Az  NPJ Heritage Science folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a piramis szerkezetébe épített peremrámpávalhoztak létre egy olyan szerkezeteket, amelyek lehetővé tette a munkások számára, hogy sokkal gyorsabban mozgassák a köveket.

Egy informatikus, Vicente Luis Rosell Roig a rámpa szimulációjának elkészítésével tesztelte ötletet. Roig szerint a Gízai nagy piramis építésekor egy rámpát építettek a piramis központi szerkezetébe, nyitva hagyva a homlokzat egyes részeit, hogy a 15 tonnás köveket akadályok nélkül mozgathassák, majd az építkezés előrehaladtával a rámpát visszamenőlegesen feltöltötték, így távolítva el a rámpa létezésének látható bizonyítékait.

„Az Óbirodalom technológiája kizárta a vaseszközöket, a kerekes nehéz szállítóeszközöket és az összetett csigákat, de megengedte a rézvésőket, a vízzel kenhető szánokat, a köteleket, az emelőket, a földmunkákat és az uszályokat a Níluson” – magyarázta Roig a 2026 márciusában publikált tanulmányban.

A rendelkezésre álló információk alapján határozták meg a rámpa lejtését, a sáv szélességét/szabad magasságát és a súrlódást, valamint kiértékelték a  bontási időt, így jött ki Roig szimulációjának eredményeként, hogy a piramist nagyjából 20-27 év alatt építhették.

Kiderült az is, hogy a korábbi hiedelmekkel ellentétben a piramisokat nem rabszolgák, hanem szakképzett munkások építették, akik kifejezetten erre a célra épített falvakban éltek - legalábbis erről számolt be a BBC Science Focus.