A feszültség már korábban is érezhető volt, fogalmaz cikkében az index.hu, majd az év elején érezhetően fokozódott a Velencei Biennálé vezetése és az olasz kormány között, miután az intézmény – a kormányzati és uniós tiltakozások ellenére – az orosz részvétel ügyében a visszatérés mellett döntött.
Ezt követően a nemzetközi zsűri megfogalmazta állásfoglalását, mely szerint kizárják a díjak és különdíjak elnyerésének lehetőségéből azokat az országokat, amelyek vezetőit a Nemzetközi Büntetőbíróság jelenleg emberiség elleni bűncselekményekkel vádol, így Oroszországot és Izraelt.
A lépés jogi és politikai vihart kavart.
Egy izraeli művész diszkriminációra hivatkozva jogi lépéseket helyezett kilátásba, a Biennálé jogi képviselője pedig figyelmeztette a zsűrit a személyes anyagi felelősség kockázatára: a zsűritagoknak saját vagyonukkal kellene helytállniuk a kizárt orosz és izraeli művészek esetleges kártérítési igényeiért.
Fotó: La Biennale di Venezia Facebook oldala
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy az olasz Kulturális Minisztérium ellenőröket küldött a Biennálé központjába a szervezet pénzügyeinek és politikai hátterű dokumentumainak vizsgálatára. Ezt követően a La Reppublica olasz lap olyan emaileket szivárogtatott ki, amelyek szerint
a Biennálé vezetése diplomáciai segítséget nyújtott orosz művészeknek és vízumügyeiknek intézésében.
Erre az alapítvány elnöke, Pietrangelo Buttafuoco azzal védekezett, hogy a kiállítást a „művészet ENSZ-évé” szeretné tenni, ahol minden nemzet jelen lehet.
Mint a cikkben írják, a politikai reakciók megosztottak: az olasz kulturális miniszter bojkottálja a megnyitót, az EU kulturális biztosa pedig kilátásba helyezte a Biennálénak szánt kétmillió eurós uniós támogatás felfüggesztését, amennyiben Oroszország részt vesz a rendezvényen.
A helyzet most ott tart, hogy a szervezetnek május 11-ig kell elküldenie Brüsszelnek az észrevételeit, tehát a hivatalos megnyitó után két nappal derülhet ki, hogy a világ egyik legjelentősebb művészeti eseménye képes-e átvészelni a botrányt.
