Tavalyi adatok szerint az emberek átlagosan úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Hatalmas ökológiai lábnyomunknak számtalan következménye van, ezért a negatív emberi hatás csökkentése elengedhetetlen bolygónk védelmében. Első lépésként kezdjük a legegyszerűbb és legkézzelfoghatóbb dolgokkal, hiszen már azokkal is óriási eredményeket érhetünk el. A Környezetvédelmi Világnap alkalmából a WWF Magyarország elsősorban a műanyag használatának mérséklésére szólít fel mindenkit.

A hetekben nyilvánosságra hozott európai uniós javaslat kivonná a forgalomból a tíz leggyakoribb egyszer használatos műanyag tárgyat, egyes műanyagok mennyiségét pedig korlátozná. A javaslat a gyártók nagyobb felelősségére is felhívja a figyelmet, és sok esetben az ő kezükbe helyezné a hulladékkezelés, de még a figyelemfelhívó kampányok szervezésének kérdését is. Ez a lépés komoly mérföldkő lehet, bár a gyengítésére irányuló lobbi már gőzerővel folyik, a javaslat elemei máris sok módosításon estek át. A WWF a javaslat erősítését és további kiegészítését szorgalmazza, sőt, a nemzetközi természetvédelmi szervezet örömmel látna egy, a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményhez hasonló keretrendszert, amely a műanyag problémakörét is globális szinten kezeli. Az európai uniós javaslat fényében az országok nemzeti szabályozása is reflektorfénybe kerül. Hiszen ahhoz, hogy megfelelő hatást érjünk el, a központi keretszabályozást az egyes tagállamok jogrendjébe kell ültetni. Néhány ország hazai szabályozását tekintve már elindult a megfelelő úton, és komolyabb intézkedéseket vezetett be a műanyaghasználat csökkentése érdekében. Ilyen például az egyszer használatos műanyag zacskó betiltása: ezt már Franciaország, Olaszország és Kenya is vállalta, sőt, jelenleg ez utóbbi ország rendelkezik a legszigorúbb jogszabállyal: használatát még börtönbüntetéssel is sújthatják.

Sok múlik az egyénen is

Persze nem szükséges a szabályozást megvárnunk, sőt! Mi magunk is sokat tehetünk akár már mától, ha tudatosabban szeretnénk élni és fogyasztani. Erre nagy szükség van, hiszen egy dolog biztosan nincs már: idő. Évente 12 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba, amelyek nagyon lassan, akár több száz év alatt bomlanak le. Ezek pedig sok esetben az ott élő állatok halálát okozzák: a tengeri teknősök például medúzának nézik a vízben lebegő műanyag zacskót, megeszik, majd megfulladnak tőle. De a nagyobb tengeri állatok gyomrát is kitölti a műanyag, melynek következtében éhen is halhatnak. Emellett a műanyag bomlása közben kioldódó anyagok is komolyan veszélyeztetik a tengerek ökoszisztémáját. Ne feledjük: tengereink az általunk belélegzett oxigén felét biztosítják, és a kibocsátott szén-dioxid egynegyedét elnyelik, így nem csak az ott élő fajok, de az emberek számára is rendkívül fontos szerepet töltenek be. Ez persze csak egészséges tengeri ökoszisztémák mellett lehetséges. A kioldódott anyagok, illetve az elaprózódott műanyagdarabkák pedig a tengeri élőlények táplálékláncaiba bekerülve végül az emberi szervezetbe is visszajuthatnak. Amennyiben a helyzet nem változik, akkor becslések szerint súlyukat tekintve 2050-re több lesz a műanyag az óceánokban, mint a hal.

Mit tehetünk?

Mi, emberek rengeteg tehetünk azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Fogyasztási szokásainkat át kell alakítanunk: leginkább műanyagból - csomagolásból, palackból, szatyorból - kell jóval kevesebbet használnunk. A legtöbb hulladékot az európai és észak-amerikai országok termelik: évente 8 milliárd műanyag zacskó köt ki a szemétben csak az Európai Unió tagállamaiban. Az emberiség műanyagéhsége pedig becslések szerint további 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig. Vegyünk példát másokról! A dánok és a finnek évente átlagosan 4 zacskót használnak, míg Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában több mint 450-et. A fenntartható életet elkezdhetjük mi magunk, apró lépésekkel. Ez a minimum, amit megtehetünk, és amit meg is kell tennünk. Hiszen csak ez az egy bolygónk van.