A fenntartható táplálkozás újfajta megközelítése
Egyre sürgetőbb kérdés lesz, hogyan tudunk fenntarthatóbb módon táplálkozni. A fehérjével teli rovaroktól a laboratóriumban tenyésztett húsig sok zöld alternatívát kutatnak, a legújabb felfedezett pedig nem más, mint az alga.
A környezetvédők a túlhalászás pusztító hatásaira figyelmeztetnek, egy szakértő szerint ezért inkább az óceán aljáról kellene táplálkoznunk, mint a tetejéről, írja a MagyarMezőgazdaság.hu
Patricia Harvey, a Greenwichi Egyetem biokémia professzora és a bioenergia-kutatás vezetője szerint: „megtanultuk, hogyan kell elfogyasztani a szárazföldön található zöldségeket, ugyanakkor az óceánnal kapcsolatban még nincs kellő információnk arról, hogyan kell megenni az ott lapuló zöldségeket, az algákat.”
Mi az „óceáni flexitarizmus”?
Ez egy új koncepció, mely alapján (hasonlóan a flexitarizmushoz vagy az alkalmi vegetarianizmushoz, ahol az emberek többnyire növényi alapú étrendet követnek, némi hússal kiegészítve) több növényi eredetű élelmiszert kell fogyasztani az óceánból, mint halat.
Az alga az édes- és tengervízben egyaránt megtalálható vízi élőlények hatalmas, változatos csoportjának gyűjtőneve, amelyek fotoszintézist végeznek az oxigén előállítása érdekében. Az algák egy formája, amelyet a legtöbben ismernek, a tengeri moszatok, például a nori, melyek különösen a japán étrendben találhatók meg.
Miért fenntartható az algafogyasztás?
„Tudjuk, hogy 2050-ig sokkal több embert kell táplálnunk, a népesség növekszik, és azzal is tisztában vagyunk, hogy ha továbbra is ennyire intenzív mezőgazdaságot folytatunk, akkor annak hatása lesz a biológiai sokféleségre” – mondja Harvey. De nem fordulhatunk csak úgy egyszerűen az óceán felé, hiszen jellemezően húsevő halakat, például tonhalat és tőkehalat fogyasztunk ezekből a vizekből.
Milyen ízűek az algák?
„Az emberek hajlamosak úgy gondolni a hínárra, mint arra a nyálkás anyagra a tengerparton, így elég sok téves felfogást szükséges megváltoztatni” – mondja Harvey. Hozzátette, hogy: „általában az algáknak umami íze van, így egyre gyakrabban megtalálhatjuk ezeket sós ételekben, de lehetőség van arra is, hogy édes ételek összetevője legyen. A tengeri algákat zöldségként is lehet enni, de a mikroalgákat sokkal inkább az élelmiszerekhez hozzáadott összetevőként, azok kiegészítéseként fogják használni.”
Az algafogyasztás egészségügyi előnyei
„Körülbelül 80 000-100 000 algafaj létezik, de valójában csak 200-at ismerünk közülük, és valószínűleg csak 70-et fogyasztunk ezekből. A különböző algák mindegyikének eltérő előnyei vannak. A Dunaliella például pro-A-vitamint és omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavat termel.
Harvey szerint egyes összetevőkről bebizonyosodott, hogy már nagyon kis mennyiség elfogyasztása is pozitív hatással vannak a pikkelysömörre és a szembetegségekre. „Amit az egyetemeken csinálunk, az az, hogy megnöveljük a biomasszában lévő egyes összetevők termelését, és végül ez a biomassza bekerül az élelmiszerekbe.” Így az egészségügyi igényeinktől függően személyre szabott táplálkozási lehetőségeket kaphatunk. Megvásárolhatjuk tabletta formájában is, vagy akár italként is fogyaszthatjuk.
A szárazföldi növényekhez hasonlóan a fehérjetartalom az algafajtól függően változik. „Egy fajon belül is 26 és 70% között változhat a fehérjetartalom, attól függően, hogy hogyan termesztjük” – mondja Harvey. „De egyre inkább megtaláljuk a módját annak, hogyan lehet ezeket az algákat úgy termeszteni, hogy magas fehérjetartalmat biztosítsanak.”
Miért nem fogyasztottuk eddig ezeket?
A probléma kettős: a tudatosság hiánya és az európai jogalkotás akadályai. „Kínában már termesztik az algákat, és sokkal többet tudnak arról, hogyan kell ezt csinálni. Európában nem ismerjük a különböző fajokat, nem tudjuk, hogyan kell megfelelően termeszteni, és nem tudjuk, hogyan kell megfelelően feldolgozni.
A legtöbb algafajtát Európában jogilag nem ismerik el élelmiszerként, ám a Dunaliellát Amerikában már fogyasztják, Japánban is már már évszázadok óta a gasztronómia része. A hozzáállás azonban folyamatosan változik, és Harvey szerint az Y generáció élen jár az újdonságok elfogadásában. „Nagy a mozgás a fiatalok körében, akik egészséges életmódot szeretnének, és akik át akarnak térni az algákra; a sok kutatás is mutatja, hogy az emberek sokkal fogékonyabbak az újításokra, mint korábban voltak.”
