Ryanair Saga: ki fizeti a révészt?
Közzétették a Ryanairt 300 millió forintra bírságoló fogyasztóvédelmi határozatot. Az indoklásból kiderül, hogy a légitársaság azért kapott rekordösszegű büntetést, mert a hatóság szerint olyan extraprofitadót, a légitársaságok hozzájárulását hárította át az utasaira, amit nem is neki kell befizetnie.
A Fővárosi Kormányhivatal közzétette a fogyasztóvédelmi főosztálya által hozott határozatot, amiből kiderül, konkrétan milyen indokok alapján marasztalták el a Ryanairt, és szabtak ki rá 300 millió forint bírságot. A döntés indoklása irányadó lehet más cégek számára is abban, hogy a hatóság szerint mikor és hogyan nem lehet áthárítani az extraprofitadókként emlegetett új közterheket a repülővel külföldre utazókra - derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
Az extraprofitadók között bevezetett légitársaságok hozzájárulását a jogszabály szerint nem a légitársaságoknak kell befizetnie az államnak, ezért a Ryanair ezt az általános szerződési feltételeiben foglaltakra hivatkozva nem is háríthatja át az utasaira, röviden így foglalható össze a kormányhivatal elmarasztaló határozatának indoklása.
Az előzményekről
A fogyasztóvédelmi eljárás azért indult a Ryanair ellen, mert a cég a július elejétől élő légitársaságok hozzájárulásának június eleji közzététele után arról értesítette az utasait, hogy azokra a foglalásokra, amelyek a jogszabály kihirdetése előtt történtek és június 30. utánra szóltak, beépíti áraiba a 3900 forintos adót. Ha ezt az érintett utasok nem fogadták el, akkor törölték a foglalásukat, és a már befizetett árat visszatérítették.
Mi jogszerű és mi nem?
A Ryanair a fogyasztóvédelmi eljárásban azzal érvelt: jogszerű volt a 3900 forintos extraprofitadó utasokra hárítása ebben az esetben, mert a vásárlók által a foglalás előtt elfogadott általános szerződési feltételekben szerepelnek az alábbiak:
- “Önnek meg kell fizetnie minden kormányzati adót (beleértve, de nem kizárólagosan a légiforgalmi adót), amelyet a jegy ára tartalmazhat. A magasabb árú jegyeink általában tartalmazzák a kormányzati adókat, míg az alacsonyabb árú jegyek nem. Ha jegyének ára tartalmazza a kormányzati adókat, azt a foglaláskor az ár részletezésénél látni fogja”.
- „…a kormányzati adók folyamatosan változnak és a foglalást követően is bevezethetők. Ha valamely kormányzati adó a foglalást követően kerül bevezetésre vagy annak összege nő, indulás előtt meg kell fizetni az új adót (vagy a különbözetet). De úgy is dönthet, hogy nem utazik és kéri a foglalási költség teljes visszatérítését.”
A kormányhivatal visszavág
A kormányhivatal szerint azonban a légitársaság tévesen keltette azt a látszatot a vásárlóknak küldött tájékoztatásában, hogy a kormányrendelet alapján ő lenne az extraprofitadó alanya, azaz neki kellene megfizetnie a légitársaságok hozzájárulását, és ezért az ÁSZF-je alapján jogszerűen átháríthatja azt a 2022. július 1-jén vagy azt követően induló járatok utasaira. A hatóság azt írja a döntésében: a kormányrendelet egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy a földi kiszolgálást végző szervezet az extraprofitadó alanya, azaz a légitársaságok hozzájárulása megfizetésének kötelezettsége ezeket a vállalkozásokat terheli.
A hatóság határozata kimondja: a Ryanair ÁSZF-jében az szerepel, hogy a “jegyáraink nem tartalmazzák a külső felek által a szolgáltatásaink nyújtásáért (pl. repülőtéri és biztonsági, valamint karbantartási díjak) felszámított díjakat és költségeket. Az ezen szolgáltatásokért felszámított költségek minket terhelnek.” Márpedig a kormányhivatal álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy a Ryanair az olyan “külső feleknél”, mint amilyen a magyarországi földi kiszolgáló partnere, felmerült költségeket kifejezetten átvállalja az utasaitól, tehát azt nem is háríthatja át rájuk jogszerűen.
Ki háríthat át kikre és mit?
A Bank360.hu szakértői szerint a kormányhivatal álláspontjából az következik, hogy hiába hívják ezt a közterhet légitársaságok hozzájárulásának, és hiába közölte azt a kormány a bevezetésekor, hogy ezt a légitársaságoknak kell megfizetniük, a Ryanair még akkor sem háríthatja át ezt az utasaira, ha vele a földi kiszolgáló cég megfizetteti.
A Ryanair időközben bejelentette, hogy megtámadja a döntést, így azt már a jogorvoslati eljárások tisztázhatják, hogy: a légitársaság az általa közvetetten megfizetett adót is átterhelheti-e az ÁSZF-je alapján az utasra? a földi kiszolgáló cég által az utasok után befizetendő, a légitársaságra áthárított adó olyan költségnek, díjnak minősül-e, amit a Ryanair az ÁSZF-je nem építhet be a jegyárakra?
