hirdetés
hirdetés

Smart City

A síerőműtől a nyomtatott házakig

Körbenéztünk a világban, és összegyűjtöttük a legizgalmasabb városfejlesztési irányokat, amelyek szebbé és élhetőbbekké fogják tenni a városainkat, legyen szó sípályáról egy erőmű tetején, vagy egy közösségi projektről, amely eltökélt az apró városrészek felújításában.

hirdetés

Síerőmű

Dánia bizonyosan nem a sípályáiról ismert, legmagasabb pontja a 170 méter magas Møllehøj domb, ami szó szerint nagy malmot jelent. Koppenhágában várhatóan 2017-től mégis lehet majd síelni Bjarke Ingols dán építész ötletének köszönhetően, ő tervezi ugyanis a dán főváros új szemétégető erőművét, az Amager Bakkét.

Az erőmű tervét Ingols úgy alkotta meg, hogy a teteje egy 11 ezer négyzetméteres sípályát is magába foglal majd, ami az épület tetejétől egészen a talaj szintjéig vezet, így a koppenhágaiak előreláthatólag már három év múlva helyben készülhetnek a Svédországba vagy Alpokba tervezett sítúrájukra.

Az erőmű évente 400 ezer tonna szemetet tud majd elégetni, ezzel legalább 50 ezer háztartást tud majd ellátni elektromos árammal, és további 120 ezer háztartást fűtéssel. Az erőmű óránként 70 megawatt energiát lesz képes előállítani, ami 2-2,5-szer több, mint amit a jelenlegi koppenhágai szemétégető termelni képes. 

 

Helsinki city boy

A mai modern, nyugat-európai nagyvárosok között is példaértékűnek számít Helsinki, ahol a várostervezők teljesen ki akarják iktatni a város közlekedéséből a személyautókat. Olyan közösségi rendszert akarnak létrehozni 2025-ig, amely rengeteg közlekedési eszközt fogna össze, és a lakosok az egészet a mobiltelefonjukon keresztül érhetnék el és fizethetnék ki az utazási költségeket.

Képzeljük el, hogy az utas egy mobilalkalmazással először is megtervezi az útvonalát, majd az app felkínálja a lehetőségeket, legyen az busz, sofőr nélküli autó, bicikli (hasonló rendszeren keresztül, mint Budapesten a Bubi) vagy éppen komp. Ezek a lehetőségek a nyugat-európaii városlakók számára jelenleg csak külön alkalmazásokon keresztül érhetők el, ráadásul azok piaci alapon működnek – ezért olyan óriási szó a finn főváros kezdeményezése, hiszen az egészet közösségi, nonprofit alapokra helyeznék, és ami még fontosabb, a személyautó teljesen fölöslegessé válna a belvárosi közlekedésben.

Helsinki azonban nemcsak álmokat szövöget egy élhetőbb város kialakítására. 2013-ban a helsinki közlekedési társaság elindította a Kutsuplus nevű szolgáltatást, ami nagyon hasonlít arra a reptéri minibusz-szolgáltatásra, ami például Budapesten is működik egy magáncég szervezésében. Az utasok egy alkalmazáson keresztül megjelölhetik, mikor, hova akarnak eljutni, az alkalmazás pedig összegzi az igényeket, és kiszámítja a buszok számára a legoptimálisabb útirányt.

 

Nyomtatott házak

A kínai WinSun vállalat április végén azzal a hírrel állt elő, hogy 24 óra alatt 10 darab egyszintes házat tudtak felépíteni a 12 évig fejlesztett 3D-s nyomtatójukkal. Az ötlet önmagában is zseniális, főleg ha hozzávesszük, hogy az építőanyag szinte teljes egészében törmelékekből, építkezéseken hagyott maradékokból valósul meg, ezáltal egy ház nem kerül többe 1 millió forintnál, ami az olyan területeken, ahol nagy a túlnépesedés, de alacsony az egy főre jutó jövedelem, igazi forradalmat indíthat be a házépítés területén.

Viszont egyes szkeptikusok szerint ma nem tart ott a 3D-s nyomtatás, hogy egy komplett házat elektromos és közművezetékekkel együtt ennyi idő alatt le lehessen gyártani, mások pedig a lassan kipukkadni készülő kínai ingatlanbuborékot említik, mint ami meg fogja akadályozni a széles körű keresletet.

Tető a város felett

Nem éppen a fenntarthatóság jegyében mutatta be júliusban Mohammed, az Egyesült Arab Emirátusok sejkje azt az ötletet, miszerint Dubaiban fedett, klimatizált városrészt hoznának létre.



A 45 négyzetkilométeres városrészt (csak az arányok kedvéért: Budapest teljes alapterülete 525 négyzetkilométer) a hivatalos indoklás szerint a családi és a vásárlási turizmus fellendülése miatt hozzák létre, hogy az odalátogatók a perzselő, 40-45 fokos nyárban is zavartalanul élvezhessék a várost.

Az enyhébb téli hónapokban a komplexum teteje kinyitható, hogy friss levegő áramolhasson be. A kerületben 100 hotel, rengeteg üzlet és egy 300 ezer négyzetméteres wellness-részleg is helyet fog kapni, az egészet pedig egy hét kilométer hosszú promenád köti majd össze.

Bár csínján kell bánni az ehhez hasonló kijelentésekkel, mégis bizakodásra adhat okot, hogy a kivitelező cég ügyvezetője szerint olyan technológiát fognak használni a városrészben, ami csökkenti az energiafelhasználást és a károsanyag-kibocsátást. A városrész kialakításának teljes költsége és a kivitelezés ütemterve egyelőre még nem ismert, annyi biztos, hogy a 2020-as dubai expóra szeretnék befejezni.

 

72 óra alatt egy városrész körül

A 72 Hour Urban Actionegy nemzetközi kezdeményezés, ami azért nagyon jó, mert egyrészt közösségi alapokon nyugszik, másrészt pedig komolyan megváltoztatja egy város – igaz aprócska – részének kinézetét és használhatóságát. A versenyt építészcsapatoknak írják ki, amelyek nem koncepciókkal, hanem konkrét megvalósításokkal küzdenek. A kezdeményezés eddig kétszer „csapott le” egy-egy városra, először 2010-ben az izraeli Bat-Yam város egy elhagyatott részét építették át úgy, hogy az rengeteg közösségi térrel gazdagodott, 2012-ben pedig Stuttgart egy lelakott negyedének élhetőségét és funkcionalitását dobták fel.

Az egész magáért beszél, érdemes megnézni az interneten az erről szóló videókat, hogy képet kapjunk arról, milyen az, amikor a városfejlesztésben az önkormányzat csak az engedélyezésnél van jelen, az összes többit egy tevékeny, önszerveződő közösség csinálja teljes szimbiózisban az ott lakó polgárokkal, az ott lakó polgárok igényeit teljes mértékben szem előtt tartva.

Forrás: Mindspace

Holzmarkt

Berlin közepén, a Spree folyó mellett a berlini fal leomlása óta üresen állt egy nagy terület, amire a 2000-es években szemet vetett egy befektetőcsoport, hogy irodaházakkal, szállodákkal építse tele. A helyi közösség azonban nem hagyta annyiban, hogy a hatalmas zöld területet beton és vas csúfítsa el, ezért harcot indítottak az elképzelés ellen, és alternatív hasznosítási ötletekkel álltak elő. Berlin önkormányzata nyílt versenyt hirdetett a földterület megszerzésére, és végül egy népszavazás után a helyiek nyertek (87 százalékuk szavazott a közösségi projekt mellett), miután egy svájci pénzügyi alap 2 millió euróval járult hozzá a föld megvételéhez.

A Holzmarkt (szó szerint fapiac) nevű kezdeményezés főleg természetes anyagokkal dolgozik, és célja az, hogy közösségi tereket hozzon létre az ott lakók számára, akik piacra járhatnak, étkezhetnek, esténként bulizhatnak, vagy csak simán üldögélhetnek a szabad ég alatt ráérő idejükben – akár az épületek tetején is, amelyek direkt így lettek megépítve.

Forrás: Mindspace

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai