Légiposta: egy hőlégballonnal kezdődött minden

1859. augusztus 17-én John Wise amerikai léghajós 123 levéllel a táskájában Jupiter nevű hőlégballonjával a levegőbe emelkedett Lafayette-ben, és a 25 mérföldre lévő Crawfordsville-be indult. Ekkor kezdődött meg a légiposta története. Az Indiana állambeli városkában húszezer ember sereglett össze, a repülési kísérlet óriási szenzációnak ígérkezett. A szelek nem kedveztek a léghajónak, Wise 25 mérföld megtétele után kénytelen volt landolni. A távolabbi címre szóló leveleket vonattal juttatták el rendeltetési helyükre. Érdekesség, hogy 1957-ben egy előkerült azok közül a légipostai küldemények közül, amelyeket Wise vitt magával.

A légipostát a 19. században főként hadicélokra használták. Amikor 1870-ben a poroszok gyűrűbe zárták a francia fővárost, a leleményes párizsiak léggömbökkel és postagalambokkal tartották a kapcsolatot a külvilággal. 1918-ban még tartott az első világháború, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia a rossz vasúti összeköttetés miatt megindította az úgynevezett "repülő posta" járatot. A szolgálatot katonai gépekkel és pilótákkal hozták létre, mert a postának nem volt repülési tapasztalata.

Az első kísérleti repülést 1918. március 20-án teljesítették, tíz nappal később engedélyezték a polgári levelek szállítását. Április 1-jétől hivatalosan kiadott menetrend szerint indulhattak járatok, hajnalonként egy-egy katonai repülőgép szállt fel Bécsben és Kijevben a postazsákokkal. A posta nemcsak a gépek leszállási helyére szállított küldeményeket, hanem egyéb címekre is, de a kiegészítő szakaszokon hagyományos módon történt a szállítás.

A 150-200 kilométeres sebességgel repülő gépek a Bécs-Krakkó-Lemberg-Kijev, majd 1918. július 4-étől rövid ideig a Budapest-Bécs szakaszon jártak. Júliusban két gép is lezuhant, a tragédiában négy pilóta életét vesztette, ezért szüneteltették a szolgáltatást. A légipostával küldött levelekhez előbb az osztrákok adtak ki három értékből álló sorozatot, majd a Magyar Posta is kibocsátott Repülő Posta felülnyomással két korábbi, a budapesti Parlamentet ábrázoló bélyeget. Ezt a bélyegpárt nem árulták postahivatalokban, csak a posta tisztviselői ragasztották fel a megcímzett borítékokra vagy levelezőlapokra. A fel nem használt bélyegpár darabjait később a posta árusította, a bélyeggyűjtők számára igazi különlegességnek számít egy-egy korabeli példány.

Az első világháború után megalakult a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság (Maefort), amely a levélpostai küldemények kézbesítését is vállalta. Az első légipostajárat Albertfalváról indult Szegedre 1920. május 12-én. A gép fedélzetén újságokat is szállítottak, az Új Nemzedék című politikai napilap ezerhatszáz példányát. Később Szombathely is bekapcsolódott a légipostai küldemények szállításába. 1921-ben a győztes antant hatalmak a vesztes Magyarországnak megtiltották a repülést, de a tilalmat egy év múlva feloldották. Télen a biztonságos repülés jelentett nehézséget, és a csomagtovábbítás sem volt egyszerű.

A repülőgépekről ejtőernyővel dobták le a küldeményeket, az is gyakran előfordult, hogy a tolvajok megelőzték a postásokat, vagy az égből lehulló csomagok egy-egy békésen legelésző jószágra pottyantak. A gyűjtőket ma leginkább a speciális légipostabélyegek és -borítékok érdeklik. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségén belül külön légiposta-szakosztály tevékenykedik, évente tartanak közgyűlést. Igazi ritkaságnak számít például egy honvéd légipostán 1944-ben futott boríték, amelyet a Magyar Királyi Honvéd Légierők III. lövészszakasz parancsnokságának címeztek. De az interneten vagy a bolhapiacokon más érdekességek is fel-felbukkannak. Ilyen az az 1983-ban kiadott mauritániai bélyeg is, amely John Wise-t és hőlégballonját ábrázolja.