A hivatalból desztináció-kommunikációs alapfeladattal megbízott szervezetek beszámolói szerint, a hazánkba látogatók megtapasztalhatják az ország erősségeit, melyek jól eladhatóvá teszik Magyarországot: könnyen elérhető helyszín, ahol jól felkészült turisztikai szakemberek várják az érkezőket, s emellett divatos, trendi és biztonságos úti cél. Hazánk számos vonzó, könnyen értékesíthető, jó ár-érték arányú szolgáltatást kínál az ide érkezőknek, s a jól ismert helyszínek is előnyükre változtak az elmúlt években. Van-e szükség erőteljesebb és professzionálisabb márkázásra, vagy minden a legnagyobb rendben? Egyes szakértők és statisztikák szerint a helyzet nemhogy javulni látszik, de egyenesen tragikus.

Fókuszban: Budapest

Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy ne csak a paprika és a gulyás országa legyünk. Mik a legfontosabb tényezők, amik Budapest arculatát alakítják? Erre kereste a választ az Antall József Tudásközpont, a Corvinus Egyetem és a We Love Budapest szervezte konferencia és benne Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont igazgatója; Lobenwein Norbert, a Volt Fesztivál és Balaton Sound alapítója; Denéné Tóth Marianna, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója, Horváth Gergely vezérigazgató-helyettese; Zsendovits Ábel, a Szimpla romkocsma alapítója; Csetényi Csaba, a Hamu és Gyémánt Média tulajdonosa. Továbbá ellátogattak hozzánk Bécs, Barcelona, Prága és Velence városmarketing-szakértői, hogy megmutassák, ők hogy csinálják.

A szervezés ezúttal kiemelkedően jól sikerült, hiszen kis füzetecske tájékoztatta a hallgatóságot, két nyelven szóltak az előadások és a kerekasztal beszélgetések, amelyeket a Zoom Budapest fotópályázat eredményhirdetése zárt. A résztvevők is kérdezhettek, sőt „Alakítsd velünk Te is Budapest arculatát” felirattal kis kartondobozba dobva ötleteiket, minden bizonnyal hozzájárulnak ahhoz a munkához, amelyet Magyarország és Budapest eddig elhanyagolt, káosz és koncepciótlanság jellemezi a folyamatokat, amelyeket a „bájos” vagy a „sokszínű” szavakkal való operálás sem helyettesíthet már.

 Az imázsépítéshez szükséges feladatokat rendszeres kutatásokkal kell alátámasztani és szervezeti megújításra is szükség van. A legtöbb hazai hozzászóló ismét csak a problémákat elemezte, míg a jó megoldásokban előttünk járó városok képviselői rávilágítottak arra, amit mi valahogy nem veszünk észre: arra kell építenünk, amink van, ebbe a paprika is beleférhet. A „But wow!” élménnyel először ide látogatók nagy száma azt igazolja, hogy a főváros nem ismert, leginkább egy szürke foltként él a külföldiek fejében. Nem tudjuk összehangoltan megmutatni értékeinket és hatékonyan átadni azokat. Miért nem copy-paste megoldással tekintünk a versenytárs városok jól bevált marketingmunkáira, kampányaikra? Nyilván ez nem megoldás, de az igen, hogy a keretkoncepció is csak a magánszektor és az állami szervezetek együttes szerepvállalásával tölthető meg hatékony akciótervekkel. A kreatív szakemberek és az alulról építkező mozgalmak bevonása szükséges ahhoz, hogy a pozitív üzenetek végre előkerüljenek, de a jó értelemben vett büszkeségünket se tegyük félre!

Ők tudnak valamit

Bécs (Ms. Marta Auer, Vienna Brand) sem tud egyetlen konkrét dolgot megfogalmazni, de az a négyzetben megjelenő, egyszerű és ügyesen kifejlődött brand-modul rendszer, amely az érzelmekre hat, szinte valamennyi szegmensnek közvetít mondanivalót. Barcelona (Ms. Joan Homes Ros, Turisme de Barcelona) nem költ nyomtatott reklámra, ellenben a városnéző buszos programok és a városkártya hoz annyit, hogy hatékony online kommunikációra költse a város és a több mint 800 piaci szolgáltató által felesben összeadott büdzsét. A város filozófiája az, hogy a turista ne turistaként mozogjon az utcákon, hanem a helyiekkel együtt élje át annak eseményeit. A jól működő Prága (Katerina Pavlitová, Prague Welcome) is keresi önmagát, de ami jól megy, arra változatlanul alapoz. Nagy előnye, hogy az angolszász turisták imádják, és az új piacokra is tud nyitni, kihasználva a nemzeti légitársaság tulajdoni viszonyait akár, ilyen a koreai is. Nem a turistaszám növelése a cél, hanem a magasabb költési hajlandósággal rendelkezők megszólítása. Velence (Nicola Callegaro, City of Venice Tourism Dept.) városának ugyancsak kihívást jelent a tömeg menedzselése és a műemlékvédelem, bevonja a magánszektort, de márkát különösebben nem épít már: ott van a jó öreg gondola.

Ezek már jó lépések

Magyar fejlesztők és feltalálók korszakalkotó találmányait, köztük a dinamót, a porlasztót, a golyóstollat és a tükörreflexes fényképezőgépet láthatják az érdeklődők az áprilisban megnyílt Gondoltad, hogy magyar? című kiállításon a budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Tanulmánytárában.

Néhány napja megnyitotta kapuját az első hungarikum üzletet Nyíregyházán a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával. A tárca szándéka az, hogy az ország valamennyi szegletében a nyíregyházihoz hasonló, hungarikumokat árusító boltok nyíljanak, ahol az adott térségben készült híres élelmiszereket vásárolhatjuk majd meg. Az Országgyűlés több mint egy éve fogadta el a hungarikumokról szóló törvényt, amely meghatározó lesz a magyar értékek és márkák védelme területén és az alkotásokat védjegy is fémjelzi majd.

Az FMCG termékek jelölése talán sehol nem annyira kaotikus, mint éppen nálunk. A legtöbb országban egy, egységes márkajelzés garantálja a termék származását és minőségét. A leginkább elterjedt és a legtöbb cég összefogásával beindított jelölés-hármas ezév szeptemberétől új erőre kap és a már most tapasztalható dinamikus növekedés is igazolja, hogy az elmúlt évek során befektetett energia megtérülni látszik, hiszen a Magyar Termék tanúsító védjegy a legelismertebb eredetjelöléssé vált hazánkban.

A Magyar Turizmus Zrt. a nemrégiben közreadott magyar bor arculati kézikönyvében meghatározott formai és tartalmi elemeket ajánlja használatra külföldön és belföldön egyaránt. A marketingszervezet célja, hogy a „Magyar bor” illetve a „Wines of Hungary” vizuális azonosító jegyeit minden kommunikációs rendszerben bevezesse és megismertesse.

Ország-márka-műhely

A civil kezdeményezés is kezébe vette a feladatot, azzal a céllal, hogy a döntéshozóknak rányissa a szemét megoldások mikéntjére, kész programot adva egy életképes, ütős és versenyképes Magyarország márka megalkotásáért. A kreatív feladatra készen állnak, hogy a hiteles és sikeres országmárka-brief megfogalmazásában együttműködjenek az arra dedikált szervezetekkel. A megkülönböztető üzenet kimunkálása a legfontosabb, csakúgy, mint a szinergiák meghatározása mind a kulturális, a gazdasági, és külügyi területeken. Az ismert magyar márkák és percepcionálisan lézető imázsok egységes kommunikációs menedzsmentjére, a leendő országmárkával való összefésülésre is vállalkozna a műhely. A magyar termékek egységes logohasználata valamint szimbólumrendszere és a hungarikumok együttes, élményalapú bemutathatósága is a feladatok között szerepel.

Aki többet szeretne tudni a témáról, várjuk a május 10-ei Hungarikumok és országmarketing reggelire!