Kovács szerint helyesebb inkább országmárkázásról beszélni, melynek során, „guanóként egymásra rakódott” évszázadok óta létező sztereotípiákat kell lebontani. De - figyelmeztetett - minél tovább tétlenkedünk, a sztereotípiák annál kevésbé megváltoztathatók. Szerinte különösen fontos helyreállítani a 20. század miatt zavarossá vált identitást, melyre az elmúlt évek még rátettek néhány lapáttal.
Különösen, hogy utóbb sokat foglalkozik velünk a nemzetközi sajtó, és nem feltételen pozitív értelemben. A nemzetközi visszhangú események pedig igenis befolyásolják a turizmust és az országimázst - ismerte el Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és Turizmusbizottságának elnöke. „Nem szabad külföldön a sajtónak mindent elhinni” - figyelmeztetett a nyitó előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója utalva egy londoni konferenciára, melynek során brit szakembereket győzködtek, hogy nyugodt szívvel jöhetnek Magyarországra.
Nem hatott az újdonság erejével, de bizonyára el kell rajta gondolkodni, ha hosszú évek óta újra meg újra előkerül, hogy hiába minden próbálkozás a külföld felé, ha mi magunk nem vagyunk tisztában erényeinkkel, nem tartjuk rendben magunkat. „Jó üzenet a külföld felé, ha belül rend van” - szögezte le Zoób Katalin, divattervező. „A turisták ott érzik magukat jól, ahol a helyiek is” - így Kincses Márk, a Magyar Turizmus Zrt. marketingstratégiai igazgatója. „Meg kell szeretni magunkat!” - mondta Káel Csaba. Mindez nyilván nem mindig könnyű, például olyan helyzetben, amikor a belső piacot élénkíthető társadalom nem kis része a puszta létért küzd. A hazai fizetőképes kereslet kisebb, mint az üdvös lenne Száraz István, a We Love Budapest portál ötletgazdájának véleménye szerint.
Szintén elhangzott már számos fórumon, hogy széttartás helyett összefogással lehet pozicionálni magunkat, vagy bármely termékünket. Káel Csaba e helyen utalt a 2011 novemberében hét hazai kulturális intézmény és az utazásszervezői szakma között létrejött együttműködésre. „Elszigetelve építjük az országimázst” - világított rá a problémára Lobenwein Norbert, a Sziget igazgatója.
Szintén dob az imázson, ha nem az „egy sör - egy euró” alapján vadásszuk a keresletet; az csak igénytelenséget szül - fejtette ki Lobenwein Norbert. Ezzel egyetértve mondta Száraz István, hogy a minőségi szolgáltatókat kell helyzetbe hozni. Persze a minőségi turista igényli a minőségi légi kiszolgálást is - tudtuk meg. Illetve azt, hogy utóbbi a Malév kikukázása miatt némi hiányosságot mutat. Persze hiába a minőségi turista, ha undokok vagyunk. Száraz István szerint meg kéne már tanulni szolgáltatni.
Ennek ellenére jól állunk idén - derült ki Bánki Erik beszámolójából. Elmondta: 2012-ben elérjük a válság előtti 2007-es év vendégéjszakáinak számát és bevételi szintjét. Ugyanakkor elismerte: nem reagáltunk a versenytárs szomszédos országokhoz hasonlóan gyorsan a válság jelentette kihívásokra. Osztrák példát hozva hívta fel a figyelmet a turisztikai marketing kiadások növelésére. „Minden egyes ebbe fektetett forint negyvenszeresen térül meg” - tett hozzá.
„Merészség, progresszivitás, legyünk kevésbé kirekesztőek, legyen divat szeretni az országunkat, legyünk a sokszínűségre büszkék!” - adta ki a sikeres országimázs ukázát Zoób Katalin.
