hirdetés
hirdetés

„200 fő vitatkozik azon, mennyi hely van még a Dunán”

És egyáltalán van-e még hely? - toldotta meg címbeli a felkonferálást Sztojanovits Kristóf, a Mahart PassNave marketing igazgatója a konferencia sajtóktájékoztatóján. Hellyel vélhetően nem állhatnak rosszul a szállodahajózásból élő Duna menti országok, mivel a tájékoztatón felszólalók mindegyike a fejlődés további lehetőségeiről beszélt.

hirdetés

Természetesen a fejlődésnek is vannak korlátai, de a Gerhard Skoff, a Danube Tourist Consulting vezetője, a konferencia ötletgazdája által idézett folyami hajós utakban rejlő 15%-os növekedés még bizonyára tartható. Elmondása szerint tavaly világszerte mintegy 1 millióan vettek részt folyami hajós úton, 33%-át a Duna vitte el, abszolút piacvezetőként a Rajna, a Nílus és a többi folyam előtt. Skoff úgy véli: a Duna Közép-Európa legfontosabb turisztikai desztinációja. „Átszálló pont” - mondta Thomas Bogler, az IG River Cruises (Viking) elnöke utalva Budapest turnusváltásokban betöltött megkerülhetetlen szerepére. A Rajnán illetve a Dunán 290 hajót üzemeltető Viking River Cruises évi 10%-os növekedést könyvelhet 290-300 napos szezonnal. Gerhard Skoff azonban úgy látja, hogy a marketingből sosem elég, az utazásszervezők és hajós társaságok mellett a Duna menti országoknak nagyobb mértékben kellene hozzájárulni a hajós turizmus hosszú távú fejlődéséhez.

Az állam azért vásárolt be a Mahartban, mert felismerte a dunai személy- és árufuvarozásban rejlő lehetőségeket derült ki Dr. Boros Anita, a NFM vagyonpolitikáért felelős államtitkár feladatait is ellátó vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkárának megnyitó beszédéből. A vízi közlekedés részben kiválthatja a közútit is - tette hozzá és kimondta azt, amit számos civil szervezet sürget egy ideje, illetve amiről a BKK is szól a budapesti Duna partok sorsát tárgyaló tanulmányában, hogy a rakpartokat hozzáférhetővé kell tenni a - egyebek mellett - a hajókhoz való eljutás érdekében. „A turizmus szakma legígéretesebb szegmense” - mondta Dr. Ruszinkó Ádám, az NGM turizmusért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette: dolgozni kell azon, hogy a jellemzően magas költésű vendégek mind több időt töltsenek a parton. Ruszinkó szorgalmazta, hogy az utak mind nagyobb hányada folytatódjon az Alsó-Duna irányába, illetve bekapcsolódjanak Magyarország vidéki helyszínei is.

Dr. Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. (MT. Zrt.) vezérigazgatója szerint Budapest vonzerejének köszönhető, a vendégek növekvő létszáma. A 2014-es mintegy 400 ezer szállodahajós vendég száma emelkedőben - tudtuk meg a vezérigazgatótól. Faragó azonban további fejlődési lehetőséget lát az elő- és utótúrákban, melyeken sokan még mindig nem vesznek részt, a fővárosi vendégéjszaka szám nagy bánatára. A lehetőség adott; a vezérigazgató egy, az Edutus Főiskola, a Viking River Cruises és az MT Zrt. által készítette felmérés szerint a megkérdezett utasok 80%-a gondolja, hogy Budapest megkerülhetetlen helyszíne a dunai hajós utaknak.

Gerhard Skoff záró szavaiban sürgette a politikai döntéshozást, hogy tegyenek meg mindent a problémamentes dunai utazásért. „Az alacsony vízállás, a bősi vízi erőmű áteresztő képessége, egységes vízum és engedélykiadás a hajózó személyzet részére, azonos hajóvezetői engedély bevezetése a Fekete-tengerig” - sorolt fel Thomas Bogler néhányat a megoldandó kihívások közül.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai