hirdetés
hirdetés

A falusi turizmus aktuális kérdései, problémái

A Budapesti Gazdasági Főiskola Markó utcai épülete adott otthont 2015. december 14-én a FATOSZ, A Falusi turizmus szakmai konferenciája agrár- és vidékfejlesztési szereplők számára című konferenciájának, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium támogatott. A falusi turizmus aktuális kérdéseiről, problémáiról különböző témakörökben hallgathattak meg előadásokat a meghívottak, szóltak a minősítési rendszerről, az étkeztetésről, a pályázati lehetőségekről és a népi építészetről is.

hirdetés

A konferencia előadói között voltak az NGM, FM, NÉBIH képviselői, de neves építész, festőművész is jelen volt. A konferencia lelkes, közel 200 fős közönsége a nap végéig kitartott.

A konferencia színvonalát emelte, hogy a kávészünetben díjnyertes és Magyar Termék nagydíjas szolgáltatók tartottak kóstolót. Búza Sándor rádiós műsorvezető a Búza kolbász variációkkal, míg a Maszlik tejgazdaság sajtjaival, joghurtjaival, kakaóival kínálta a vendégeket.

A FATOSZ elnöke, Szalók Csilla a falusi turizmus multiplikátor és munkahelyteremtő hatása mellett az adott térség tradicionális értékeinek megőrzésére hívta fel a figyelmet, amely nemcsak az építészetben, hanem a hagyományőrzésén túl a népi gasztronómiára, a kulturális értékek megőrzésére is kiterjed és jelentős szerepet vállal.

A FATOSZ képviselői, Fekete Mátyás és Benkovics László a falusi szállásadók engedélyeztetési, pénztárgép, minősítési, étkeztetési és egyéb problémáiról szólt, kérve az egyes hatóságokat, hogy könnyítsenek az adminisztrációs terheken, és egyszerűsítsék a szükséges szabályozásokat.

Falusi vendégházak, téli hangulat (Fotó: FATOSZ)
Falusi vendégházak, téli hangulat (Fotó: FATOSZ)

Gyenizse Dorottya (NGM főosztályvezető) a falusi turizmus jelenleg hatályos jogi környezetét, annak esetleges gátjait sorolta fel, amelyben folyamatos egyeztetések vannak a FATOSZ-szal. Kiemelte, hogy a FATOSZ a védjegyrendszerének működtetésében élen jár a többi szakmai szervezettel szemben és a falusi turizmus területén van a legtöbb védjegyes szolgáltató, a falusi turizmus is elismert, de törekedni kell a minőségi szolgáltatások nyújtására és a minőség szinten tartására.

Zoltai Anna (NÉBIH főosztályvezető) a falusi vendéglátó konyhájának higiéniai feltételei című beszédében azzal is foglalkozott, hogy mint a vendéglátó helyeken, úgy a falusi vendégasztalon is fontos a személyi és tárgyi higiénia betartása, a megbízható helyről való beszerzés, a saját termékek előállítás, a nyersanyag nyomon követhetősége, a lehető legrövidebb idő alatt történő feldolgozása, magas hőfokon való kezelése és rövid idő intervallum alatt történő felszolgálása. Nagyanyáink receptjei, főzési szokásai követendő példák, mert ők mindig szezonális termékekből készítették frissen az ételt, magas hőfokon kezelték pl. kemencében, bográcsban, az adott étkezési időszakban azonnal elfogyasztották és mindig tudták, hogy az adott évszakban mit szabad és mit nem szabad készíteni pl. nyáron nem vágtak disznót - mondta.

A NÉBIH, a FATOSZ, a KISLÉPTÉK és a Falusi Vendégasztal Szolgáltatók Egyesülete egy higiéniai útmutató elkészítésén fáradoznak, ez a falusi szálláshelyeken és falusi vendégasztal keretében történő ékeztetés feltételeit szabályozná.

Bőröcz Lívia (Hermann Ottó Intézet munkatársa) a Szelíd térségfejlesztési modellekre hívta fel a figyelmet, számos sikeres projekt valósult meg Magyarország különböző tájegységein pl. Mesés Hetés, Zöld Zemplén, Cserhát mintaprojekt. Czinka Panna ösztöndíjprogram.

A Hagyományos Népi építészet napjainkbancímmel Krizsán András YBL-díjas építész a népi építészet jellegzetességeiről, az egyes tájegységekre jellemző épületek, udvarok és kémények egyedi stílusjegyeiről szólt. Ezeket az értékeket már sok helyen nem őrzik, a jelenlegi építkezéseknél nem fordulnak elő, noha vidéken különösen fontos lenne ezen örökségek megőrzése átörökítése, felújítása és akár az egyes újonnan épített falusi szálláshelyeken való megjelenítése a csomó tájidegen, modern, stílustalan, kanárisárga, rózsaszínű házak helyett.

Arnóti András festőművész a Színek, stílusok, harmonikus berendezés falusi szálláshelyeken címmel megtartott előadásábankonkrét példákkal emelte ki a harmonikus berendezés, otthonteremtés, a vendégház kialakításának alapvető jegyeit, kitérve a vendégnek a falusi szálláshellyel szemben támasztott követelményeire.

Miklovicz Péter (Gordius Solutions Kft. ügyvezető) a 2014-2020-as időszak több milliárd forintos agrártámogatásaira hívta fel a figyelmet, különösen kiemelve a Fiatal Gazda pályázatot, az agrárgépek beszerzését, a kertészet és növénytermesztés nyújtotta pályázati lehetőségeket. Az egyes pályázatoknál némi egyszerűsített eljárásra, nagyobb és szabadabban elszámolható költségekre, saját erőre terjedt ki. A helyi termelők, a családi gazdálkodók és fiatal gazdák nagyobb támogatásra számíthatnak.

Dr. Badacsonyi Tamás cégvezető (NLC Tanácsadói Csoport Kft.) a falusi turizmus pályázati lehetőségekről személyes tapasztalatok alapján szólt. Elmondta, hogy milyen módon alakították ki Zalacsányon a Pálos resort elnevezésű vendégházukat pályázati forrásból. Mint mondta, a 2007-2013-as pályázati ciklusban a vidéki turizmus, azon belül is a falusi szálláshely kialakítás markánsan volt jelen, míg a 2014-2020-as időszakban ez beszűkül. Akkor majd csak a mezőgazdasági gazdálkodást folytató turisztikai szolgáltató tud némi pályázati forrást elcsípni többek között turisztikai fejlesztésre.

Bódi Ágnes
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Ez mind nagyon jó és természetesen támogatandó. Az viszont szégyenletes, hogy a falusi szálláshelyek pályázatán, csak a gazdálkodók vehetnek részt, illetve csak ők
pályázhatnak. Ez azért is rossz, mert nagyon sok vidéki településen ez jelenti az egyetlen LEHETŐSÉGET. Megint kapják a gazdák, a többiek menjenek külföldre? Szuper!
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai