hirdetés
hirdetés

Ágyúk között elevenedik meg az egri történelem

Újabb turisztikai látványossággal gazdagodott a történelmi egri vár. Ünnepélyes keretek között avatták fel a Dobó István Vármúzeum megújult ágyúparkját. 

hirdetés

A fegyvereket stílszerűen ágyúlövéssel köszöntötték a Dobó-bástya melletti felújított bombardával. Ezt követően Berecz Mátyás, a múzeum igazgatója köszöntőjében azt emelte ki, hogy az ágyúk felújítása komoly szakértelmet és csúcstechnológiát igényelt - pályázati támogatással 12 millió forintért a park lövegei közül ezúttal négy ágyút újítottak fel.

Tizenhét lőfegyver a parkban

Az is elhangzott, hogy a 2015 óta Nemzeti Emlékhellyé nyilvánított egri vár ágyúparkja még 2003-ban jött létre. A most megnyitott szabadtéri kiállítás az erődrendszer különböző pontjain összesen 17 ágyút foglal magában, melyekből 14 másolat. Ezek pedig négyfélék, nevezetesen nagy és kis falkonéták, továbbá három bombarda, valamint a Török-Magyar Baráti Társaság támogatásával 2010-ben a várba került ostromágyú.

A múzeum és az egri önkormányzat 2015-ben pályázatot nyújtott be a Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere által meghirdetett Kubinyi Ágoston-program keretében, amelyet múzeumszakmai támogatásokra hoztak létre.

A Nemzeti Emlékhelyet jelölő oszlop az egri várban (Fotó: Mentusz Károly)
A Nemzeti Emlékhelyet jelölő oszlop az egri várban (Fotó: Mentusz Károly)


A Török-Magyar Baráti Társaság által ajándékoztott monumentális ágyú (Fotó: Mentusz Károly)
A Török-Magyar Baráti Társaság által ajándékoztott monumentális ágyú (Fotó: Mentusz Károly)


Felújított tábori ágyú a Dobó-bástya mellett (Fotó: Mentusz Károly)
Felújított tábori ágyú a Dobó-bástya mellett (Fotó: Mentusz Károly)

A jeles művelődésszervező emlékére

Kubinyi Ágoston (1799-1873) jeles művelődésszervező, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori igazgatója és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja volt. Bátyjával, Kubinyi Ferenccel (1796-1874), az egykori régésszel és történésszel együtt sokat tett a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlései, valamint a Magyarhoni Földtani Társulat megszervezéséért. Széles körű művelődéspolitikai törekvéseit számos publicisztikában fogalmazta meg. Szívesen foglalkozott régészettel, állattannal és növénytannal is. A tudományos tevékenysége azonban elsősorban a népszerűsítés körére terjedt ki.

Az ágyútalpakat a füzesgyarmati mester készítette

Az egriek "A végvári hősök ágyúi - állandó szabadtéri kiállítás az egri vár ágyúrekonstrukcióiból" címmel beadott pályázatukkal 12 millió forintot nyertek el az ágyúmásolatok felújítására. Ezek közül jelenleg három bombarda és az egyik úgynevezett bajmóci - kisebb űrmértékű - falkonéta újulhatott meg.

Érdekesség, hogy az ágyútalpakat a termálvizéről nevezetes Békés Megyei Füzesgyarmaton, Galambos Sándor világhírű kovács- és hintókészítő mester műhelyében készítették. Az ágyúk eközben Egerben maradtak, ahol megtisztították és újramázolták őket. Azt is megtudtuk, hogy Galambos Sándor napjainkban az egyetlen hazai kovácsmester, aki a hintógyártáshoz megfelelő végzettséggel rendelkezik, és a szakmájában dolgozik. Európa legtöbb országában, sőt Kenyában is ismerik, ahová a mester kocsikat készített. 2005-ben szülővárosában, Füzesgyarmaton Pro Urbe-díjjal tüntették ki.

Tájékoztató táblák segítenek

A felújított egri ágyúkat - a szabadtéri kiállításon - az érdeklődők a vár déli-kapujánál, az ágyúdombon, a Dobó-bástya melletti területen és a Szép-bástyán tekinthetik meg. Ezek mellett két, jó állapotban levő ágyú látható a gótikus palota előtti téren, a kazamatában és a Gergely-bástyában is. A harci eszközöket tájékoztató táblákkal látták el, hogy a turisták minél jobban megismerhessék a történetüket.

Ágyúcsövek és alkatrészek a Gergely-bástyában (Fotó: Mentusz Károly) l
Ágyúcsövek és alkatrészek a Gergely-bástyában (Fotó: Mentusz Károly) l


A vár legkisebb ágyúja a kazamatánál (Fotó: Mentusz Károly)
A vár legkisebb ágyúja a kazamatánál (Fotó: Mentusz Károly)


Tábori ágyú áll a Szép-bástyán (Fotó: Mentusz Károly)
Tábori ágyú áll a Szép-bástyán (Fotó: Mentusz Károly)

Mentusz Károly
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai