hirdetés

A tökéletes hamburger

Elérkezik az ember életében az a pillanat, amikor rádöbben, hogy amit eddig burgerként ismert, az csak gyenge utánzata volt annak, amilyen valójában lehet egy hamburger. Legalábbis, ha eljutsz Robert William Bobby Flay valamelyik Burger Palace nevű etetőhelyére Amerikában, és eléd teszik az általa megálmodott húspogácsát.

hirdetés

Elég csak egyetlen pillantást vetned rá, már abból is látszik, ez egy másik burger, más dimenziókban, más alapanyagokból készül, egészen más recept alapján, mint amilyet ismersz.

Hamburger Hamburgból

A hamburger grillezett, fűszeres, lapos, pogácsa formájú marhahúsmassza, a mi fasírtunkhoz hasonlatos étel, amelyet általában zsemle formájú péksüteménybe helyeznek, többféle saláta, savanyúság, hagyma és fűszerek kíséretében. A világon mindenütt gyorséttermek és food truckok jellegzetes kínálata. Az emberek azt hiszik, Amerikában találták fel, de ez egyáltalán nem igaz, mert létrejöttében először az európai, majd az ázsiai konyha is szerepet játszott, az amerikai mellett.

Az első, hamburgerhez hasonló húspogácsát – most kapaszkodjanak meg! – a rómaiak állították elő, még a nagy Római Birodalom idején. Aztán az étel a középkorban valahogy elkeveredett orosz, sőt, tatár földre is, ők készítettek nyers, felvagdalt, fűszerezett húsdarabokat. Amelyet aztán az angol John Montagu, azaz Sandwich grófja betett két kenyér közé – a szendvics, ugye –, és rögtön népszerűvé vált az étel hazájában és Németországban is. A 19. században került a nagy kivándorlási hullámmal együtt Hamburg kikötőjéből Amerikába az étel, és kezdték New Yorkban, aztán másutt is hamburg steakként felszolgálni a vendéglőkben. Ekkor még fontos volt, hogy Hamburgból érkezzen a sózott, darált füstölt hús, később, az amerikai marhatenyésztés elterjedésével már nem igényelték a német húst hozzá.

Az viszont tény, hogy egy amerikai vásár vagy ünnepség alkalmával találta ki az egyik árus, hogy ne asztalnál szolgálják fel a hamburg steaket, hanem összelapítva a húst zsemlébe pakolva, és így magukkal tudták vinni a forgatagba a vásárlók.

Bobby brutál burgere

És akkor most ugorjunk egy nagyot az időben, de szintén a tengerentúlon maradva nézzük, ki az a Bobby Flay, akinek nevét majd minden amerikai ismeri manapság. Robert William „Bobby” Flay amerikai sztárséf, ismert vendéglős és tévés személyiség 2008-ban alapította és attól kezdve sorban nyitotta meg az Egyesült Államok területén Bobby Burger Palace (BBP) nevű helyeit – elsősorban bevásárlóközpontokban bérelve területet üzleteinek. A helyek designja, teljes berendezése, a kiszolgálás módja, koncepciója és elsősorban a kínált fogások mindenütt egyformák a láncnál: kivétel nélkül angus marhából készülnek a marhahúspogácsák, a sült krumpli gyakran édesburgonya-alapú, a saláta háztáji gazdaságból érkezik, és a krumpli mellé kínált mustáros-majonézes mártás Flay saját, titkos receptje alapján készül. Van is rendesen sor nyitástól zárásig az üzleteiben.

Először megrendeli a vevő, amire vágyik, fizet (nem keveset), kap egy táblát számmal, aztán keres magának helyet a hosszú asztalok valamelyikénél, és türelmes várakozásba kezd. Némi idő elteltével megjelenik az egyik felszolgáló, kezében tálcán egyensúlyozva a kifizetett ételt, és máris kezdetét veheti a lakoma. Ami nem akármilyen: a hús omlós, isteni ízesítésű, hozzá a sült krumpli, a mártogató mesés, a saláta ízletes, friss.

Bobby Flay burgerei Amerika-szerte keresettek, jelenleg 19 helyen található BBP az Államokban, és ahol újabb üzletet nyit a burgermágus, ő maga is beáll egy-két hétre a konyhára, hogy kedvet csináljon a környékbelieknek a burgereihez. És számolni is tud. Ennek egyik igazolása, hogy New Yorkban, ahol az egyik első üzletét nyitotta meg, nemrégiben be is zárta azt, mert a tulajdonosok brutál módon felemelték a bérleti díjat. Bobby Flay válasza pedig erre az volt, hogy akkor tartsák meg maguknak a helyiséget.

A magyar hamburgerpápa szerint a világ...

Van egy magyar burgerimádó, Jancsa János, aki hamburgerpápának nevezi magát. Tíz éve blogol, három éve hamburgertémában, és saját bevallása szerint ő tudja idehaza a legtöbbet húspogácsatémában. A titka imádott ételének szerinte a jó alapanyag – idehaza már az angus, vagyu és aberdeen angus is elérhető –, a jó helyről beszerzett zsemle, a római vagy a jégsaláta, a megfelelően savanyított uborka, a szinte kötelező összetevő, a cheddar sajt és persze a megfelelő ár-érték arány.

„Olcsó húsnak híg a leve” – tartja a mondás, és ezt igazoltnak is látja a magyar pápa a hamburger esetében is. Hiba még, ha túlsütik a húst (sajnos gyakran megesik), vagy ha, ne adj’ isten, konzervhúst raknak a zsemlébe, nem pedig frisset. Azonban ne keseredjünk el, mondja, hiszen a hamburgerünk már a jó hírünket kelti a világban, az európai top 3-ban benne vagyunk burgerkészítés terén, például a szomszédos Ausztriában a mi hamburgerünket egyszerűen imádják! Ugyanis osztrák bloggerek járták országukat, hozzánk is átrándultak, és megállapították: egy budai burgerbárban valami istenit ettek, ezért ezt tették toplistájuk élére. A budai burgeresek az eredmény ismeretében rögvest nyitottak egy egységet az osztrák fővárosban is, amely rögtön nagy siker lett a bécsiek körében.

Vágó Ágnes
a szerző cikkei

(forrás: Vendég & Hotel)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Bízik a turizmus Húsvétkor történő hazai újraindulásában? És működőképes lesz akkor a vállalkozása?

Kiadónk társoldalai