hirdetés
hirdetés

Beütött az esős nyár a hazai fürdőknek

Várakozáson felül alakult a hazai fürdők első fél éve, július közepétől aztán az esős idő hatására a legtöbb helyen visszaesett a forgalom, így összességében az idén a legjobb esetben is csak a tavalyihoz hasonló év várható.

hirdetés

Bizakodó hangulatban kezdte a nyári főszezont a hazai fürdősszakma: tavaly öt százalékkal növekedtek az átlagárak és a bevételek, az idei első fél évben pedig a látogatószám is emelkedni kezdett.

,,A rövid és nem túl hideg tél, a tavaszi jó idő, valamint a Szép-kártyákon megma­radt összegek elköltésére buzdító hatékony kampány hatására arra számítottunk, hogy jobb lesz az idei év, mint a tavalyi,, közölte kérdésünkre Juhász Szabolcs, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára.

A fürdők többsége az év első felében há­rom–öt százalék közötti forgalomnövekedés­ről számolt be, különösen jót tett a forgalom növekedésének a kellemes húsvéti, május elsejei és pünkösdi időjárás. Igencsak biza­kodó volt június elején a fürdőszövetség, négy százalék bevételnövekedést prognosztizáltak a nyári hónapokra.

Július elején is minden rendben volt, mivel nagy volt a meleg. Július közepétől azonban minden megváltozott, mivel jött a csapadé­kos idő, amely helyenként még az üzemelte­tésben is gondot okozott. A strandok jártak ezzel a legrosszabbul, hiszen sokan a fedett fürdőket keresték fel helyettük, mások meg nem vizes programot választottak maguknak.

,,Volt olyan strand, amely összesen tíz napra tudott kinyitni júliusban. Ez azért fon­tos, mert a fürdők éves árbevételének hatvan százaléka a nyári három hónapban realizáló­dik. Azoknak a fürdőknek is gondot okozott ez, amelyeknél kisebb a fedett kapacitás, hiszen hiába volt esetleg tele a fedett rész, a strandokról hiányzott a több ezer vendég. Sajnos nem igazán volt hőség augusztusban sem, ráadásul az utolsó héten az iskolakezdés miatt a motiváció és pénzköltési hajlandóság is kisebb. Összességében úgy gondolom, hogy örülhetnek a fürdők, ha a tavalyi for­galmi adatokat produkálni tudják, de sok helyen vélhetően veszteség lesz. Szeptem­berben készítünk egy felmérést a tagság körében, a hónap végén derül ki, hogy az év első felének növekménye elég erős volt-e,, tájékoztatott a főtitkár.

Általános tapasztalat, hogy az őszi négy hónap forgalma érdemben már nem képes befolyásolni a hazai fürdők éves eredményét, maximum szinten tartja. Egy dolog lendítheti pozitív irányba a hátralevő időszakban a für­dők forgalmát, ha a devizahiteles perekben megkezdődik a lakosság kártalanítása.

A hitelterhek csökkenése, az esetleges pénzvisszatérítés révén milliárdok juthatnak vissza a lakossághoz, ez pedig óhatatlanul magával hozná a fogyasztás fellendülését – közölte Juhász Szabolcs.

ROSSZ IDŐBEN SEM VOLT ÜRES ZALAKAROS

Az előzetes adatok alapján Zalakaros sike­resen zárja a nyári szezont – tudtuk meg a fürdő igazgatójától, Krampek Mihálytól. A zalakarosi Gránit Gyógyfürdőben azon­ban a szezon nem ér véget az iskolakez­déssel. A tavaly átadott beltéri családbarát beruházás a nyári szezon meghosszabbí­tására, valamint a nyári csapadékos idő­járás esetére a Balaton régióban nyaralók számára szabadidő-eltöltési alternatívát kínál, mely mind a bevételi, mind pedig a vendégstatisztikai számokban vissza­igazolódik. A vendégstatisztikai számok tükrében augusztus végéig egy körülbe­lüli tízszázalékos vendégszám-növekedés történt a magát a Balaton régió négy év­szakos családi fürdőjeként definiáló léte­sítményben. A gyakori zivataros/esős nyári idő miatt a magasabb árú beltéri komplex jegyből a tavalyi év hasonló időszakához képest 30 ezerrel többet vásároltak az ide érkező vendégek.

BALATON, ROHAMTURIZMUS

A Balatontourist idei forgalma várhatóan két-három százalékkal elmarad a tavalyi eredménytől a szeles, esős, hűvös nyár miatt. Székely Ferenc általános igazga­tóhelyettes szerint még átlagos időjárás mellett is kirobbanóan jó lehetett volna a tó körül 17 kempinget üzemeltető cég 2014- es szezonja.

A teljes 2013-as évet nézve a cég balatoni szálláshelyein 625 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek, ami a régió kereskedelmi szál­láshelyeinek 4,6 milliós forgalmából egyheted részt tesz ki. A Balatontourist idei forgalma augusztus 20-ig 553 ezer vendégéjszaka volt, ami 2,5 százalékkal marad el a tavalyi hasonló időszakétól. Az eredmény a szezon végéig még javulhat, mert a meghatározó német tartományokban az idén később kezdődött a szabadságolás, így az üdülések későbbi befejeződése emelheti az őszi forgalmat.

Mint Székely Ferenc elmondta, az utób­bi években jelentős átrendeződés zajlott le a vendégkörük összetételében. A külföldiek közül továbbra is a németek a legmeghatá­rozóbbak, de tovább csökkent a részesedé­sük és az abszolút forgalmuk egyaránt. Hat éve a németek a forgalom 29,4 százalékát adták, tavaly már csak 19,5 százalékos volt a részarányuk, miközben a vendégéjszakáik száma 179 ezerről 122 ezerre csökkent. Ez a tendencia megmaradt az idén is. Mintegy 13 százalékos csökkenés tapasztalható a hollandoknál is, akiknek a 15,6 százalékról 13,3 százalékra csökkent az arányuk. A for­galom 6,6 százalékát adó dán vendégeknél 58 százalékos volt a visszaesés.

Pozitív tendenciák figyelhetők meg a for­galom 4,6 százalékát biztosító lengyeleknél, akik most közel háromszor annyi vendégéj­szakát töltenek el a kempingekben, mint hat éve. Közel duplájára nőtt az elmúlt években a vendégéjszakák 4,9 százalékát biztosító csehek forgalma és több mint kétszerese a hat évvel korábbinak a szlovákoké is, akik most egyszázalékos részesedéssel bírnak.

Az elmúlt hat évben a legmarkánsabb változás a hazai vendégkörnél zajlott. A 2006-os 153 ezerről a múlt évre már 267 ezerre nőtt a magyar vendégek éjszakáinak száma, az összes forgalmon belüli arányuk így 25-ről 43 százalékra emelkedett.

Székely Ferenc szerint a hazai forga­lom növekedése rendkívül pozitív fejlemény, ugyanakkor az idei eredmény is arra figyel­meztet, hogy a magyar vendégek arányának növekedésével emelkedett az időjárási koc­kázat. A többség csak akkor akar nyaralni, amikor jó idő van, és akár több részletre is szétbontják a nyaralást. Emiatt kialakult a „rohamturizmus”, amit a hétvégi napo­kon egy–három napos csúcsok, hét közben visszaesések jellemeznek. Ennek levezetése nagy kihívást jelent a szolgáltatóknak.

Ezt a helyzetet mutatja az átlagos tartóz­kodási idők jelentős eltérése is.

Amíg a magyar vendégek átlagosan 2,4-2,5 éjszakát töltenek el a kempingekben, a németek 7,2, a hollandok 8,3, a dánok 8,8, a lengyelek 3,3 éjszakára maradnak.

Belföldről a legnagyobb forgalmat az idén is a főváros és Pest megye adta 45,3 száza­lékkal, Győr-Moson-Sopron megye 6,9 szá­zalékkal, Bács-Kiskun és Baranya egyaránt 4,6 százalékkal, Fejér, illetve Komárom-Esz­tergom megye 4,1-4,1 százalékkal, Csongrád négy százalékkal szerepel a legfőbb hazai küldőterületek között..A hazai vendégek köré­ben jelentősen megnőtt az igény a kempingen belüli üdülőházak, mobil házak, bérlakókocsik iránt. A forgalom növelése ezen kínálat bőví­tésével érhető el, véli Székely Ferenc..

Az igazgatóhelyettes összességében úgy látja, hogy az idei szezon átlagos időjárás mellett is kirobbanóan jó lehetett volna. Ezt támasztja alá az is, hogy az előre foglaló vendégek az előző évhez képest 34 szá­zalékkal több előleget fizettek be, mint egy évvel korábban. A csökkenés így az időjá­rástól függően érkező vendégek részleges elmaradása miatt volt..

MINT HAL A VÍZBEN!

A mondás már nem csak átvitt értelemben igaz a Martfű Termál SPA-ban. A Tisza-par­ti üdülőkomplexum 2 hektáros tava immár a horgászat szerelmeseinek paradicsoma, egész évben. A szállóvendégek akár térí­tésmentesen is igénybe vehetik az új szol­gáltatást. A tó partján fekvő összkomfortos, téliesített apartmanházak, a három csillagos Termálhotel Martfű, vagy a Kastélyszálló Pan­zió teljes kényelmet biztosítanak az itt meg­szállni kívánó vendégeknek. A természetközeli élményre vágyók a kemping lakóautós vagy sátras helyeit vehetik igénybe. A tóparti kem­ping tűzrakó helyei lehetőséget biztosítanak a horgászzsákmány elkészítésére.

A Martfű Termál SPA szerencsésebb vendégei az idén is találkozhatnak a sport­medencében lubickoló sportolókkal. Az idei évben a magyar junior, női és férfi vízilabda válogatottak mellett több hazai vízilabda, úszó klubcsapat is itt edzett. Az Erzsébet Tábor vízilabda tábora – több mint 100 gyermek részvételével - két hétre költözött Martfűre. A francia és az ausztrál nemzeti válogatottak is itt készültek soron követke­ző világversenyükre. Az I. Martfű Vízilabda Tornán az országos bajnokságban játszó klubok 2001-2002-es születésű versenyzői mérkőztek meg. A fürdő területén rendezték meg a megyei strandkézilabda kupa egyik fordulóját, de volt itt a nyáron régiós triatlon bajnokság és kézilabda edzőtábor is.

Antal Fülöp
a szerző cikkei

Bódi Ágnes
a szerző cikkei

Szántó Zoltán, főszerkesztő
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai