hirdetés
hirdetés

Friss elemzés az Állami Számvevőszék Kutatóintézetétől

Érdemes támogatni a turisztikai fejlesztéseket

Érdemes-e két, egymástól néhány tíz kilométerre fekvő gyógyfürdőt fejleszteni? Megtérül-e az állami támogatás a szállodai beruházások esetén? A többi között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, ha elolvassuk az Állami Számvevőszék Kutatóintézetének legfrissebb tanulmányát.

hirdetés

A kutatás – amelyet kedden mutattak be a sajtó számára – abból az alapvetésből indul ki, hogy az utóbbi évtizedekben a turizmust a különböző kormányok kiemelt területnek tekintették és jelentős összegek költöttek erre. A tanulmány készítői: dr. Báger Gusztáv, dr. Vígvári András, Tököli József és dr. Mundruczó Györgyné ugyanakkor azt is megállapítják, hogy a megvalósult fejlesztések hatásaival és hatékonyságaival alig foglalkozott vizsgálat. A kutatók nemzetközi összefüggésbe is helyezték a magyar turizmus alakulását az utóbbi 10-15 év során, majd 10 megvalósult turisztikai fejlesztést elemeztek ki részletesen. Ezek között volt fürdő-, vonzerő és szállodai fejlesztés az ország különböző régióiban. Mindegyik beruházás értéke elérte a 200 millió forintot. Olyan beruházásokra terjedt ki a vizsgálat, mint Orfűn a tórendszer, a tiszafüredi Hotel Balneum vagy a debreceni Aquaticum fejlesztése.

A tanulmány szerzői összefoglalójukban megállapítják, hogy kiváló multiplikátor-hatással működnek a megvalósult beruházások: 100 forint támogatás 664 forint beruházási értéket indukált. Az állami és uniós forrásból megvalósult támogatások a munkahelyteremtés terén is sikeres voltak a vizsgált turisztikai projektek esetében: végül 363 fő számára biztosítottak állandó munkahelyet a nyertesek a pályázatukban vállalt 330 helyett. AZ ÁSZ kutatói arra jutottak, hogy a fejlesztések hatására nőtt a vizsgált létesítmények jövedelemtermelő képessége, a két fürdő és két élményfürdő többlet árbevétele például a fejlesztés befejezését követő első teljes évben 513,5 millió forint volt. A létesítmények jelentős összeget, 423,2 millió forint helyi és központi adót fizettek be 2008-ban.

A legnagyobb közvetlen jövedelemtermelés a szállodákat jellemzi, ez egyaránt igaz az árbevételre és az adóbefizetés nagyságára.

A vizsgált turisztikai létesítmények árbevételük 15-24%-át fizetik be adóként a központi költségvetésbe, illetve a helyi önkormányzatokhoz.

A kutatás eredményeinek kontrollálására egy ún. követő vizsgálat is történt, amely a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája által 2004-ben 11 turisztikai beruházást érintő kutatásának volt a folytatása. A követő vizsgálat megállapította, hogy 2004 és 2008 között dinamikusan növekedett a szálláshelyek férőhely-kapacitása, vendégforgalma, továbbá az önkormányzatok turizmussal összefüggő bevétele. Az új versenytársak piacra lépése nem érintette negatívan a korábban nyitott fürdők teljesítményét. A kutatók szerint a legsikeresebbek a nagy beruházási értékű projektek és az ún. csomóponti fejlesztések voltak, és véleményük szerint a tapasztalt turisztikai trendek igazolják a turisztikai beruházások szinergiahatását.

A kutatók összefoglalójukban végezetül azt is megállapították, hogy a turizmus érzékenyen reagál a makrokörnyezet változásaira, ezért a 2006-os év megszorító intézkedései, majd a 2008-as gazdasági válság hatására csökkent az új szállodák vendégforgalma, a beruházók pénzügyi nehézségei pedig fokozódtak.

Milliárdok turizmusfejlesztésre

Az utóbbi 9 év során az állam 170 milliárd forintot költött turisztikai beruházások támogatására. Jelentős részben ennek hatására a szállodák száma 2001 és 2009 között 736-ról 875-re nőtt Magyarországon. Az Állami Számvevőszék Kutatóintézete által a közelmúltban nyilvánosságra hozott, a turisztikai fejlesztések állami támogatásának hatékonyságával foglalkozó tanulmányban a szerzők megállapítják, hogy három jelentős kormányzati program serkentette a turisztikai beruházásokat a 2000-2008 közötti időszakban. A Széchenyi terv turizmusfejlesztési programja keretében 36,5 milliárd forint támogatás felhasználásával 91,7 milliárd forint bekerülési összegű beruházás jött létre. 2004-2006 között az Első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 30,5 milliárd forintot fordítottak turizmusfejlesztési célokra, 23,8 milliárdot vonzerő-fejlesztésre és 6,7 milliárdot a fogadóképesség javítására. 2007-2008-ban pedig az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 73 milliárd forint támogatással 196 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Jelentős részben az állami és uniós támogatásoknak köszönhetően komoly átrendeződés történt a kereskedelmi szálláshelyek között 2001 és 2009 között: a szállodák száma 736-ról 875-re nőtt, a gyógyhotelek száma 24-ről 54-re nőtt, míg az évezred elején még nem létező wellness szálloda kategóriában 2009-ben már 84-et tartottak nyilván. Az időszak során 10.000-rel nőtt a szállodai férőhelyek száma, a kiadható férőhelyek száma mégis 28.000-rel csökkent az olcsóbb kereskedelmi szálláshelyek számának csökkenése miatt. Nemzetközi összehasonlításban nem mutat egységes képet turizmusunk. 181 ország közül hazánk a turizmus gazdasági teljesítményét abszolút értékben tekintve az 55. helyen áll, a turizmusnak a nemzetgazdaság egészéhez viszonyított arányát tekintve viszont csak a 136., a növekedés üteme szempontjából is csak a 136. Az Európai Unió 27 államával való összevetésben ugyanezen mutatókat tekintve csupán a 19., 25., és a 16. helyen vagyunk. 1998 és 2008 között egyébként a magyar GDP bővülése gyorsabb volt, mint a turizmus hozzájárulása a nemzeti össztermékhez.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai