A szakma minden képviselőjét, szakmai és civil szervezetét meghívják: gondolkodjanak együtt , fogalmazzák meg a gyakorlati lépéseket közösen.
Hungarikumok a turizmusban: a turizmus, mint a magyar értékek hatékony közvetítője
Évtizedes tapasztalatunk, hogy a hazai turisztikai szolgáltatók jelentős részének nyereségtermelő képessége és versenyképességi potenciálja úgy hazai, mint nemzetközi viszonylatban alacsony. E gyengeség alapvető oka az átlagos minőségű és egyediség nélküli termékstruktúra.
A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége, megerősítvén, hogy a szakmai tanácsadók szerepe kiemelten fontos egy-egy fejlesztés előkészítése és működtetése során egyaránt, az alábbi 8 pontban fogalmazta meg a turizmus és a hungarikumok kapcsolatát a turisztikai versenyképesség erősítését szolgáló termékfejlesztéssel összefüggésben.
- A hungarikumok jelentősége rendkívüli a hazai turizmus fejlesztési lehetőségeinek érvényesülésében
Indoklás: a hungarikumok kulturális –történeti értéke, fontossága evidencia, jelentőségük szakmánkban, a turisztikai vonzerő-és termékfejlesztésben felbecsülhetetlen.
(A „hungarikum” fogalmát gyűjtő kifejezésként használjuk jelen anyagunkban, mely magában foglalja az összes „nemzeti érték” minősítéssel rendelkező elemet.)
Nem lehet túlértékelni a hungarikumok szerepét a turizmusban, különös tekintettel arra is, hogy az Országgyűlés elfogadta a „2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról”szóló törvényt.
Minden hungarikum támogatónkká, a turisztikai termékfejlesztés során, pedig, termékké vagy attrakció elemmé válhat. Ettől is lehet egyedi a produktum, amit értékesítünk.
2. A hungarikumok nincsenek integrálva napjaink turizmusába fontosságuknak és lehetőségeiknek megfelelően .
Indoklás: a hungarikumok jelenléte bizonyos esetekben látványos, vagy tömeges is: az egészségturizmusban évtizedek óta a híres a Pető módszer, mint az innovatív rehabilitációban alkalmazott világhírű hungarikum, melyet a budapesti Pető Intézetben alkalmaznak; gasztronómiánk alapanyagai, például a Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, mely „Átmeneti nemzeti oltalom alatt” áll; „Uniós oltalom alatt” áll a Makói vöröshagyma, melynek Makó városában szobrot állítottak és Makovecz-épületek formázzák alakját, viszik hírét a világba; az „Átmeneti nemzeti oltalom alatt álló” Magyar szürkemarha hús jószága, a Szürkemarha szerepel Ópusztaszeren, Feszty Árpád honfoglalási körképén, és abban a listában, melyet az Országgyűlés 2004. évi határozatában megfogalmazott magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról. A szellemi kulturális örökség elemeire (jelenleg a „A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzék”-ében 11 örökség-közösség szerepel) ugyancsak büszkék vagyunk, többségük a turizmusban létező tényező.
Nemzeti értékeink tehát jelen vannak, de hiányzik az átgondolt, megtervezett, hatékony, széleskörű integrálásuk a termékképzésbe és –fejlesztésbe.
3. A hungarikum, mint adottság váljék vonzerővé és ily módon legyen alapja a hungarikum, mint termék fejlesztési folyamatának!
Indoklás: annak érdekében, hogy a nemzeti értéket mások is felfedezzék általunk, vegyünk részt a nemzeti értékek azonosításában és a települési, tájegységi, megyei és ágazati értéktárak létrehozásában, a TDM szervezetekkel, vagy az azokat helyettesítő szervezetekkel, például települési önkormányzatokkal való együttműködésében. Érjük el, hogy hozzák létre a Települési Értéktár Bizottságot és megalkossák a Települési Értéktárat.
Próbáljuk meg elérni, - s ehhez tevőleges segítséget nyújtsunk -, hogy minden megyében megalkossák a „Megyei Értéktárat”.
A hungarikumok körében végezzünk gyűjtőmunkát árualapjaink biztosítására, illetve fejlesztésük érdekében és terjesszük fel minősítésre az arra alkalmasakat.
Tudjuk, hogy „…természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok nem lehetnek sem nemzeti értékek, sem pedig hungarikumok.” [törvény 1.§ (4)]. De ezen személyek és intézmények értéket képviselnek, hordoznak, illetve az általuk előállított produktum, szellemi érték nemzeti örökségünk része. Ezért történeti múltunk és jelenünk kiválóságait személyükben is helyes népszerűsítenünk. (Megemlítjük példaként nemzeti szinten Nobel-díjasunkat, Szent-Györgyi Albertet és a számítógép „atyját”, a játékelméletet megalapozó Neumann Jánost…)
Prioritási sorrendiséget illetően álláspontunk: a turizmus – többek között - élménygazdaságként, élményiparként írható le, mert az élmény az egyik alapja. Az élményszerzés ígérete - a tevékenységek remélt élményértéke - indítja el a legtöbb turistát, ez alapján választ úticélt. A hungarikumok többsége, pedig, ilyen élményt kínál: finom ízek, szép dallamok, egyedi díszítőelemek, az esztétikai szépség, különleges használati tárgyak vagy meghökkentő népszokások formájában. Ennek az élményigénynek nagyon indokolt megfelelnünk, amikor a fejlesztési prioritásokat meghatározzuk.
Igényeljük, hogy a törvényben jelzett [17§ (2) f)] pályázati rendszerben helyet kapjanak a turisztikai vállalkozások és TDM szervezetek is, mint a hungarikumok termékfejlesztő, promóciós és értékesítő szervezetei.
4. Desztinációs szintű termékfejlesztés szükségessége.
Indoklás: a vendég – alapesetben - a desztinációs adottságok alapján választ. A TUTSz véleménye szerint nem kétséges, hogy települési és térségi komplex vonzerő- és termékfejlesztés nélkül sok szolgáltató reménytelen helyzetben marad.
A hungarikumok turizmus fajtánként történő értékkezelése esetén, desztináció szempontú sorrendiséget is megkövetelhetnek, például: kulturális, illetve örökségturizmus; lovasturizmus; vallási turizmus; bor- és gasztronómiai turizmus, stb. Kiemeljük, hogy az egyházak kultúra megőrző szerepe nem csak a vallási turizmus keretében jelenik meg.
Határon túli értékek mobilizálása a turizmus helyi résztvevőinek bevonásával külön megfontolást igényel!
A határontúli, s különösen a határmenti magyar értékek bevonása termékképzésünkbe két országot gazdagít és egyúttal a szakmai együttműködések minden előnyét nyújtja: kínálatunk lényegi bővítését és a keresleti piacok szélesítését.
Mindezekkel összefüggésben szükségesnek tartjuk egyúttal a desztinációs kínálatok harmonizálását is!
5. Szakmai és területi együttműködések erősítése
Indoklás: az egyediség lététől kiemelten függ versenyképességünk. Ez egyrészt megköveteli a kultúrtörténeti kutatásokat, másrészt az erre alapozott, fantáziadús, jól működő attrakciófejlesztést. Ebben a munkában is nélkülözhetetlen a szakmai összefogás.
A termékfejlesztés „egyedisége” nem „egyedüliség”: az egyes szakágak együttműködése új „egyediséget” hozhat létre, például a lovasturizmus és az egészségturizmus együttműködése a lovasterápiában jelenik meg; a magyar művészet és az egészségügy együttműködése a turizmusban a művészetterápiában testesülhet meg; az agroturizmus/falusi turizmus és mézturizmus valamint az egészségturizmus kooperációja a fitoterápiát és az apiterápiát hozza be a „Gyógyító Magyarország” megvalósításába..
A hungarikumnak minősülő termékek előállítása kis-és középvállalkozások beindítását fogja – várakozásaink szerint - indukálni: segítsük ezeket, vagy magunk hozzunk létre ilyen vállalkozásokat, mint háttéripart, amely kiszolgálja a turizmust.
Próbáljuk meg elérni, hogy a nemzeti értékek teremtői, alkotói, gyártói, termelői
felismerjék, hogy a turizmus a leghatékonyabb támogató partner.
Javaslatunk: a turisztikai szolgáltatók azonos minőségi és üzemgazdasági kondíciók esetén magyar terméket vásároljanak, különösen klaszterek beszerzési rendszerében.
Az ágazati szakmai szerveződéseken túl (MUISZ, MABEUSZ, MNGSZ, FATOSZ stb.) sokrétű kapcsolat kialakítása indokolt:
- a Települési, Tájegységi és Megyei Értéktár Bizottságokkal
- a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) rendszerrel kooperációban,
- a LEADER - mozgalom résztvevőivel együttműködésben,
- klaszterek alakítása révén (különös tekintettel a beszerzésekre).
- iskolák (főiskolák, egyetemek, kutatóintézetek, stb.) a HR alapok megteremtéséhez és a hungarikumok kutatása terén
- múzeumok, skanzenek, faluházak, kiállítóhelyek, mint helyszínek és támogatók
- a civil szféra kulturális, történeti, hagyományőrző tevékenységet végző szervezetei
Az együttműködések - általános esetben - minden fél munkában való szakmai és anyagi részvételét tételezik fel. A tapasztalatok alapján a már meglévő együttműködések korlátozott sikerességét alapvetően az okozza, hogy az abban résztvevő partnerek egyéni érdekeik és érdekeltségeik miatt nem képesek munkájuk koordinációjára..
6. K+F és innováció szükségessége: hungarikumok kultúrtörténeti kutatása és fejlesztése
Indoklás: marketing megközelítésben álláspontunk az, hogy a magyar értékek, ezen belül a hungarikumok leghatékonyabb közvetítője nemcsak hazánkban, de a világ magyarsága körében és nemzetközi téren is szakmánk, a turizmus. A „hungarikum” nem csak magyarságtudatunk, történeti-kulturális identitásunk erősítője, de a gazdaságban piacképző és versenyképesség növelő elem is: gazdasági tényezővé válása külön előkészítést, tervezést igényel, ezért a turizmus oldaláról ezen értékeink kultúrtörténetének kidolgozását egyrészt ez úton kezdeményezzük, másrészt magunk is elkezdtük.
A jövőbeli fejlesztéseket megelőzően fontosnak tartjuk a kultúrtörténeti mellett egyéb, kapcsolódó szakmai kutatások elvégzését is. Ugyanígy fontos a reális keresletet biztosító piaci irányok kutatása, a piaci rések megkeresése és kihasználása és azok alapján a termékfejlesztés irányainak befolyásolása.
7. Humán erőforrás fejlesztés: hungarikumok a turizmus oktatásban
Indoklás: tapasztalataink szerint a hungarikumok turizmusba történő intenzív integrálása megköveteli mind a szakmai, mind az egyéb szükséges kompetenciával (tárgyi ismeret, kommunikáció, nyelvtudás stb.) rendelkező munkatársak meglétét.
Külön kiemeljük a turizmus felsőoktatás tevékenységének ez irányú bővítését.
8. Új típusú, komplex megközelítésű, piackutatásokra alapozott, együttműködésben megvalósuló marketing tevékenység, amely a marketing-mix értelmezésében a turizmusmarketingre vonatkozó alapelveket kiterjesztett módon alkalmazza és figyelemmel van a fogyasztói szokások változására.
Indoklás: a marketing munka során véleményünk szerint az egyediségre és a szakmai elemekre kell támaszkodni.
Ízlés és stílus értékeink képviseletében és védelmében. „Hungarikum: különleges, egyedi, jellegzetes – és magyar”. Szakmai etikánk ugyanakkor megköveteli: nem „magyarkodunk”, hanem értékén vagyunk büszkék hagyományainkra, teljesítményünkre, az értékközvetítést szeretetünk és büszkeségünk áthathatja – s ettől magunk is szerethetővé válhatunk -, de mértéktévesztést nem eredményezhet.
