A magyarországi turizmus tavalyi alakulásáról tett közzé részletes tanulmányt a Központi Statisztikai Hivatal, mely a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának alakulásától a régiók turizmusának teljesítményén át a ki- és beutazásig számos területet érint. Alábbi cikkünk az egyes szegmensek 2015-ös eredményeivel érintőlegesen foglalkozik, ezt követően azonban egy több részes cikksorozatban fogjuk bemutatni a KSH kutatásának részletesebb eredményeit.

A turizmus a gazdaság sok ágazatát és a társadalom számos rétegét érintő tevékenység, életforma és fogyasztási szegmens. A gazdasági tevékenységek egységes (nemzetközi és hazai) ágazati osztályozási rendszere nem tartalmaz turizmustételt, a turizmus számos szakágazat együttes teljesítményével határozható csak meg. A turizmus mint virtuális ágazat 2015. évi teljesítményének egyes területeiről 2016 első felében már jelentek meg publikációk (a Kereskedelmi szálláshelyek forgalma c. havi gyorstájékoztató, a Nemzetközi utazások c. negyedéves statisztikai tükör), a KSH friss kiadványa azonban a korábbiaknál részletesebben mutatja be a magyarországi turizmus 2015. évi alakulását.

Eredeményes évet zártak a szálláshelyek

A turisztikai szálláshely-szolgáltatást nyújtó egységek 210 ezer szobát és 669 ezer férőhelyet biztosítottak 2015-ben a vendégek számára. A szobák és férőhelyek több mint fele a kereskedelmi szálláshelyeken volt elérhető. 2015-ben 10,4 millió külföldi és belföldi vendég 7,9%-kal több éjszakát töltött itt el, mint 2014-ben. Mind a belföldi, mind a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma nőtt. A külföldivendég-forgalom területileg erősen koncentrált: a vendégéjszakák több mint felét a fővárosban regisztrálták. A külföldiek a legtöbb vendégéjszakát Budapesten, Hévízen és Bükön töltötték. A belföldivendég-éjszakák számát tekintve a három legnépszerűbb város Budapest, Hajdúszoboszló és Siófok volt. A belföldi forgalom a külföldieknél kevésbé koncentrált, a Balaton a vendégéjszakák 26%-át adta. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 369 milliárd forint bevételt realizáltak, folyó áron 11%-kal többet az előző évinél. A bevételeken belül a szállásdjbevétel aránya 58, a szálláshelyi vendéglátásé 21, az egyéb szolgáltatásokból származó bevételeké 21% volt.

2015 végén a kereskedelmi szálláshelyeken kívül 1594 településen 37 ezer hivatalosan regisztrált egyéb szálláshelyi vendéglátó 99 ezer szobával és 229 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A szállásadók és a szobák száma 2015-ben az előző évhez mérten 5,9 és 6,5, a férőhelyeké 6,7%-kal emelkedett. Az egyéb szálláshelyek fele a balatoni idegenforgalmi régióban található. Az egyéb szállásadás vendégforgalmára a belföldi vendégek túlsúlya jellemző. A nem üzleti céllal üzemeltetett közösségi szabadidős szálláshelyek száma 4,5%-kal gyarapodott, 2015-ben 1035 szálláshely üzemelt nem üzleti célú (nonprofit) egységként. A kiadható szobák száma 4,8, a szobai férőhelyeké 3,0%-kal nőtt. A nem üzleti célú szálláshelyek döntő része üdülőként üzemelt, emellett a gyermek- és ifjúsági tábor volt a legelterjedtebb. Forgalmuk 1,7 millió vendégéjszakát tett ki, 2,2%-kal többet, mint 2014-ben.

62 millió nap belföldön

2015-ben a magyar lakosság közel fele vett részt többnapos belföldi utazáson. A hazai turisták a 15 millió többnapos belföldi utazás során 62 millió napot töltöttek el. Az utazások száma 2,7, az eltöltött idő mindössze 0,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A rövidebb időtartamú utazások száma nőtt, a hosszabb időtartamú utazásoké csökkent. Az utazók leggyakrabban szórakozás, pihenés vagy ismerős meglátogatása miatta keltek útra, és – főként a rövidebb időtartamú utazások esetében – a lakóhelyük régióján belüli úti célt kerestek fel. Ez alól kivételt jelent a Balaton térsége, mely továbbra is a belföldi turisztikai utazások kedvelt célpontja a régión kívüli lakóhelyű utazók számára is. A hazai turisták az egy évvel korábbinál 4,4%-kal többet, 307 milliárd forintot költöttek el utazásaik során, ebből 122 milliárd forintot szálláshely-szolgáltatásra. A növekedés elsősorban az egy főre jutó napi költés emelkedésének következménye, melynek összege az év során megközelítette az ötezer forintot. A belföldi turizmusból kimaradókat az anyagi lehetőségek hiánya, kisebb mértékben egészségügyi okok, illetve munkából adódó kötelezettségek, a szabadidő hiánya tartja vissza az utazástól.

Többet költöttek nálunk a külföldiek, mint 2014-ben

2015-ben a külföldiek 48 millió alkalommal utaztak Magyarországra, utazásaik során 1608 milliárd forintot költöttek. A látogatások száma 5,1, a kiadások összege 10%-kal nőtt. A külföldiek tartózkodási ideje 8,9%-kal, 120 millió napra emelkedett. 70%-uk (34 millióan) egy napnál rövidebb időre érkezett Magyarországra. Az egynapos utak közel fele (15 millió) átutazás, 26%-a (8,8 millió) vásárlás volt. Az egynapos utazásokon részt vevők kiadásainak összege 385 milliárd forint volt, melyet jórészt az átutazások és a vásárlási célú utak alkalmával kiadott összegek (82 és 133 milliárd forint) tettek ki. A többnapos útra érkezők kiadásaik 94%-át (1145 milliárd forintot) turisztikai céllal költötték el nálunk.

Szabadidős és tanulási célból utaztunk többet külföldre

A magyarok eközben 17 millió alkalommal utaztak külföldre, 5,7%-kal többször, mint az előző évben. Jelentősen nőtt a szabadidős és a tanulási célból külföldre utazó magyarok száma, míg munkavégzés céljából 2,4%-kal utaztak kevesebben, mint 2014-ben. Az utazók több mint nyolctizede az Európai Unió valamelyik országát választotta céljául. Minden harmadik utazás Németországba, Ausztriába vagy Svájcba irányult. 2015-ben a magyar lakosság összesen 633 milliárd forintot költött el külföldön, 9,3%-kal többet, mint 2014-ben. A teljes összeg 80%-át (507 milliárd forintot) turisztikai célú utazásokon fizették ki, amelynek túlnyomó része a többnapos utazásokhoz kapcsolódott.

2015-ben a turizmus egyenlege, vagyis a hazánkba érkező külföldi utazók és a külföldre utazó magyarok kiadásainak különbsége 975 milliárd forint volt.

Csökkent a vendéglátóhelyek száma

A szálláshelykiadáshoz szorosan kapcsolódó turisztikai szolgáltatás a vendéglátás. 2015 végén megközelítőleg 53 ezer vendéglátóhely üzemelt Magyarországon. Közel 90%-uk kereskedelmi vendéglátóhelyként működött, országos számuk 2014 végéhez képest 1,3%-kal csökkent, a régiók szerinti megoszlásban számottevő változás nem történt. A vendéglátásból – előzetes adatok alapján – 2015-ben folyó áron 916 milliárd forint árbevétel származott (13,5%-kal több, mint 2014-ben), melynek 87%-a a kereskedelmi vendéglátásban realizálódott.

Nemzetközi kitekintés

2015-ben az Európai Unió országaiban a turisztikai szálláshelyek által regisztrált vendégéjszakák száma megközelítette a 2,8 milliárdot, aminek több mint a felét négy tagországban – Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban vagy Németországban – töltötték el az utazók. Az Egyesült Királyságban, az Ausztriában és a Hollandiában regisztrált éjszakák száma is egyaránt meghaladta a 100 milliót egyenként. Magyarországon a kereskedelmi és a nem üzleti célú szálláshelyeken összesen 27 millió vendégéjszakát regisztráltak, 3,3%-kal többet, mint az előző évben.

A turisztikai szálláshelyek vendégforgalma majdnem minden tagországban nőtt, Észtországban, Lettországban, Bulgáriában, Cipruson és Finnországban kismértékű volt a csökkenés.

A külföldivendég-éjszakák aránya az unióban átlagosan 45% volt. A mutató értéke Máltán, Cipruson és Horvátországban volt a legmagasabb (96, 94 és 91%), ezzel szemben Romániában, Lengyelországban és Németországban csak minden ötödik éjszakát töltik el a határon túlról érkezők.

Az EU-ban a vendégforgalom harmada általában a főszezonban (július–augusztus) realizálódott, de ez a célországok földrajzi jellemzői, illetve az ebből következő turisztikai jellege miatt jelentős különbségeket takar. A dél-európai országokban és Horvátországban a vendégforgalom többségét a nyári hónapokban regisztrálják, Ausztriában és Németországban lényegesen egyenletesebb a forgalom megoszlása.

A szálloda típusú szálláshelyek szobakihasználtsága nyáron Máltán, Izlandon és Horvátországban a legmagasabb (80% feletti), Szlovákiában és Szerbiában a legalacsonyabb (45 és 32%). A téli idényben Ausztria kapacitáskihasználtsága volt a legnagyobb (71%), ezt követte Izland és az Egyesült Királyság (64 és 61%). A februári és az augusztusi szobafoglaltsági adatok szerint a legnagyobb szezonalitás Horvátországban, Cipruson és Görögországban mutatkozott, ahol a különbség 60, 47, illetve 40 százalékpont volt. Magyarországon februárban 39, augusztusban 66% volt ez a mutató.