A kezdeményt bemutató eseménynek a Nomád Hotel and Glamping adott otthont, ahol Turcsán Emese, a program megálmodója a szervezőkkel és a partnerekkel együtt bemutatta, hogyan lehet a Kék Zónák inspirációját a hazai környezetre szabni.

A világon öt Kék Zóna helyszínt tartanak számon, amelyek olyan térségek, ahol a legmagasabb a százéves kort megélt emberek aránya – ráadásul jó egészségben. Ide tartozik Szardínia, Okinava, a Kaliforniában található Loma Linda, a costa ricai Nicoya és a görög Icaria szigete.

E zónában közös, hogy az ott élők étrendje főként növényi alapú, mindennapjaik része a mozgás, aktív társas életet élnek, és értelmes célt találnak az életükben. Még a legidősebbek sem magányosak, életük végéig a közösség aktív tagjai maradnak, életük lassú, természetközeli és nyugodt. „Az idősödést természetes folyamatként élik meg, melyet nem lelassítani vagy eltüntetni akarnak, hanem elfogadni”, meséli az ötletgazda, és hozzáteszi, ezeknek a helyeknek a története inspirálta arra, hogy mélyebben foglalkozzon a témával, és megszülessen a magyarországi Kék Zóna modell.

Bükkalján, Noszvajon indult el tehát az első hazai kezdeményezés, amely lényegében egy egyedülálló életmódkísérlet, fókuszban az egészséges és hosszú élettel.

A „Kék Zóna Projekt” egy olyan program, amellyel arra keresik a választ arra, hogyan lehet a jelenlegi körülmények között minél teljesebben és hosszabban élni. A cél egy szemléletváltás, hogy az az úgynevezett „longevity” hosszú távon is beépüljön a hétköznapokba, és a program se csak egy kampány legyen, hanem fenntartható fejlődési irányt mutasson.

Ennek során felmérés indul a lakosság mentális és fizikai állapotáról, amelynek segítségével átfogó képet kapnak majd az érintett közösségek jelenlegi egészségi helyzetéről, életminőségéről, valamint társadalmi szerkezetéről.

„A program során gyűjtött adatokat egy év múlva, a kezdeményezés lezárását követően összesítjük így pontos képet kaphatunk arról, milyen változásokat hozott a projekt a település életébe, többek között a várható élettartam, az életminőség és a közösségi kapcsolatok terén”, mondta Emese.

A hosszú távú cél, hogy az Élhető Települések Országos Szövetségével együttműködve a program során bevált jó gyakorlatokat más településekre is eljuttassák, elősegítve ezzel az egészségesebb és fenntarthatóbb életmód hazai elterjedését.

Szabó Péter, Noszvaj, mint az egyik kísérleti település polgármesetere kiemelte, az egészséges életmód nem kampány, hanem hosszú távú, fenntartható szemlélet, és ebben Noszvaj élen szeretne járni. Céljuk, hogy a program hatására ne csak a helyi közösség, hanem az idelátogatók is közelebb kerüljenek egy kiegyensúlyozottabb, hosszabb és boldogabb élethez.

A másik partnertelepülés, Nagyréde polgármestere, Fodorné Sipos Judit a Kék Zóna program kapcsán kiemelte, minden részt vevő település értékes tapasztalatokkal gazdagodik, ugyanakkor ez a lehetőség komoly felelősséget is jelent. A polgármester szerint a közösség ereje kulcsfontosságú az életminőség szempontjából, és ahogy fogalmazott: „A hosszú élet Nagyrédén sem ritkaság, jelenleg egy 104 éves asszony a legidősebb lakosunk, aki testi-lelki frissességével mindenkit lenyűgöz”.

A bemutatót követően a kezdeményezők és a szakmai partnerek mutatták be azokat az irányokat, amelyek mentén a noszvaji Kék Zóna elindul.

Balogh Bari, a Nomád Hotel and Glamping egyik tulajdonosa elmondta, a Nomád Hotel küldetése kezdettől fogva az volt, hogy a természet és az ember kapcsolatát újraértelmezze, és olyan teret hozzon létre, ahol a vendégek valóban kikapcsolódhatnak, és nemcsak a külvilágból, de saját megszokásaikból is.

A cél, hogy a program ne csupán kampány legyen, hanem hosszú távon beépüljön a térség életébe.

Ennek érdekében több szakértőt vontak be a közös munkába: orvosok, jogászok, színművészek, természetgyógyászok, dietetikusok, egészségügyi szakemberek, szociális munkások, szervezetfejlesztők, sportolók, helyi termelők, coachok és újságírók is megtalálhatók köztük. Többen a gyerekekkel való munkára fókuszálnak, míg mások a testi-lelki egészség különböző aspektusait képviselik.

Bevonták a kezdeményezésbe az egyetemeket és a középiskolákat is, utóbbiak számára innovációs versenyt is szerveztek, ahol „kék zónás” termékeket és szolgáltatásokat kellett tervezni. A versenyre kétszeres túljelentkezés érkezett, ami jól mutatja az érdeklődést és az ügy társadalmi jelentőségét.

Stratégiai együttműködés indult az Olasz Kereskedelmi Kamarával is, amelynek részeként a csapat tagjai idén nyáron Szardínián tanulmányozzák majd a hosszú élet titkait a helyiekkel élve, tőlük tanulva.