„Minden gyönyörű, de őrült nagy baj van”

Az MSZÉSZ LV. közgyűlésének kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a költségnövekedés miatt a hazai hotelek jövedelmezősége az élénkülő forgalom ellenére erősen zuhan. A probléma messze alábecsült, ez pedig a szállodák bőrére mehet.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kecskeméti Four Points by Sheraton hotelben zajlott közgyűlés kerekasztal-beszélgetésének résztvevői megállapították, hogy növekedtek ugyan az árbevételek a hazai szállodaiparban, az eredmények tekintetében azonban sokkal rosszabb számokat tudnak felmutatni a házak, mint évekkel ezelőtt. A politikai döntéshozókat megtévesztik a növekvő vendégforgalmi adatok, úgy látják, az ágazattal minden rendben, ezért nehezen hallják meg a szakma segélykiáltásait.

Baldauf Csaba a beszélgetés moderátoraként elmondta, a szövetség készített egy felmérést az első negyedévben, hogy tisztábban lásson a szállodák jövedelmezőségét illetően. A kutatás reprezentatívnak tekinthető, mivel 5100 szállodai szobát ölel fel, ami a teljes hotelkapacitás több mint 11 százalékának felel meg. A felmérésből az derül ki, hogy a bruttó átlagár átlagosan 44 százalékkal nőtt, ami első látásra komoly, a 2019-es árszintet is meghaladó emelkedésnek tűnhet, de ha jobban megnézzük, ebből 25 százalékos bővülést az árfolyam és áfahatás generált, vagyis ez így nem kimondottan a szakma érdeme. Elhangzott az is, hogy ez az átlagár-emelkedés az első negyedévben különösen jó eredménynek tekinthető, de ha az év hátralévő részében az emelkedő költségszintek mellett nem tudják tartani a hotelek, akkor nem a házak 20 százaléka fog végleg bezárni, hanem sokkal több.



280 százalékkal ugrott meg az energiaköltség
Csordás Imre, az Accent Hotels ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a költségek emelkedésével további átlagár-emelés szükséges. Ezzel egyetértett Somlyai Zoltán, a BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója is, aki szerint is elengedhetetlen a hoteleknek a túléléséhez, hogy az emelkedő költségek jelentős hányadát továbbhárítsák a vendégek felé. Flesch Tamás tiszteletbeli elnök úgy fogalmazott, hogy a szakmát napjainkban sok kritika éri a „pofátlan” mértékű áremelés miatt, ugyanakkor azt már nem vizsgálja a közvélemény, hogy az emelés az eredményekben nem érvényesül, mert a bevételek szinte teljes egészében elúsznak a számlák kifizetésére. A felmérésből az derült ki, hogy az egy kiadott szobára jutó energiaköltség 280 százalékkal nőtt 2022 első negyedévében 2019 első negyedévéhez képest. Az energiaköltség az árbevétel arányában pedig 8-ról 23 százalékra emelkedett. Megdöbbentő adat, hogy az első negyedévben 52 százalékkal nőtt az egy kiadható szobára jutó összes üzemelési költség, és még lesújtóbb a bruttó működtetési eredmény (GOP), amely 58 százalékkal csökkent, egy kiadható szobára vetítve pedig 22 százalékkal esett.

Jól jönne egy uniós ársapka
Flesch Tamás, az MSZÉSZ tiszteletbeli elnöke és a Continental Group ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a covid okozta nehézségek után most egy olyan helyzet teremtődött az ágazat számára, amire vajmi kevés ráhatása van, és a biztonytalansági tényezők száma egyre sokasodik. Elmondta azt is, hogy fontos pillanat ez számukra is a szembenézésre. Tavaly 23 forint/KW volt az áram költsége, a szolgáltató még abban az évben duplájáért, 46 forintért kínált volna hosszabb távú szerződést nekik. Akkor sokallták, és nemet mondtak, végül decemberben tripla árért 79 forintos áron kötöttek üzletet, ami még mindig jobb, mintha most kaptak volna csak észbe, mert jelenleg már 90-100 Ft-os áron lehet csak beszerezni az áramot a második félévre. Mivel - véli a szakember - a globális energiaár-emelkedés jelentős része spekulációból ered, hasznos volna európai uniós szinten meghúzni egy plafont. Életmentő lehetne az egész európai szakma számára, ha egy ilyen lobbicélt a HOTREC felkarolna, vagy akár a magyar politikai döntéshozók képviselnék ezt az Unió felé. Somlyai Zoltán szerint a szállodák az energiabeszerzési szerződések több évre szóló hosszabbításával tudják kiszolgáltatottságukat mérsékelni az emelkedő energiaárakkal kapcsolatban.

Vendégélmény helyett fűtéskorszerűsítés

Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója hangsúlyozta, jelenleg nincsenek olyan rövid távú intézkedések, amelyek lehetővé tennék, hogy az energiaköltségek emelkedését ne érezze meg a vendég. Hosszú távon mindenképpen megoldás a hotelek számára az energiafüggőség mérséklése önállóan előállított vagy vásárolt, megújuló forrásból származó energiával, és ahogy Baldauf Csaba rámutatott, a jövőben tervezett szállodai fejlesztések is sokkal inkább ebbe az irányba mutatnak majd, semmint a vendégélmény fokozásának irányába: a költségmenedzsment egyre inkább felértékelődik. Baldauf Csaba, hogy szemléltesse az áremelkedés mértékét, saját háza tájáról hozott példát: míg 2019 áprilisában az alsópáhoki Hotel Kolpingban 2,18 millió forintot fizettek ki a gázra, addig idén ugyanebben a hónapban már 15,3 milliós volt a gázszámlájuk.

Mindenkinek emelkedik a bérnyomása
Az energiaköltségek mellett egyre nagyobb gondot jelent a bérköltségek emelkedése is. A pandémia miatti tömeges pályaelhagyással kialakult mostanra az a helyzet, hogy harmadannyian dolgoznak az ágazatban, a bérköltség azonban 34 százalékkal nőtt. „Mi tavaly zárva tartottuk a szállodáinkat, hogy minimalizáljuk a veszteségeket, idén minden házunk nyitva, amivel még nagyobb veszteséget termelünk, mint tavaly” – ironizált a Danubius-vezér, rámutatva, hogy a bér- és energiaköltségek emelkedése teljesen "megeszi" az eredményt.

Somlyai Zoltán rámutatott, hogy a járvány alatt elvándorolt turisztikai munkaerőnek csak a legelszántabbjai tértek vissza. Manapság az álláskeresők legnagyobb része a szakmán belülről érkezik, így a szolgáltatók csak egymástól tudják elhalászni az alkalmazottakat a magasabb keresetek ígéretével, ami szintén bérfelhajtó hatással jár. Flesch Tamás szerint vannak olyan víziók, amelyek szerint egyéb ágazatokban nagy elbocsátásokat hozhat az ősz, ami előnyös lehet a szállodaipar számára, de ha az emberek tömegesen veszítik el a munkahelyeiket, felmerül az a kérdés is, lesz-e vendég, akit ki kell szolgálni? Abban egyetértettek a szakemberek, hogy a jelenlegi bérhelyzet tartósan fennmarad, különösen, hogy a nyugat-európai országok szintén munkaerőhiánnyal küzdenek, és az ottani 30-40 százalékkal magasabb bérek és a jobb munkakörülmények erős elszívóhatást jelentenek.

A hiteltörlesztés is Damoklész kardja
Elhangzott az is, hogy az év eleji béremelés után a munkavállalók ismét kopogtatnak az inflációkövető, immáron kétszámjegyű béremelésért, ami az energiaköltségek emelkedésével megfejelve nagyon profi egyensúlyozást igényel a szállodáktól, hogy meddig emelhetik úgy az áraikat, hogy a vendégeik se rettenjenek el. Flesch Tamás azt emelte még ki, hogy Budapesten sem az átlagárak, sem a foglaltság nem éri el a 2019-es szintet, a távoli piacokról, főként Ázsiából egyáltalán nem várnak turistákat idén, alacsonyabb a kereslet a britektől, a németek vadul spórolnak, kérdés tehát, hogy ki jelent majd egyáltalán keresletet a fővárosi házakra.

Kovács Balázs sem vázolt túl optimista jövőképet azzal, hogy rámutatott, a szállodák erősen romló jövedelmezősége a hiteltörlesztéseik fizetését is komolyan megnehezíti, a bankok pedig nem mutatnak túl nagy hajlandóságot a rugalmasságra.


Turizmus Online


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.