Első utunk Orfűre vezetett. Az ottaniak nemcsak tavaikra, vízi parkjukra, barlangjaikra, hanem arra is büszkék, hogy öt templomuk és öt temetőjük van, ezekkel hazánkban egy község sem dicsekedhet.

Nemcsak Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója, Vella Anikó EDEN-koordinátor és Polgár Judit bor és gasztronómiáért felelős termékmenedzser jött velünk a buszon, hanem több, az előző években EDEN-nyertes települések képviselői, és olyanok is, akik pályázni szeretnének, és tanácsokat vártak ettől az úttól.

Mit is rejt ez a név, hogy Mecsek Zöldút? Egy olyan élő, működőképes szellemiségközvetítő műhelyről van szó, amely lehetőséget nyújt a helyieknek és az idelátogatóknak a lelki és fizikai rekreációra, az értékek közvetítésére és a fejlődésre. Az itt élők saját belső erőforrásaikból merítve hoznak létre egy erős, horizontális szerveződésű közösségi hálót. Az egyesület színvonalas vendéglátással egybekötött programokat szervez, a tervezett útvonal a teljes Mecseket bejárja.

„Emberfüggő az, hogy melyik település mit tud kihozni magából. Itt is van motor, dr. Németh Ibolyának hívják, aki összetartja a hozzá hasonló lelkes embereket” – mondta Mártonné Máthé Kinga.

Parasztmuffin, csalánszörp

Orfűn, az újonnan átadott Medvehagyma Házban Füziné Kajdy Zita polgármester fogadott minket, majd bemutatkozott az „édeni desztináció” és a Dél-Dunántúlon elsőként elindított helyi termék mintaprogram. Az itteni kávézóban szalonnás parasztmuffint, csalánszörpöt, biolekvárokat és különleges sajtokat kóstolhattunk az orfűi Nemes Nikoletta (regionális marketing menedzser) kalauzolásával.

Dr. Gonda Tibortól, az Orfűi Turisztikai Egyesület elnökétől megtudtuk, hogyan indult a pályázat. A Mecsek Zöldút tagjai felkutatták az egyes falvak helyi értékeit, termékeit, szolgáltatásait, programjait, hagyományait, gasztronómiai kínálatát, a turizmus fejlesztési lehetőségeit. Olyanokat, akik elkötelezettek a hagyományos, vegyszer- és tartósítószer-mentes, szezonális helyi termékek népszerűsítésében, az erdei, mezei, kerti, vadon termő növények, gombák környezetbarát gyűjtésében, használatában és „visszatanításában", a gyógyélelmiszerekre, egészséges táplálkozásra való figyelemfelhívásban és a helyi közösséget támogató és nem kihasználó turizmusban.

A medvehagyma, mint brand

A Kemencés Udvar és Tájház gasztronómiai fesztiválok, például a minden év tavaszán megrendezésre kerülő Medvehagyma Napok autentikus helyszíne. Serényi Ákos népi iparművész, a Medvehagyma Fesztivál ötletgazdája, a Kemencés Udvar és Tájház üzemeltetője a „medvehagyma brandet” és az udvart mutatta be. Mint mondta, Pécs és Orfű között terül el a legnagyobb medvehagymamező, amely egyre népszerűbb növény, éppen ezért lassan már őrizni kell a szedését, mert sokan károkat tudnak okozni benne.

A Muskátli Étteremben kaptunk ebédet, amely helyi termékekből készült ételekből állt: medvehagyma-krémleves, sültek, kemencés szilvás lepény házi pálinkával, szörppel. Ugyanakkor azt is megnézhettük, hogyan készül a kemencében sült pogácsa, kenyérlángos, gyümölcsös lepény, medvehagymás csiga.

Négykézláb a barlangban

Megnéztük Malommúzeumot, amely a Dél-Dunántúl egyedülálló ipartörténeti értéke és emléke, a hajdanvolt malomipar utolsó élő tanúja a régióban. A múzeumot és a fejlesztéseket Náfrádi Balázs, a Malomkő Alapítvány kuratóriumi elnöke mutatta be. A Malommúzeum az őrlés történetét mutatja be a már őskorban is használt dörzsölőkövektől kezdve napjaink őrlési technológiájáig. A múzeumban két malomtípust is láttunk. Az egyik a Mekényesről áttelepített, egykoron lóhajtásos szárazmalom olajütővel, a másik a Vízfő-forrás patakjára települt XIX. századi vízimalom. Néhányan mindeközben az aktív turizmusnak hódolva overallos barlangi kalandtúrán vettek részt a Trio-barlangban, amely a Nyugat-Mecsek jelentősebb karsztobjektumainak egyike.

Betértünk az Orfűi Kézműves Egyesület Alkotóházba, ahol megtanultuk, hogy lehet egy vászontáskára színes faleveleket nyomtatni, és közben a szeretett vendéglátók sok finomsággal és persze helyi pálinkával töltött üvegekkel terített asztalhoz hívtak.

Az önfenntartás elérése a cél Kovácsszénáján

Kovácsszénáját is útba ejtettük, ahol Novák Péter polgármester és csapata helyi gasztroprogrammal várt ránk a Kerékbárban. Mint mondta, pár év alatt reméli, hogy a 60-70 lakosú kis falu az önfenntartó állapothoz közel tud kerülni, és a háztáji termékeikkel a városi embereket is el tudják látni, így ők is hozzájuthatnak az egészséges ételekhez, zöldségekhez, húsokhoz, ami a falusi emberek számára természetes. A községben a rendszerváltás óta egyre több házat vettek meg nyaralónak, néhány külföldi is letelepedett, a mai napig egyre több német és holland állampolgár költözik ide. A képviselő testület fiatalokból áll, akik programokat is hoznak a Kerékbárba, és támogatják a letelepülni szándékozókat is.

Gazvacsora Cserkúton

A Pécstől nyugatra, a Mecsek lábánál található Cserkútra látogattunk el. A falusi turizmusáról nevezetes festői falu nevét cserbokrokkal tarkított dombjai tövében megbújó forrásról kapta.

Ökocsalis gazvacsorára hívtak minket a Mecsek Zöldutasok társaságában. A remek hangulatról a Cserkúti Szimpatikusok zenekar gondoskodott. Itt várt minket dr. Németh Ibolya és csapata. Megtudtuk, hogy az összefogás által érintett települések Cserkút, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Bakonya, Kovácsszénája, Orfű, de ennél többek is részt vettek a munkában.

A terített asztalon mindet megtaláltunk, amit a pályázatban ígértek. Láthattuk, hogy a fenntartható turizmus mellett elkötelezett régió valóban az egészséges táplálkozást és a gyógynövények felhasználását népszerűsíti. Kóstolhattunk „gazokat”, amelyek tulajdonképpen vadon termő gyógyhatású növények, volt natúr lekvár, bio zöldségkrém, kézműves sajt és kolbász, gazleves, csatni, prósza, málé és porcsinos lecsó.

A Cserkúti Szimpatikusok osztatlan sikernek örvendtek, vezetőjük Németh István, aki a község kultúrházát vezette, friss nyugdíjasként is motorja a szórakoztatásnak és a művelődésnek. Másnap a reggeli után ő mutatta be Cserkút Keresztelő Szent János templomát, amely a XIII. században íródott pápai tizedlajstromban már szerepelt. Mint mondta, nem sok román stílusú templom maradt meg ilyen jó állapotban.

Kóstolótúra és orgonakoncert

Simor Árpád faipari mérnök bolondos kerékpárjaival is megismerkedtünk, majd két csoportra váltunk, a program szerint a merészebbek BioBia erdő-mező-kóstolótúrára mentek a Jakab-hegyre, a Babás szerkövekhez, a „háziasabbak” pedig Kővágótöttösre utaztak, ahol a helyi Falufejlesztő Egyesület tagjai és Mecsekalja Szakácsnéja közös sütés-főzésre hívták a csapatot. Nagy sikere volt a sütésnek és a túrának is. Vizslár Irénnel, a falu polgármesterével együtt ismerkedtünk meg a falu életével, majd a templom híres Angster orgonáján hallgattunk meg egy koncertet.

Autentikus roma ételek Kővágószőlősön

A Kővágószőlősi általános iskolába látogattunk, ahol kis műsorral vártak a diákok, akiket beásul is tanítanak. Kővári Zoltánné, az iskola igazgatója szívén viseli alig több mint 50 diákja sorsát.

Hagyományőrző, autentikus cigány népi ételekből összeállított háromfogásos ebédet kaptunk, igazi cigánylecsót, baboskáposztát és rántásos palacsintát, majd zenés műsorral szórakoztatott bennünket a Színes Gyöngyök együttes. Megpróbálhattuk, meg tudjuk-e tanulni a cigány táncokat, Furák Zoltán regionális marketing menedzser pedig ismerkedett a kannával, mint zeneszerszámmal.

Kelemen Zoltánné elmondta, hogy a Színes Gyöngyök Egyesület 2004-ben azért jött létre, hogy segítse a roma nőket családi és társadalmi szerepeikben: hátrányos helyzetüket ellensúlyozandó támogatni kívántuk őket szociális, jogi, mentálhigiénés tanácsadással és a közéletben való szereplésük elősegítésével.

Pajtaszálló, parasztudvar

Utolsó programként a terület motorját, dr. Németh Ibolyát a BioBia porta és Pajtaszállón kerestük fel, megnéztük a mozgássérültek számára készült hintát és a napaszalót. A cserkúti Biobia Porta Pajta Szálló hazánk talán egyik legkülönlegesebb vendégvárója. Amellett, hogy csodálatos természeti környezetben, faluszéli patakparton szépen felújított parasztudvar várja az odalátogatókat, igazán különleges ételeket is fogyaszthatunk, amelyek mentesek a káros anyagoktól, hiszen a hozzávalókat a természet adta.

Hazautazásunk előtt még a Mézes fészerben búcsúztattak finom falatokkal. A Cserkúti Mézesfészer egy nyertes LEADER pályázat jóvoltából kifejezetten hagyományos ételek bemutatására, helyi termékek értékesítésére épült.

Mi is meggyőződtünk arról, hogy a nyertes Mecsek Zöldút Egyesület valóban nyertes.