Rendezzen-e Budapest olimpiát 2024-ben?

Rendezzen-e hazánk 2024-ben olimpiát, és ha igen, akkor megoldható-e ez nagymértékű költekezések nélkül – ezekre az alapvető kérdésekre keresi a választ a KPMG tanácsadó cég legfrissebb tanulmánya.

A Robert Stöllinger vezérigazgató és Andrea Sartori által jegyzett anyagból kiderül, hogy 2015. szeptemberéig kell jeleznie Budapestnek legkésőbb a megrendezésre vonatkozó szándékot, a NOB 2016. április-májusában jelöli ki a hivatalos pályázó városokat, végül 2017. szeptemberében hirdetik ki, hogy ki nyeri el a 2024-es Olimpiai Játékok rendezési jogát.

A tanulmány készítői bevezetőjükben megjegyzik, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2015 februárjában jelezte, hogy támogatja Budapest pályázását a 2024-es játékok megrendezésére. Ennek kapcsán vizsgálta meg a KPMG budapesti székhelyű Nemzetközi sporttanácsadó csoportja, mit jelentene Budapest és Magyarország számára az olimpiai játékok megrendezése.

„2014 decemberében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elfogadta az „Olympic Agenda 2020” című dokumentum 40 pontból álló javaslatát. Ezek között megtalálhatóak olyan reformok, amelyek a játékok pályázati és rendezési szakaszára vonatkoznak, valamint kitágítják a lehetséges rendező városok körét. Számos város és ország jelezte már pályázási szándékát a 2024-es olimpia játékokra; a listán korábbi rendező országokat/városokat és új pályázókat is megtalálhatunk.

Tanulmányunk véglegesítésekor még csak két város erősítette meg nyilvánosan a pályázási szándékát: Róma, az 1960-as olimpiai játékok házigazdája és Boston, amely soha nem pályázott még. Németországból várhatóan vagy Berlin (korábbi házigazda 1936-ból) vagy Hamburg pályázhat. Az 1900-as és 1924-es olimpiát rendező Párizs is mérlegeli az indulás lehetőségét. A nemzetközi sajtóban további városok neve is felmerült, mint lehetséges pályázók: Isztambul, Baku, Doha, Johannesburg vagy Durban és Melbourne. Ezen városok közül néhányan már jelezték, hogy a döntésüket nagyban befolyásolhatják az elfogadott reformok – olvasható a tanulmányban.

A szerzők ugyanakkor megjegyzik, hogy néhány kivételtől eltekintve az először pályázó országok, illetve városok ritkán járnak sikerrel. Pekingnek például nyolc évet kellett várnia, hogy megrendezhesse a 2008-as olimpiát, Isztambul pedig ötször pályázott eddig – sikertelenül. „Ezen tapasztalatok tudatában elképzelhető, hogy Budapest olimpiai játékok rendezésére való pályázatára inkább egy 12-16 éves folyamatként érdemes tekinteni” – hűtik le némiképp a túlzott lelkesedést az elemzők.

Az elemzés az alábbi kérdéseket járja körül:

• Van-e Budapestnek reális esélye megnyerni az olimpiai játékok rendezési jogát? Csak egyetlen reálisnak tűnő érvet mutatunk válaszul az anyagból: „Magyarország az egyetlen, amely nem rendezett még olimpiai játékokat azon országok közül, amelyek legalább 100 aranyérmet gyűjtöttek a nyári olimpiai játékokon.”

• Képes-e Budapest megrendezni egy ilyen léptékű globális sporteseményt? Az anyag készítői szerint tulajdonképpen igen, mivel egyrészt a szükséges budapesti infrastruktúrafejlesztések többsége az olimpiától függetlenül is megvalósulna, másrészt a létező, tervben lévő és átmeneti sportlétesítmények lefedik az előírt sportkomplexumok nagy részét.

• Mik a lehetséges előnyök és kockázatok Budapest és Magyarország számára? Ezeket szépen számba veszi az anyag, akit érdekel, olvassa végig a tanulmányt.

Mennyibe fog ez nekünk kerülni?

Végezetül szóba kerül a pénz kérdése, vagyis hogy mennyibe fog ez fájni nekünk. „A budapesti olimpiai játékok közvetlen költségei 500 és 1000 milliárd forint közé várhatóak. Feltételezhető, hogy a költségek 50 százalékát a NOB hozzájárulása és a NOB partnereihez nem tartozó magánvállalatok hozzájárulása tenné ki, míg a maradék 50 százalékot a magyar államnak kellene előteremtenie. Az államra eső részesedés nagyságrendjét tekintve megállapítható, hogy a szorosan az olimpia megrendezésére fordított járulékos beruházások összege a játékokat megelőző hétéves felkészülési időszakban évente átlagosan a (2014-es) GDP 0,1-0,2 százalékát tenné ki.”

Az anyag végül arra a következtésre jut, hogy „Az „Olympic Agenda 2020” program megnyitja a kaput a kisebb városok előtt, hogy bemutathassák pályázataikban, hogyan lehet megrendezni az olimpiai játékokat az elmúlt években látott nagymértékű költekezések nélkül. Bár az új feltételrendszernek köszönhetően Budapest és Magyarország meggyőző érveket tud felsorakoztatni maga mellett, pályázni csak abban az esetben szabad, ha az olimpiai játékok megrendezése nem csupán önmagában cél, hanem egy fontos mérföldkő egy hosszabb távú nemzetgazdasági és fejlesztési tervben.”


Körkép Budapest gyógyfürdőiről – ez várható 2025-ben

Körkép Budapest gyógyfürdőiről – ez várható 2025-ben 

Tény, hogy egyik legfontosabb turisztikai vonzerőnk, a fővárosi történelmi fürdőinek egy része felújításra szorul.
Kakasozás és pittyezés: majális a Skanzenben

Kakasozás és pittyezés: majális a Skanzenben 

Májust gyakran nevezik zöld hónapnak, hiszen a természet, a fák és virágok újjászületésének ideje.
A gyönyörködtetés művészete – kiállítás Budapesten

A gyönyörködtetés művészete – kiállítás Budapesten 

Három nő, három művészeti ág, egy közös nyelv: megnyílt a PRIMAVERA kiállítás a FISE Galériában.
Idén is Háromváros Kerékpáros Fesztivál

Idén is Háromváros Kerékpáros Fesztivál 

Június 7-én és 8-án rendezik meg negyedik alkalommal Békéscsabán, Békésen és Gyulán a Háromváros Kerékpáros Fesztivált .
Programhegyek az Európa-napon

Programhegyek az Európa-napon 

Izgalmas programokkal és hasznos információkkal várják a szervezők az érdeklődőket az Európa-napon és az immár hagyományos EU-s futáson.
Kék Zóna Noszvajon

Kék Zóna Noszvajon  

Különleges eseménynek adott otthont a Nomád Hotel & Glamping.
Flash Award: lezárult a jelentkezés, már bírálják a pályázatokat

Flash Award: lezárult a jelentkezés, már bírálják a pályázatokat 

Hatvanhárom pályázat érkezett a MaReSz idei versenyére.
Első önálló koncertjét adja Budapesten a skót sztárzenekar

Első önálló koncertjét adja Budapesten a skót sztárzenekar 

Június 11-én először lép fel önálló koncerttel Magyarországon a Biffy Clyro.
Miért olyan hatékony az ablakra ragasztható fólia?

Miért olyan hatékony az ablakra ragasztható fólia?  

Egy hétvégi séta vagy reggeli kocogás során, ahogy a városban haladunk, láthatjuk, hogy rengeteg bolt kirakatán található fólia vagy valamilyen matrica. Ezek többféle célt szolgálhatnak, amelyek közül az első a figyelemfelkeltés. Ez egy jól bevált offline marketingeszköz, amit érdemes minden vállalkozásnak használnia.
Újabb hazai telepen ütötte fel a fejét a száj-és körömfájás járvány

Újabb hazai telepen ütötte fel a fejét a száj-és körömfájás járvány 

A Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábapordányban is találtak ragadós száj- és körömfájásban fertőzött szarvasmarhát.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.