Soha nem látott terek is bejárhatóak lesznek a veszprémi várnegyedben
Az érsekség tulajdonában lévő 18 épületet egyszerre restaurálják, a kivitelezők ígérik, hogy januárra, az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatra többet megnyitnak a nagyközönség előtt.
„A várnegyed megújulása során fontos cél, hogy megőrizzük, megóvjuk azokat az értékeket, amiket őseink ránk hagytak. Ugyanakkor nyissuk meg az egyházi létesítményeket a közösség felé, funkcionálisan újítsuk meg a vári együtteseket, lakjuk be, használjuk a tereket, legyenek ezek találkozási pontok, ahol Isten közösségteremtő ereje munkálkodhat” – hangsúlyozta Udvardy György veszprémi érsek a várnegyed felújításáról tartott háttérbeszélgetésen. A veszprémi katolikus érsekség tulajdonában lévő várnegyed - és azon belül is 18 épület - komplex felújítása a 2023-ban induló, a város Európa Kulturális Fővárosaként bemutató rendezvénysorozathoz kapcsolódóan indult el. A munkáltatokat teljes egészében az állam 39 milliárd forintos támogatásából fedezik.
A részletekről már Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgató-helyettese számolt be. Szavai szerint a munkálatokat ahol csak lehetett, megfelelő előzetes tudományos kutatások után tervezték meg, ahol pedig erre nem nyílt mód, ott párhuzamosan zajlanak a feltárások. Az előkészítő folyamatok során nagyságrendileg 40 kutatói-régészeti szerződés keretén belül térképezték fel a vár történeti, védendő értékeit, így az érseki palotában például sok helyen előkerültek az eredeti barokk falfestmények, azokat valószínűleg visszaállítják. Ezek egyébként régészeti, festő- stukkó- fa- fém- kő- szilikát- restaurátori és művészettörténeti, építéstörténeti kutatások voltak. Ezek eredményeit figyelembe véve 10 építész generáltervező és 2 tájépítész csapat dolgozott a Vár Projekt tervein, amennyiben szükséges menet közben is frissítik, alakítják a terveket, a felújítási munkákat pedig 4 generálkivitelezői csapat végzi. A kivitelezőket több hónapos versenyeztetés és több körös tárgyalás-sorozat után választották ki. Öt céggel kötöttek végül szerződést, a munkákat a Laterex Építő Zrt.; Fejér BÁL Zrt.; Vemévszer Kft., Swietelsky Magyarország Kft., B & G Generál Kft. végzi.
Azt szeretnék, hogy a rendezvénysorozat kezdetére időszakra bizonyos funkciók elkészüljenek, liturgikus és egyéb rendezvények a várban megtarthatók legyenek. A fejlesztésben érintett 18 épület tető- és homlokzati felújítási munkái addigra elkészülnek - ezeket egyébként igyekeztek úgy szervezni, hogy a várnegyedben működő nem egyházi tulajdonú üzletek is működhessenek közben -, majd a kivitelezők levonulnak. A továbbiakban csak olyan munkákat végezhetnek, amelyek zajjal, porral, negatív hatásokkal nem járnak. A második ütem ezután kezdődik. A projekt 2025-ben ér véget.
A következő fél évben zajló munkáltatok miatt az igazgató-helyettes szerint mivel mind a 18 épület közúton csak az Óváros tér felő közelíthető meg, a Vár utcán keresztül, ezért itt a kockakő burkolatot egy aszfalt réteggel megvédték, a közműalagutat aládúcolták. A közút tehermentesítése és az Óváros tér és közvetlen környezetének zavartalan működése végett a Várhegy keleti oldalán az Úrkút utca felőli Sportpályán egy óriás térállványrendszert építettek fel. Több épületnél megkezdődtek a tetőszerkezeti munkák. A Püspöki alkalmazottak háza, a Nagypréposti palota és a Nagyszeminárium tetőszerkezetét már elbontották, ezzel párhuzamosan pedig megkezdődtek a belső építési, rekonstrukciós munkák. Festőrestaurátorok, kőrestaurátorok és farestaurátorok dolgoznak a helyszínen.
Új tereket adnak át a látogatóknak
Az Európában is egyedülálló, kétszintes, a középkorban épült Boldog Gizella-kápolna emeleti része jelenleg nem látogatható, de az új tető elkészülte után megnyitják, és a Boldog Gizella-ereklyét is itt fogják elhelyezni.
Komoly beavatkozások lesznek a Nagy Szeminárium épületén, amelynek már elbontották az utólag épített harmadik szintjét, hogy az eredeti barokk külsőt visszakaphassa, a Szaléziánum kiállítási funkciója a felújítás után megmarad. A megújuló Körmendy-palotában a főegyházmegyei gyűjtemény jelentős részét állítják ki, a Szent György-kápolna romjainál a korábbi vasbeton védőtetőt elbontják, és új fedést kap, míg a ferences együttesben zarándokházat és zarándokudvart alakítanak ki.
A neoromán stílusú Szent Mihály-székesegyházat 1974-ben újítottak fel utoljára, azóta nem az építéskori festmények látszanak, hanem a ráfestés, amely teljesen eltér az eredetitől, és nem minőségi munka. Az eredeti állapotok visszaállíthatóságához először a belső tér műszaki állapotát kell stabilizálni, a talajból érkező vizek épületbe jutását meggátolni, csak utána következhet a rekonstrukció és a restaurálás.
Vörös Tamás, az érsekség főépítésze arról beszélt, hogy a rekonstrukciót követően a várnegyedben megtalálhatók lesznek liturgikus (Székesegyház, templomok, kápolnák), egyházkormányzati-hivatali (érseki és gazdasági hivatal) és pasztorális (pl.: főegyházmegyei rendezvényközpont) funkciók. Emellett különféle lakrészeket - érseki lakrész, munkatárs és vendég lakrészek - alakítanak ki, de lesznek látogatók és zarándokok fogadására szánt szállás és apartman jellegű területek is. Helyet kap a várnegyedben az Érseki Levéltár és Könyvtár és a Főegyházmegyei Gyűjtemény és Múzeum, emellett turisztikai és látogatói központ létesül (Szaléziánum és fogadópontok) valamint funkcionálisan megjelenik az üzemeltetés és gondnokság (épület felügyelet és épületirányítás, biztonságtechnika) is.
Az épületegyüttes koherens építészeti koncepciója kapcsán nagy hangsúlyt kapott az adaptív térhasználat, fontos szerep jutott a közösségi terek kialakításának, valamint az egyetemes és alternatív használati módoknak (pl.: családbarát és akadálymentes megközelítési lehetőségek), illetve annak is, hogy az az átfogó rekonstrukció, amire most lehetőség nyílik, az egy értékalapú továbbépítése lehessen a várnegyednek - tette hozzá.
