Új utakon a borexport
A jó adottságok nem elegendőek, a lehetőségeket aktívabban formálva és kihasználva kell tenni a nagyságrendileg jóval erősebb magyar borexportért – emelte ki Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a szakértőkből és borászokból álló szekszárdi kerekasztal-beszélgetésen.
Bencsik Dávid három főbb területet említett az exportnövelés kulcsaként: a magyar bor, mint márka erősítését a külpiacokon, a nemzetközi piacokon is versenyképes szőlőfajtákból készült borokkal való, minél egységesebb célpiaci megjelenést, valamint a magyar szőlészeknek és borászoknak nyújtandó támogatások rendszerét. A tanácskozáson elhangzott: a kiemelkedő új-zélandi és osztrák borsiker-széria magyar viszonyokra adaptált megvalósítása nem az álom kategóriájába tartozik.
Bencsik Dávid úgy fogalmazott, hogy a magyar borexport dinamizálása érdekében a hozzánk hasonló méretű országok jó gyakorlatait érdemes megnézni, ugyanis léteznek nemzetközi programok, kiemelkedő sikerek, amelyek kiváló például szolgálhatnak számunkra. Ilyen például Új-Zéland és Ausztria „borforradalma”. A tanácskozáson szintén résztvevő agrárpiacért felelős helyettes államtitkár, Tarpataki Tamás megemlítette, hogy sikerült megállítani a tíz évvel ezelőtt még jelentős borimport növekedést, és ezzel együtt nőtt a hazai bortermékek exportja. A 2020-as év rekordévnek számított, ekkor a túlnyomórészt szomszédos országokba és az EU területére irányuló borexport volumene elérte az 1,3 millió hektolitert. A további exportértékesítés érdekében kormányzat rövid és hosszútávú célja a segítségnyújtás a termelők részére.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek a brandépítés fontosságában és a sikeres szőlőfajták használatában. Mint elhangzott, elengedhetetlen a legjelentősebb exportpiacok hosszútávú stratégiai kiválasztása, de fontos a pályázati támogatások szakszerű felhasználása is. A konferencián részt vett számos neves borász konkrét javaslatot is tett. Meggyőződésük, hogy a bormarketinget tovább kell fejleszteni az „életérzés-kommunikáció” mentén, el kell érni, hogy az export marketing-kommunikációban résztvevő termékek a célpiacokon valóban jelen legyenek, össze kell fogni a magyar és külföldi hallgatók bevonásával szerveződő magyar egyetemi nagyköveti programok megvalósításáért, valamint erős jelenlétet kell biztosítani a jelentősebb borversenyeken.
