Az ételrendelések közel harmadát már lebomló csomagolásban kérik

A környezettudatos szemlélet térnyerésével a legtöbb háztartásban szerencsére már van a kommunális kukán kívül papír- és műanyaggyűjtő is. Érdemes megérdeklődni, hogy az adott városban pontosan mit és hová lehet dobni, hiszen a témát övező fél- és tévinformációk minden érintettnek sok bosszúságot okoznak. Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés a lakosság 71–80 százaléka számára elérhető, ugyanakkor a külön gyűjthető szemét mindössze 20 százalékát gyűjtik be valóban szelektíven. A jószándékú fogyasztó sokszor időt és energiát nem kímélve kiválogatja, elöblíti és megtapossa az újrahasznosíthatónak gondolt termékeket, majd beleteszi a szelektív hulladékgyűjtőbe annak reményében, hogy helyesen cselekedett. Azonban sok esetben kiderül, hogy mindez felesleges időpocsékolás volt, ráadásul szorgalmával egyenesen hátráltatta a hulladékipart. Ugyanis a papírt és műanyagot kiválogató gyáraknak szintén plusz erőfeszítésébe kerül, hogy a szelektív kukákba tett hasznos alapanyagokat szétválasszák és kibogarásszák a sok oda nem illő, nem újrafelhasználható szemét közül.

Segítünk eligazodni, hogy mit NE dobjál bele semmiképp a szelektív hulladékgyűjtőbe!

Ne tedd a papírgyűjtőbe a használt, pörköltszaftos szalvétádat és zsíros törlőkendődet, ahogyan az olajos és oldószeres papír is mindig a kommunálisban landoljon. Kerüld el azt is, hogy étellel szennyezett tároló kerüljön a papír szelektívbe, ugyanakkor például a pizzadoboz nem összezsírozott tetejét nyugodtan belerakhatod. Létezik már olyan ételdoboz, amely a szelektívbe dobva papírként újrafelhasználható (amennyiben étellel nem szennyezett), a házi komposztálóban pedig teljes mértékben lebomlik. A Falatozz zölden! program keretén belül ilyen öko-csomagolásban kapod a házhoz szállított ételt. A Falatozz.hu-n már az éttermek 10%-ánál elérhető ez a – tavaly decemberben indult – szolgáltatás, és ezen éttermeknél a rendelések 28%-át kérték lebomló csomagolásban. Ami a további válogatási instrukciókat illeti, a papírgyárak nem tudják felhasználni a műanyaggal bevont papírtermékeket, ahogyan a szalagokat és madzagokat sem szeretik. Ugyanakkor gemkapcsos vagy tűzött papír – például éttermi szórólap – belekerülhet a szelektívbe, mert ezek szétválasztására van ipari technológia.

Meglepő, de nem minden papírfajta alkalmas az újrahasznosításra: ne dobj a papíros kukába például blokkot, mivel szinte minden hőpapírban túl magas a bisphenol-A, azaz BPA-arány. Ami a műanyaggyűjtőt illeti, szintén nem kerülhet bele élelmiszermaradékos vagy zsíros ételtároló, beleértve a sültkrumplis vagy margarin-maradványos dobozokat egyaránt. Az alaposan elmosott üdítős és vizespalackok (röviden PET), továbbá tejfölös, ketchupos vagy joghurtos flakonok (ez a kategória a PP, azaz polipropilén) viszont landolhatnak a szelektívben. Ahogyan a macskaeledeles konzervet vagy a sörösdobozt is nyugodtan tedd bele a műanyagos kukába. Csak arra figyelj, hogy a konzerveket öblítsd át előtte, hiszen amellett, hogy kellemetlen szagot okoznak, az ételmaradékok vonzzák a rágcsálókat és rovarokat.

A hulladék alig harmadát válogatjuk külön

A KSH legutolsó, 2017-es adatai alapján Magyarországon az évi 3,7 millió tonna települési hulladékból 1,1 millió tonnát gyűjtöttünk elkülönítve. Ezen belül a begyűjtött szelektív papír mennyisége évi 94 ezer tonna, a szelektív műanyag pedig 54 ezer tonna volt. Csak Budapesten évente 800 ezer tonna hulladék keletkezik, amelynek nagyjából 10 százalékát gyűjtik szelektíven, és ennek is csak egy része hasznosítható újra. Úgyhogy nagyszerű, ha te is szeretnél tenni a bolygóért és a környezetedért, de a statisztika változása rajtad is áll: érdemes alaposan tájékozódnod, hogy a lakóhelyeden milyen hulladékkezelési alapelvek vannak érvényben. Csak egyszer kell tisztáznod, hogy milyen szempontok szerint válogass a szemetesek közül, utána már gyorsan rutinná válik a folyamat.