A kanadai McMaster Egyetem kutatói egy új eljárással olyan húst állítanak elő, amelyben pontosan szabályozható a zsírtartalom, így a vásárlók ugyanúgy megválaszthatják majd, hogy mennyire legyen márványozott az általuk választott darab, mint ahogy a tej zsírtartalmáról is dönthetnek a boltban, írja a qubit.hu portál.

Egy hús négy nap alatt megvan

A kutatók szerint a növekvő húsfogyasztás miatt szükség van a fenntartható, alternatív húspótlékokra, ez a módszer pedig minden eddiginél jobban modellezi a valódi húst.

A módszerrel négy nap alatt lehet ehető húst növeszteni, amely lehet sovány és zsíros is, így elméletileg a csirkemelltől a császárszalonnáig bármit elő lehet így állítani.

A műnyúl ízletes a kutatók szerint

Ravi Selvaganapathy és Alireza Shahin-Shamsabadi, a tanulmány szerzői a módszer leírásához laboratóriumi körülmények között előállított egérhúst használtak, de az eljárást kipróbálták már nyúlhússal is.

A műhús készítéséhez először izom- vagy zsírsejtekből álló, vékony lapokat állítanak elő, majd ezeket egymásra helyezik vagy összehajtják, és hagyják, hogy összeforrjanak, így hozzák létre a zsírcsíkokat az izomszövetben. Egérrel és nyúllal bevált Selvaganapathy szerint az így kapott szövet állagra és ízre is pont olyan, mint a valódi hús, igaz, a kutatók csak a műnyulat kóstolták meg, a műegeret nem.

Másféle húst is lehet

Elméletileg nincs akadálya annak, hogy ugyanezzel a módszerrel marhát, disznót vagy csirkét állítsanak elő, az így kapott termék ráadásul fenntarthatóbb, gyorsabban előállítható és olcsóbb lenne, mint az állattartásból származó hús.

A kanadai kutatók termékének több vetélytárssal is meg kell majd küzdenie, ha be akar törni a műhúspiacra: az állattartás ökológiai lábnyomának töredékéért előállított termékek egyre népszerűbbek a piacon. Az előrejelzések szerint a 2020-as évek végére a növényi alapú vagy állati sejtekből előállított műhúsok ára átlagosan az ötödére esik vissza, a hagyományos termékek iránti kereslet pedig csökkenni fog. 

A teljes cikk elérhető: ITT