Műanyag a tányéron - és a szervezetünkben
A WWF és partnerei ma publikált tanulmánya szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg. A mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásáról még nem sokat tudunk, a WWF szerint azonban a természet és saját védelmünk érdekében meg kell állítani a műanyagáradatot.
A WWF, az ausztráliai Newcastle-i Egyetem és a Dalberg fejlesztési tanácsadó közös elemzése azt vizsgálta, hogy a természetbe kikerült műanyagokból mennyi kerül be az emberek szervezetébe. A jelentés riasztó adatokat közöl: ételeinkkel és italainkkal átlagosan nem kevesebb, mint 2000 apró műanyagdarabot fogyasztunk el minden héten. Ez havonta körülbelül 21, éves szinten pedig több mint 250 gramm műanyagot jelent. Az elemzés - melynek alapjául több mint 50 különböző tanulmány szolgált - most feltárja, hogy mi emberek mennyi műanyagot fogyasztunk el mikroműanyag formájában, és fontos lépés lehet annak megértésében, hogy a szervezetbe kerülve milyen hatásai lehetnek.
A jelentés szerint a mikroműanyagok elsősorban az ivóvízből kerülnek a szervezetünkbe - ebbe beletartozik a palackozott víz is. A szennyezettség azonban régiónként változik: az Egyesült Államok és India vizeiben például kétszer annyi műanyag található, mint Európában vagy Indonéziában. Az is kiderült, hogy az ételek és italok közül a legtöbb mikroműanyagot a tengeri gerinctelenek - például a kagylók és rákok -, a sör és a só tartalmazza.
A jelentés felhívja a kormányok figyelmét arra, hogy a műanyaggyártás egészére kiterjedően - a gyártóktól a fogyasztókig - lépjenek fel a műanyagszennyezés ellen. A WWF emellett az egyéneket arra buzdítja, hogy kerüljék a műanyag termékek - elsősorban az eldobható műanyagok - használatát, valamint írják alá a tengeri műanyagszennyezés ellen indított nemzetközi petíciót, amelyhez eddig már több mint félmillióan csatlakoztak.
Mikroműanyag a hazai vizekben
Az eddig vizsgált hazai folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot. A WESSLING Hungary Kft. - amely több mint 25 éve végez akkreditált környezeti vizsgálatokat Magyarországon - és partnerei 2018-ban indult Parányi Plasztiktalány elnevezésű projektjük során a Duna, a PET Kupával együttműködésben a Tisza, valamint az Ipoly és a Rába mikroműanyag-szennyezettségét is megmérték.
A Dunában két mérést végeztek, és egy köbméterben 50 műanyagrészecskét találtak - az eddigi magyarországi mérések közül ez a legnagyobb érték, ráadásul a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. A Dunában a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilént, polipropilént és polisztirolt mutatták ki.
A Tiszán a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma egy köbméter vízben 4,9 volt, a Tisza-tóból származó mintában 23,1 részecskét találtak. Az Ipoly egy köbméter vizében 1,7 részecskét mértek. A viszonylag alacsony mikroműanyagszint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki, ami akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet.
