Feltárulhat a várrom rejtélye Szarvaskőben

Az Eger-patak völgyében meghúzódó, több mint hétszáz éves kistelepülés nemcsak a jó levegőjéről, a csendről, hanem a tisztaságáról is nevezetes. A falu kiemelkedő turisztikai látványossága a több mint négyszáz méter magasságba emelkedő meredek, sziklás hegy ormán álló várrom, amely jelenleg kilátóként működik és jól kiépített úton közelíthető meg. Ezt a várat először az okleveles források 1295-ben említik. Később, 1549-ben Dobó István egri várkapitány fennhatósága alá került. Amikor 1596-ban Eger elesett, a szarvaskői vár a törökök kézére jutott. Jóval később - püspöki birtok részeként - a Rákóczi-szabadságharc idején már várkastélyként működött. A korábbi hadi szerepe megszűnt, a javításával, a karbantartásával pedig nem foglalkoztak. Emiatt elpusztult és az elhordott köveinek nagy részéből a szomszédos településeken házakat építettek.

Feltárják a várromot

Ma már csak a köralakú sziklának támaszkodó toronymaradványon kívül néhány bozóttal benőtt alapfal és a sziklába vájt árok utal arra, hogy itt egykor vár létezett. A hegy a Bükki Nemzeti Park része, ahol különleges növények láthatók. Egymás mellett élnek itt a mediterrán égövre, illetve a sarkvidékre jellemző virágok, sziklagyepek, füvek, páfrányok, amelyek látványossá teszik ezt a helyet. Így a várromot évente több ezren látogatják.
A terület régészeti feltárása, illetve a romok részleges felújítása a jövőben tovább gazdagíthatja Szarvaskő turizmusát - erősítette meg ennek fontosságát a polgármester. Régészek ugyanis még itt soha nem dolgoztak, mert konkrét írásos emlék, alaprajz, térkép az egykori várról nem maradt fenn. Ezért az önkormányzat legközelebbi célja, hogy megszerezze az államtól a várhegyre vonatkozó kezelői jogot - tette hozzá a falu első számú vezetője. Ezt követhetik majd a további lépések a következő fél évtizedben a romok feltárására és az építmény állagának megóvására.

Látogatóközpont és tanösvény

Nemrég egy nagyobb turisztikai projektet is elindítottak, melynek keretében az állomáskerti szabadidő parkban látogatóközpontot építenek utakkal, gépkocsiparkolókkal és egyéb közművekkel. Ezen a helyen másfél száz vendég befogadására alkalmas oktatótermet, kerékpárkölcsönzőt is létesítenek, valamint a Szarvaskő környékét bemutató interaktív térképet is elhelyeznek majd. A geológiai tanösvényt is megújítják, amelyen a turisták körüljárhatják a falut és természetes környezetben ismerhetik meg hazánk egyik legérdekesebb kőzettani gyűjteményét. A tanösvény része az úgynevezett "denevér táró" is, amely a Szarvaskő környékén folytatott vasérckutatások egyik maradványa és egyben a denevérek szálláshelye. Ennek a bejáratát kiszélesítik, hogy ezeket a különleges állatokat minél jobban szemre vehessék az érdeklődőknek. 



A szarvaskői szánkópályát szintén korszerűsítik, ahol melegedőt és vizes blokkot létesítenek. Emellett a pálya környezetében szólaltatják meg a vendégeknek a szarvaskői visszhangot, amely reményeik szerint egyszer olyan nevezetes lehet majd, mint a tihanyi. Az üdülőfaluban megújításra kerül az immár 250 éves Vállóskút, amely gyógyminőségű ivóvizet szolgáltat és az egyedüli lágy víz a környéken. A felsorolt fejlesztési programmal háromszáz millió forintos beruházás megvalósítását irányozták elő és ehhez pályázati támogatásra számít az önkormányzat.

Vonzza a turistákat a Csipkebogyó Fesztivál

A hagyományoknak megfelelően idén októberben is megtartják a falu legnagyobb rendezvényét, a Csipkebogyó Fesztivált. Tavaly ezen az eseményen több mint ötezer turistát láttak vendégül, nemcsak hazai, hanem szlovák, román, kárpát-aljai turistákat is. A találkozón Szarvaskő legismertebb termékét, a csipkebogyót és az ebből készített lekvárt népszerűsítették. A résztvevők emellett különleges ételeket és italokat is kóstolhattak. Szarvaskő szálláshelyekben is bővelkedő település, ahol a vendégek folyamatos ellátásáról gondoskodnak. Az önkormányzatnak 2013-ban két és fél millió forint bevétele származott az idegenforgalmi adóból. Ezt a pénzt a rendezvényekre és az üdülőfalut népszerűsítő kiadványokra fordították. Az ideérkezők amellett, hogy minden évszakban gyönyörködhetnek a környék érintetlen tájaiban, megismerkedhetnek a közelben levő Eger, Bélapátfalva és Szilvásvárad nevezetességeivel is. Sőt a gyógyvizet kedvelők is eljuthatnak Egerszalókra, Bükkszékre és a mezőkövesdi Zsóryba.