hirdetés
hirdetés

Feltárulhat a várrom rejtélye Szarvaskőben

Újabb fontos turisztikai fejlesztések megvalósítását tűzte célul az önkormányzat Szarvaskőben - tudta meg lapunk Barta Győző polgármestertől. Ezekkel arra törekszenek, hogy a jövőben még több turista találjon pihenést a Bükk erdeivel körül ölelt hegyi üdülőfaluban.

hirdetés

Az Eger-patak völgyében meghúzódó, több mint hétszáz éves kistelepülés nemcsak a jó levegőjéről, a csendről, hanem a tisztaságáról is nevezetes. A falu kiemelkedő turisztikai látványossága a több mint négyszáz méter magasságba emelkedő meredek, sziklás hegy ormán álló várrom, amely jelenleg kilátóként működik és jól kiépített úton közelíthető meg. Ezt a várat először az okleveles források 1295-ben említik. Később, 1549-ben Dobó István egri várkapitány fennhatósága alá került. Amikor 1596-ban Eger elesett, a szarvaskői vár a törökök kézére jutott. Jóval később - püspöki birtok részeként - a Rákóczi-szabadságharc idején már várkastélyként működött. A korábbi hadi szerepe megszűnt, a javításával, a karbantartásával pedig nem foglalkoztak. Emiatt elpusztult és az elhordott köveinek nagy részéből a szomszédos településeken házakat építettek.

Feltárják a várromot

Ma már csak a köralakú sziklának támaszkodó toronymaradványon kívül néhány bozóttal benőtt alapfal és a sziklába vájt árok utal arra, hogy itt egykor vár létezett. A hegy a Bükki Nemzeti Park része, ahol különleges növények láthatók. Egymás mellett élnek itt a mediterrán égövre, illetve a sarkvidékre jellemző virágok, sziklagyepek, füvek, páfrányok, amelyek látványossá teszik ezt a helyet. Így a várromot évente több ezren látogatják.
A terület régészeti feltárása, illetve a romok részleges felújítása a jövőben tovább gazdagíthatja Szarvaskő turizmusát - erősítette meg ennek fontosságát a polgármester. Régészek ugyanis még itt soha nem dolgoztak, mert konkrét írásos emlék, alaprajz, térkép az egykori várról nem maradt fenn. Ezért az önkormányzat legközelebbi célja, hogy megszerezze az államtól a várhegyre vonatkozó kezelői jogot - tette hozzá a falu első számú vezetője. Ezt követhetik majd a további lépések a következő fél évtizedben a romok feltárására és az építmény állagának megóvására.

A hatalmas sziklafal tetején láthatók a szarvaskői vár romjai (Fotó: Mentusz Károly)
A hatalmas sziklafal tetején láthatók a szarvaskői vár romjai (Fotó: Mentusz Károly)


Látogatóközpont és tanösvény

Nemrég egy nagyobb turisztikai projektet is elindítottak, melynek keretében az állomáskerti szabadidő parkban látogatóközpontot építenek utakkal, gépkocsiparkolókkal és egyéb közművekkel. Ezen a helyen másfél száz vendég befogadására alkalmas oktatótermet, kerékpárkölcsönzőt is létesítenek, valamint a Szarvaskő környékét bemutató interaktív térképet is elhelyeznek majd. A geológiai tanösvényt is megújítják, amelyen a turisták körüljárhatják a falut és természetes környezetben ismerhetik meg hazánk egyik legérdekesebb kőzettani gyűjteményét. A tanösvény része az úgynevezett "denevér táró" is, amely a Szarvaskő környékén folytatott vasérckutatások egyik maradványa és egyben a denevérek szálláshelye. Ennek a bejáratát kiszélesítik, hogy ezeket a különleges állatokat minél jobban szemre vehessék az érdeklődőknek. 

Az üdülőfalu vendégházakkal (Fotó: Mentusz Károly)
Az üdülőfalu vendégházakkal (Fotó: Mentusz Károly)


A szarvaskői szánkópályát szintén korszerűsítik, ahol melegedőt és vizes blokkot létesítenek. Emellett a pálya környezetében szólaltatják meg a vendégeknek a szarvaskői visszhangot, amely reményeik szerint egyszer olyan nevezetes lehet majd, mint a tihanyi. Az üdülőfaluban megújításra kerül az immár 250 éves Vállóskút, amely gyógyminőségű ivóvizet szolgáltat és az egyedüli lágy víz a környéken. A felsorolt fejlesztési programmal háromszáz millió forintos beruházás megvalósítását irányozták elő és ehhez pályázati támogatásra számít az önkormányzat.

Vonzza a turistákat a Csipkebogyó Fesztivál

A hagyományoknak megfelelően idén októberben is megtartják a falu legnagyobb rendezvényét, a Csipkebogyó Fesztivált. Tavaly ezen az eseményen több mint ötezer turistát láttak vendégül, nemcsak hazai, hanem szlovák, román, kárpát-aljai turistákat is. A találkozón Szarvaskő legismertebb termékét, a csipkebogyót és az ebből készített lekvárt népszerűsítették. A résztvevők emellett különleges ételeket és italokat is kóstolhattak. Szarvaskő szálláshelyekben is bővelkedő település, ahol a vendégek folyamatos ellátásáról gondoskodnak. Az önkormányzatnak 2013-ban két és fél millió forint bevétele származott az idegenforgalmi adóból. Ezt a pénzt a rendezvényekre és az üdülőfalut népszerűsítő kiadványokra fordították. Az ideérkezők amellett, hogy minden évszakban gyönyörködhetnek a környék érintetlen tájaiban, megismerkedhetnek a közelben levő Eger, Bélapátfalva és Szilvásvárad nevezetességeivel is. Sőt a gyógyvizet kedvelők is eljuthatnak Egerszalókra, Bükkszékre és a mezőkövesdi Zsóryba.

Turistapihenőhely Szarvaskőben (Fotó: Mentusz Károly)
Turistapihenőhely Szarvaskőben (Fotó: Mentusz Károly)

Mentusz Károly
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0.0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Partnerünk