Ne lepődjön meg, ha nem kap szívószálat!
Augusztus 1-én indul a Felelős Gasztrohős Szívószálmentes augusztus kampánya, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a mindennapok során elhasznált hatalmas mennyiségű szívószálra, és az azok által okozott környezeti károkra. Egy átlagos szívószál használati ideje körülbelül 20 perc, míg lebomlási ideje 500 év.
A The Washington Post 2017-ben megjelent cikke szerint csak Amerikában naponta 500 millió szívószálat használnak fel és dobnak el, ennyi szívószállal 2,5-szer körbe lehetne tekerni a Földet. A greenfo.hu számításai szerint magyarországi vendéglátóhelyek évente termelnek 2,5 Föld kerületnyi szívószál hulladékot. Ebbe nincsenek beleszámolva a háztartásokban és a fesztiválokon használt darabok.
A londoni Soho kerületből tavaly 72 étterem vállalta, hogy csak kizárólag a vendég kérésére ad szívószálat. A kaliforniai Berkeley városában rendeletileg tiltották be az eldobható szívószálat, közben aláírás gyűjtés folyt a sydney-i strandokon használt szívószálak betiltása érdekében. Tengerpartunk ugyan nincs, de Balaton, Duna és Tisza partunk igen, és itt ugyanolyan károkat okoz az élővilágban a vízbe kerülő szívószál.
Idén is lesz szívószálmentes augusztus a Felelős Gasztrohős szervezésében, a részletekről majd a Turizmusonline.hu hasábjain is tájékozódhat!
Addig is elindult. és egész júliusban tart a Plastic Free July: a nemzetközi mozgalomhoz csatlakozva a Felelős Gasztrohős Alapítványa Humusz Szövetséggel és a Refillel közösen műanyagmentes életre buzdítja a lakosságot.
“A “Töltsd velünk a júliust” kampányunkkal szeretnénk csökkenteni az egy használat után szemétbe kerülő PET palackok számát, ezért mindenkit arra buzdítunk, hogy amikor csak teheti töltse újra palackját vagy vigyen magával kulacsot. Ebben segítségünkre lesz számos Fenntartható Vendéglátóhely, ahol ingyen újratöltik a kulacsot, palackot.” - mondta el Vighné Boóc Judit, az alapítvány munkatársa.
Hogy miért pont a PET palackot küldik egy hónapos szabadságra a civil szervezetek? A nyári melegben ez az egyik leggyakoribb egyszer használatos műanyag, ami utána jó esetben a szelektív hulladékgyűjtőben, rosszabb esetben a szeméttelepen vagy a vizeinkben végzik. A vizekből pedig mikroműanyag formájában az ottani élőlények, majd általuk a mi szervezetünkbe jutnak, élettani hatásuk még nem ismert, de valószínűsíthető, hogy nem az egészséges kategóriába fog tartozni. Például csak a Tiszából 2017-ben 100 000 palackot szedtek ki a PET kupa résztvevői, az óceánok partjairól pedig, annyi szemét került felszedésre, amivel másfélszer körbe tudnánk rakni a Balatont.
