Növekvő árbevétel, sorozatos beruházások a hazai fürdőkben
A KSH nemrég közzétett statisztikái szerint a közfürdők árbevétele folyó áron 2014-ben 17%-kal emelkedett, és megközelítette a 127 milliárd forintot. Hazánkban az utóbbi időben számos fürdőfejlesztést valósítottak meg, a bővítéseknek azonban még nincs vége.
A magyarországi turizmus tavalyi alakulásáról tett közzé részletes tanulmányt a Központi Statisztikai Hivatal, mely a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának alakulásától a régiók turizmusának teljesítményén át a ki- és beutazásig számos területet érint. Első cikkünk az egyes szegmensek 2015-ös eredményeivel érintőlegesen foglalkozott, a másodikban a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helyzetét és nemzetgazdaságban betöltött szerepét mutattuk be, harmadikként a magyar lakosság belföldi és külföldi utazásainak 2015-ös alakulását taglaltuk, sorozatunk negyedik részében a Magyarországra tett külföldi utazások jellemzőit mutattuk be, az ötödik téma az utazásszervezés alakulása volt, aktuális cikkünk pedig a fürdőkkel kapcsolatos statisztikákat mutatja be.
A KSH statisztikái szerint Magyarországon 2014-ben 561 fürdő üzemelt, ezek közül 386 állandó jelleggel, 175 idényszerűen. Mivel a fürdők nagy része egyszerre többféle szolgáltatást is nyújt, az egyes fürdőtípusok – gyógy-, termál-, élményfürdő, strand és uszoda vagy tanuszoda) – együttes száma ennél lényegesen magasabb, 1100 volt. A legjellemzőbb fürdőtípusok a strandok (251 egység) voltak, de gyógyfürdőből is 130 egységet tartottak nyilván.
A fürdők vendégforgalma 2014-ben megközelítette a 38 millió látogatót, a forgalom negyede Budapesten és Pest megyében valósult meg. A főszezonban a fürdőlátogatók átlagos havi száma több mint 5,6 millió fő, míg a szezonon kívül 2–3 millió között alakul. A látogatóforgalom éven belüli megoszlása hasonló a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmához.
A közfürdők árbevétele folyó áron 2014-ben 17%-kal emelkedett, és megközelítette a 127 milliárd forintot. Az árbevétel 28%-a fürdő-, 44%-a szálláshely-szolgáltatások értékesítéséből származott.
Az utóbbi időszakban egyébként komoly fürdőfejlesztések zajlottak országszerte, 2014-ben például arról számoltunk be, hogy mintegy tizenötmilliárd forintot fordítanak a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. létesítményeinek felújítására, korszerűsítésére és bővítésére. Ennek keretében például a Paskál fürdőt is felújították, melynek következtében a létesítmény most már egész évben nyitva tart, de a tervek szerint az erzsébeti gyógyfürdőt is másfél milliárd forintból fejlesztik, a beruházást 2018-ban kezdenék meg.
Július elején Juhász Szabolcs, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára elmondta: a strandok árbevételük hatvan-hetven százalékát nyáron, két-három hónap alatt érik el, ezért működésük szempontjából nagyon fontos az időjárás. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben a létesítmények főként a fedett kapacitásaikat bővítették, hogy rosszabb időben, sőt még télen is járhassanak oda az emberek.
