Egerben megújult a Minorita templom
Évente sok ezer hazai és külföldi turista látogat el ebbe a hevesi megyeszékhely központjának képét meghatározó templomba. A több mint ötmilliárd forintért megvalósult belvárosi rekonstrukció részeként teljesen új köntöst és esti kivilágítást is kapott az épület.
Az építőköveket a környékről hozták
A templom története tele van érdekességekkel, miután a ferencesek már a XIII. században letelepedtek Egerben és egészen 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen voltak a város életében. Később, 1687. december 8-án, - a török kiűzése utáni első napon - Gróf Antonio Caraffa ( 1642-1693) császári hadvezér a ferences rendiek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát, a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a minoritáknak adományozta. Ez a kis templom, amely az Eger patak akkori fahídja mellett állt, az áradások miatt erősen megrongálódott. Így 1712-ben lebontották. Öt évvel később pedig ennek a helyén új templomot emeltek Páduai Szent Antal tiszteletére. Ám az újabb áradások ezt is annyira tönkretették, hogy használhatatlanná vált.
A minoriták emiatt az Eger pataktól távolabb, illetve a korábbiaknál lényegesen nagyobb épület létrehozását határozták el. Voit Pál (1909-1988) ) az egykori neves művészettörténész kutatásai szerint a templom terveit a híres barokk kori prágai építész Kilian Ignaz Dientzenhofer (1689-1751) készítette. Nem véletlenül jutott erre a megállapításra, mert az épület szerkezete a cseh fővárosban található Szent Katalin, illetve a bécsi Mária Treu templomhoz hasonlít. Mivel az új templom létrehozásához a város környékén nem találtak megfelelő anyagot, ezért a kivitelezéshez szükséges köveket az Egerhez közeli községekből: Tardosról, Noszvajról, Mezőkövesdről és Bogácsról hozták.
Toronyóra és harangjáték
Az alapkőbe helyezett okirat szerint - amelyet Barkóczy Ferenc egri püspök helyezett el - az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el 1758-ban. Falk azonban egy esztendővel később elhunyt és a munka vezetését a szintén egri Nietschmann János vette át. A két tornyú templom 1767-re készült el és ekkor kezdték meg a külső, illetve a belső díszítését, valamint a berendezését. Végül 1773-ban a szentelték fel. Ezt követően tölgyfából faragták a templom különleges, művészi kivitelű padsorait. Több mint fél évszázaddal később, 1827-ben tűzvész miatt súlyosan megrongálódott az épület.
A templom homlokzata a Dobó tér felé északi irányban fordul. A két sarkán, egy-egy 57 méter magas, erősen kiugró, párkányokkal tagolt torony emelkedik, melyek tetejét kovácsoltvas keresztek díszítenek. A homlokzata a két torony között ívesen kidomborodik, ezzel Magyarország egyetlen ilyen formájú barokk templomaként tartják számon. A főbejáratához lépcsősor vezet, amelyet kétoldalt hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyeznek és a magasan levő főpárkányig nyúlnak.
Ha belépünk a templomba, az előtér falán az épület történetéről olvashatunk magyarul és más európai nyelveken is. Mind a két toronyban óra működik, s ezek negyedóránként gongütéssel jelzik az időt. Emellett harangjáték is szól naponta többször, zenés dallamokat élvezhetnek a járókelők.
Szent Flórián dézsával oltotta a tüzet
A templom bal oldalán láthatjuk azt a híres oltárképet, amely Szent Flóriánt, a tűzoltók, a kovácsok, a pékek, a sörfőzők és a kéményseprők védőszentjét, római katonai öltözékben ábrázolja. Jobbjával dézsából zúdít vizet az alatta lángban álló egri Minorita templom melletti rendházra. Ez az oltár a már említett tűzvész után készült, tekintettel arra, hogy az a rendházban tört ki. Mivel az oltár a rendház falához volt a legközelebb, emiatt teljesen elpusztult. A minoriták viszont a XVIII. században a régi helyén újra építették.
Az is érdekességnek számít, hogy a templom főoltárának képét, - amely Pádaui Szent Antal látomásait ábrázolja -, korának jeles festőművésze Kracker János Lukács (1717-1779) készítette, aki az egyik egri temetőben alussza örök álmát. Ez pazar barokk épület tehát megújulva várja az érdeklődőket a páratlan művészeti értékeivel. Nemcsak az egri, de az európai barokk építészet egyik legszebb alkotása.
