Eszmecsere a fesztiválokról
A 2018-as felvételi adatok alapján bár 120 helyet hirdettek, de 900-an jelentkeztek a Budapesti Corvinus Egyetemre azok, akik a turizmust választották hivatásuknak és itt szeretnének tanulni. Az érdeklődés pedig emeli a színvonalat - mondta dr. Zoltayné dr. Paprika Zita dékán a június 4-én a Corvinuson megrendezett turizmusfejlesztés témájú szakmai konferencia megnyitóján.
Az eseményt nem először rendezik meg, ez része annak a sorozatnak, amelyet az egyetem a turizmus különböző területének megbeszélésére tart, és arra fekteti a hangsúlyt, hogy a terület két oldala cseréljen eszmét, azok, akik a jövő szakembereit képzik, és azok, akik már a szakmában dolgoznak.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes köszöntőjében gyorsan változó és érzékeny területének nevezte a turizmust, amely egyre inkább húzó ágazat, amelyet az egyetem a képzéssel segít.
A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója statisztikát sorolt: a KSH közzétett adatai szerint februárban a külföldi vendégek száma 6,4, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 7,4 százalékkal emelkedett, a belföldi vendégek száma 10,4, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 10,7 százalékkal emelkedett. Összességében 8,5 százalékkal több vendég 9,0 százalékkal több éjszakát töltött el a szálláshelyeken. A szálláshelyek folyó áron számolt bruttó árbevétele 11,9 százalékkal 25,9 milliárd forintra nőtt, ezen belül a szállásdíjbevétel 11,2 százalékkal 13,7 milliárd forintra, a vendéglátás bevétele 24,8 százalékkal 6,6 milliárd forintra emelkedett.
A tavaly elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia nagyszabású célokat fogalmazott meg az ágazatban – például 16 százalékra emelné a turizmus GDP-ben adott arányát –, mindehhez a Kisfaludy Programban immár jelentős források is elérhetőek a hazai vállalkozások számára - mondta Guller Zoltán. Az ügynökség célja, hogy a szezonalitás csökkenjen, és mindenki töltsön el még egy éjszakát Magyarországon. 2017 novemberéig a turisták annyi éjszakát töltöttek el hazánkban, mint 2016-ban egész évben. Az összeredmény megközelítheti a 30 milliós vendégéjszaka-számot, amely elérhető közelségbe helyezi a 2030-ra kitűzött célt, az 50 milliós vendégéjszaka-számot, szeretnék elérni, hogy Budapest top európai főváros legyen, megelőzve Prágát és elérve Bécset.
Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség elnöke szerint turisztikailag nem kiemelt térségben a fesztiválok kiemelt lehetőséget jelentenek, arra kell figyelni, hogy láthatóak, vonzóak, elérhetőek és minőségiek legyenek a fesztiválok, és ehhez térbeli és időbeli koncentrációra van szükség.
Fiák Krisztina (MTÜ) hazánkban fesztiválnak neveznek évente vagy háromezer rendezvényt, ezek előnye többek között az is, hogy alkalmasak a szezon meghosszabbítására, és a térség megismertetésére.
A budapesti fesztiválkörképet az eseményen Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezetője ismertette prezentációjában, amelyben kiemelte, hogy egy jól felépített fesztivál márkát is jelent, amely szemléletet is formál. A fővárosban megrendezett mintegy 300 fesztivál 70 százaléka a nyári időszakban van.
Az előadások után kerekasztal beszélgetéseken foglalkoztak a fesztiválok társadalmi, kulturális és gazdasági hatásaival. A délután folyamán a kulturális turisztikai menedzser szakirányú képzéseket mutatták be, a fesztiválok és a képzés nemzetközi tapasztalatairól számoltak be, majd a sikeres fesztiválok társadalmi és kulturális hatásáról cseréltek eszmét.
