„Hagyjuk itthon az európai mentalitást!”
A Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság szervezésében előadássorozatot tartottak Egyiptom és az arab országok turizmusáról az Utazás kiállításon. Marokkóban folyamatosan növekszik a turisták száma, Kairóban pedig új múzeum épül és a látogatók már fotózhatnak is az Egyiptomi Múzeumban.
Az első előadás témája a biztonsági kihívások az Arab Világban, az előadó N. Rózsa Erzsébet egyetemi docens, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa volt.
A legfőbb kérdés az, utazzunk-e ezen országokba, elsősorban Egyiptomba, amelyre az előadó személyes válasza az volt, hogy igen. Fontos persze, hogy a megfelelő óvintézkedéseket utazás előtt megtegyük. A főbb desztinációk közé tartozik a régióban Egyiptom, Tunézia, Marokkó, Jordánia és a Perzsa-öböl arab sejkségei. Itt megemlítendő Szaúd-Arábia is, ahol egyre nagyobb jelentősége van a zarándokturizmusnak.
A térség turistacélpontjait jelenleg nem érintik katonai konfliktusok, azok inkább Szíriában, Líbiában, Jemenben és a Sínai-félszigeten zajlanak, illetve Izraelben különböző intenzitású a palesztin-izraeli konfliktus.
Marokkóban folyamatosan növekszik a turisták száma, ahol jelenleg nem zajlanak konfliktusok. Egyiptomot a két polgárháború miatt a korábbiaknál kevesebben látogatják, turizmusuk mostanáig sem tudott igazán feléledni, de biztató, hogy folyamatosan növekszik az oda látogatók száma.
A következő előadásban Dr. Győry Hedvig, a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság főtitkára a magyarok jelentőségéről beszélt az egyiptomi kultúrában. Kiemelte Herz Miksa Egyiptomban tevékenykedő magyar építész, műemlékvédő munkásságát, aki részt vett többek között a Szultán Haszan és az Azhar-mecset restaurálásában is. A 20. század eleje óta többször volt magyar ásatás Egyiptomban, Théba területén jelenleg több expedíció is zajlik.
Érdekesség, hogy Egyiptomban a mai napig nagy népszerűségnek és tiszteletnek örvend az egykori aranycsapat játékosa, Puskás Ferenc, aki 1979 és 1984 között az egyiptomi al-Masri Klub edzője volt.
Farkas Emese, gyakorlott egyiptomi utazó bemutatót tartott kalandjairól, ahol megosztotta személyes tapasztalatait és élményeit a vendégekkel. Szerinte, ha Egyitpomba megyünk, "hagyjuk itthon az európai mentalitást és legyünk nyitottak".
Megtudtuk, hogy régóta zárva lévő piramisokat nyitottak meg a nagyközönség számára: ilyen például Szakkarában Unisz piramisa vagy a Királyok Völgyében a 2015 októberében megnyitott Horemheb sír. A belépőjegy három sír látogatására jogosít, de vannak olyan sírok, például VI. Ramszeszé, amelyek csak extra jeggyel tekinthetők meg.
Hosszú idő után újra látogatható a Királynék Völgyében a 2016 novemberében megnyitott Nefertari sír, ahová a falakon lévő ábrázolások, szövegek védelme érdekében naponta korlátozott létszámban lehet bejutni.
Újdonság, hogy a kairói Egyiptomi Múzeumban már fotósjegy is vásárolható, amely néhány kivétellel fényképezésre jogosít fel a múzeum területén, ez eddig szigorúan tilos volt. A múzeum éjszakai nyitva tartással is várja a látogatókat.
A múzeumok kedvelői számára további jó hír, hogy Kairóban 2017 februárjában megnyílt az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma (National Museum of Egyptian Civilization). Emellett továbbra is folytatódik a gízai nagy múzeum építése, amely várhatóan 2 éven belül megnyitja kapuit.
A turisták újra ellátogathatnak a Sínai-félszigetre a Szent Katalin kolostorhoz és fotót készíthetnek az Égő Csipkebokornál.
Fizetőeszközként dollár és euró is vihető az országba. A tavaly őszi egyiptomi gazdasági intézkedések kapcsán már majdnem kétszer annyi egyiptomi fontot váltanak ugyanazért az összegért, mint pár hónappal ezelőtt.
Sziklay Levente "Turizmus adatok és trendek az arab országokban" téma kapcsán elmondta, hogy a nemzetközi turistaérkezések számának alakulása szerint 2002 óta az arab országokba irányuló turizmus 112%-kal, 2008 óta 11%-kal nőtt, míg a világturizmus ugyanebben az időszakban 62%-kal, illetve 22%-kal nőtt. Fontos megjegyezni, hogy a hasonló éghajlati és földrajzi adottságokkal bíró regionális versenytársak –Görögország, Izrael, valamint leginkább Törökország – is jelentős növekedést mutattak, amellett, hogy eleve jelentős turistaszámmal rendelkeztek.
A turizmus ugyanakkor jelentős növekedést mutatott Afrikában is (Szubszaharai Afrika), ahol a növekedés 85% és 12% volt. A turizmus visszaesése 2008-ban, a gazdasági világválság hatásaként érte el az arab világot. 2011-ben az arab tavasz forradalmi hulláma Tunéziában és Egyiptomban okozott jelentős visszaesést, mely országokban 2014-ben a nemzetközi látogatások száma 22%-kal, illetve 14%-kal alatta maradt a 2008-asnak, mely Egyiptomban 12,3 millióról 9,6 millióra csökkent. A turizmus fellendítéséért több ország is próbál erőfeszítéseket tenni.
Az Egyesült Arab Emirátusok 2012-ben fogadott el egy 2020-ig tartó turizmusstratégiát, melynek célja az évi 20 millió látogató elérése. Ennek keretében sikerült elérni 2012-2016 között az évi 8%-os átlagos növekedést.
Katar szintén 2012-ben fogadott el egy 2030-ig tartó turizmusstratégiát, melynek célja diverzifikált, üzleti, családi és élményturizmusra építő szektor – és az ehhez szükséges infrastruktúra létrehozása –, mely a turistalátogatások számát a 2012-es 2,3 millióról 2022-re 4,3-5 millióra, 2030-ra 7-9 millióra növelné.
Marokkó 2015-ben fogadott el egy 2020-ig tartó turizmusfejlesztési tervet, melynek célja megduplázni a turistaérkezések számát.
