hirdetés
hirdetés

„Hagyjuk itthon az európai mentalitást!”

A Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság szervezésében előadássorozatot tartottak Egyiptom és az arab országok turizmusáról az Utazás kiállításon. Marokkóban folyamatosan növekszik a turisták száma, Kairóban pedig új múzeum épül és a látogatók már fotózhatnak is az Egyiptomi Múzeumban. 

hirdetés

Az első előadás témája a biztonsági kihívások az Arab Világban, az előadó N. Rózsa Erzsébet egyetemi docens, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa volt.

A legfőbb kérdés az, utazzunk-e ezen országokba, elsősorban Egyiptomba, amelyre az előadó személyes válasza az volt, hogy igen. Fontos persze, hogy a megfelelő óvintézkedéseket utazás előtt megtegyük. A főbb desztinációk közé tartozik a régióban Egyiptom, Tunézia, Marokkó, Jordánia és a Perzsa-öböl arab sejkségei. Itt megemlítendő Szaúd-Arábia is, ahol egyre nagyobb jelentősége van a zarándokturizmusnak.

A térség turistacélpontjait jelenleg nem érintik katonai konfliktusok, azok inkább Szíriában, Líbiában, Jemenben és a Sínai-félszigeten zajlanak, illetve Izraelben különböző intenzitású a palesztin-izraeli konfliktus.

Marokkóban folyamatosan növekszik a turisták száma, ahol jelenleg nem zajlanak konfliktusok. Egyiptomot a két polgárháború miatt a korábbiaknál kevesebben látogatják, turizmusuk mostanáig sem tudott igazán feléledni, de biztató, hogy folyamatosan növekszik az oda látogatók száma.

Forrás: Farkas Emese
Forrás: Farkas Emese

A következő előadásban Dr. Győry Hedvig, a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság főtitkára a magyarok jelentőségéről beszélt az egyiptomi kultúrában. Kiemelte Herz Miksa Egyiptomban tevékenykedő magyar építész, műemlékvédő munkásságát, aki részt vett többek között a Szultán Haszan és az Azhar-mecset restaurálásában is. A 20. század eleje óta többször volt magyar ásatás Egyiptomban, Théba területén jelenleg több expedíció is zajlik.

Érdekesség, hogy Egyiptomban a mai napig nagy népszerűségnek és tiszteletnek örvend az egykori aranycsapat játékosa, Puskás Ferenc, aki 1979 és 1984 között az egyiptomi al-Masri Klub edzője volt.

Farkas Emese, gyakorlott egyiptomi utazó bemutatót tartott kalandjairól, ahol megosztotta személyes tapasztalatait és élményeit a vendégekkel. Szerinte, ha Egyitpomba megyünk, "hagyjuk itthon az európai mentalitást és legyünk nyitottak".

Megtudtuk, hogy régóta zárva lévő piramisokat nyitottak meg a nagyközönség számára: ilyen például Szakkarában Unisz piramisa vagy a Királyok Völgyében a 2015 októberében megnyitott Horemheb sír. A belépőjegy három sír látogatására jogosít, de vannak olyan sírok, például VI. Ramszeszé, amelyek csak extra jeggyel tekinthetők meg.

Forrás: Farkas Emese
Forrás: Farkas Emese

Hosszú idő után újra látogatható a Királynék Völgyében a 2016 novemberében megnyitott Nefertari sír, ahová a falakon lévő ábrázolások, szövegek védelme érdekében naponta korlátozott létszámban lehet bejutni.

Újdonság, hogy a kairói Egyiptomi Múzeumban már fotósjegy is vásárolható, amely néhány kivétellel fényképezésre jogosít fel a múzeum területén, ez eddig szigorúan tilos volt. A múzeum éjszakai nyitva tartással is várja a látogatókat.

A múzeumok kedvelői számára további jó hír, hogy Kairóban 2017 februárjában megnyílt az Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma (National Museum of Egyptian Civilization). Emellett továbbra is folytatódik a gízai nagy múzeum építése, amely várhatóan 2 éven belül megnyitja kapuit. 

A turisták újra ellátogathatnak a Sínai-félszigetre a Szent Katalin kolostorhoz és fotót készíthetnek az Égő Csipkebokornál.

Fizetőeszközként dollár és euró is vihető az országba. A tavaly őszi egyiptomi gazdasági intézkedések kapcsán már majdnem kétszer annyi egyiptomi fontot váltanak ugyanazért az összegért, mint pár hónappal ezelőtt.

Hórusz templom / Forrás: Farkas Emese
Hórusz templom / Forrás: Farkas Emese

Sziklay Levente "Turizmus adatok és trendek az arab országokban" téma kapcsán elmondta, hogy a nemzetközi turistaérkezések számának alakulása szerint 2002 óta az arab országokba irányuló turizmus 112%-kal, 2008 óta 11%-kal nőtt, míg a világturizmus ugyanebben az időszakban 62%-kal, illetve 22%-kal nőtt. Fontos megjegyezni, hogy a hasonló éghajlati és földrajzi adottságokkal bíró regionális versenytársak Görögország, Izrael, valamint leginkább Törökország – is jelentős növekedést mutattak, amellett, hogy eleve jelentős turistaszámmal rendelkeztek.

A turizmus ugyanakkor jelentős növekedést mutatott Afrikában is (Szubszaharai Afrika), ahol a növekedés 85% és 12% volt. A turizmus visszaesése 2008-ban, a gazdasági világválság hatásaként érte el az arab világot. 2011-ben az arab tavasz forradalmi hulláma Tunéziában és Egyiptomban okozott jelentős visszaesést, mely országokban 2014-ben a nemzetközi látogatások száma 22%-kal, illetve 14%-kal alatta maradt a 2008-asnak, mely Egyiptomban 12,3 millióról 9,6 millióra csökkent. A turizmus fellendítéséért több ország is próbál erőfeszítéseket tenni.

Az Egyesült Arab Emirátusok 2012-ben fogadott el egy 2020-ig tartó turizmusstratégiát, melynek célja az évi 20 millió látogató elérése. Ennek keretében sikerült elérni 2012-2016 között az évi 8%-os átlagos növekedést.

Katar szintén 2012-ben fogadott el egy 2030-ig tartó turizmusstratégiát, melynek célja diverzifikált, üzleti, családi és élményturizmusra építő szektor – és az ehhez szükséges infrastruktúra létrehozása –, mely a turistalátogatások számát a 2012-es 2,3 millióról 2022-re 4,3-5 millióra, 2030-ra 7-9 millióra növelné.

Marokkó 2015-ben fogadott el egy 2020-ig tartó turizmusfejlesztési tervet, melynek célja megduplázni a turistaérkezések számát.

Balázs Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0.0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Megjelent a Pont itt Magazin!

Minden, ami Klasszis TopDesign 2022 versenyünkről tudható: pályázati kiírás, kategóriák, a hazai és nemzetközi zsűri tagjai, a verseny menete, díjátadó gála, valamint a győztesek bemutatása.

Találkozzunk a Facebookon!

Partnerünk