Így lenne igazságos zsebbe nyúlni a BKIK szerint
A budapesti vállalkozások közös, gyors és hatékony támogatását segítené a BKIK szerint az az igazságos teherelosztást célzó szakmai számítás, amely az egy főre jutó költségvetési kereten alapszik.
Levélben hívta egyeztetésre a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke Varga Mihály pénzügyminisztert, miniszterelnök-helyettest és Karácsony Gergely főpolgármestert a járványhelyzet miatt súlyos válságban lévő budapesti vállalkozások mielőbbi, hatékony megsegítése érdekében. A BKIK által a múlt héten szervezett turisztikai kerekasztalt követően a kamara javaslatot tett a válságkezeléshez szükséges terhek igazságos megosztásának kiszámítási módszerére. Úgy látják: a budapesti vállalkozások érdeke a kormány és a főváros közötti vita mielőbbi konstruktív lezárása, és a célzott válságkezelő intézkedések gyors beindítása.
A BKIK szervezésében a múlt héten öt meghatározó vendéglátóipari és turisztikai szövetséggel tartott kerekasztal egyeztetésen a résztvevők megállapították, hogy a főváros által múlt szerdán elfogadott intézkedések jó irányba tett lépések, de sem azok mértéke, sem feltételrendszere a helyzet súlyosságához viszonyítva nem elegendő. A főváros és a kormány között a témában kialakult pártpolitikai jellegű vita helyett pedig minden fél teherviselő képességének megfelelő gyors és összehangolt intézkedéseket sürgetnek. A BKIK szakértői a budapesti válságkezelés finanszírozását objektíven mérhető és minden fél által elfogadható matematikai számításokra alapoznák.
Az egyik legjobban mérhető objektív összehasonlítási alap az egy főre jutó költségvetési keret, így a BKIK ezt javasolja közös számítási módszernek. A kormány húszezer milliárdból gazdálkodik évente, míg a főváros és kerületei ezer milliárdból. A BKIK számításai szerint a kormánynak 1 lakosra vetítve 3,6-szor annyi forrása van, mint a fővárosi és kerületi önkormányzatoknak összesen. Ez azt jelenti, hogy minden fővárosi gazdasági válságkezelésre fordított kormányzati 100 forint mellé a fővárosnak és a kerületeknek összesen további 28 forintot kellene tennie, hogy arányos legyen a teherviselés, azaz 78-22% arányban osztoznának a terheken.
A kormányzat eddig országosan közel ezer milliárd forint nagyságrendben költött a válságkezelésre, amiből lakosságarányosan kb. 180 milliárd forint jutott a budapesti vállalkozások megsegítésére (számítások szerint gazdaságarányosan ennél jóval magasabb kormányzati kiadás vetíthető Budapestre, kb. 300-350 milliárd forint).
Az előzőekben levezett 3,6-os arányszám alapján nagyjából 50 milliárd forintos fővárosi és kerületi válságkezelési kiadás járna teherviselőképesség-arányosan. A BKIK számításai szerint március óta a fővárosban a bérleti-, közterülethasználati-és parkolásidíj kedvezményeket is magában foglaló válságkezelő kiadások messze nem érik el a 10 milliárd forintot, tehát még legalább 40 milliárd forinttal kellene a főváros segítse a vállalkozásokat.
