Mesélő kaptárkövek: pogány rituális szertartások Szomolyán
Egy nemrég alkotott rendelet alapján kiemelt természetvédelmi oltalom alá kerültek a hazánkban nagy számban található kaptárkövek – jelentette be Szomolyán egy szakmai és turisztikai napon dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A szervezők célja az volt, hogy ezzel is ráirányítsák a figyelmet ezekre a különleges természeti képződményekre.
A dél-borsodi községre azért került a rendezők választása, mert a falu délnyugati határában a legnagyobb számban lelhetők fel a kaptárövek országunkban, amelyek a település kiemelkedő turisztikai attrakciói. A döntés jónak bizonyult, hiszen csaknem ezren jöttek el Szomolyára. A kaptárkő elnevezés egyébként éppen a vendéglátó falubeliektől származik. Eger környékén viszont vakablakos köveknek, másutt köpüs köveknek, ördögtoronynak, nagybábaszéknek, nyergesnek, hegyeskőnek, kecskekőnek, ablakoskőnek, királyszékének vagy kősárkánynak nevezik. A legismertebb és a legelterjedtebb viszont a már említett kaptárkő elnevezés – tudtuk meg Kövecses Zsolttól, Szomolya jegyzőjétől. Ezen a néven említik tanulmányaikban a kaptárkövek rejtélyének megfejtésén dolgozó kutatók is.
A rejtélyes tanúhegyek
Ezek a természeti különlegességek Magyarországon a Velencei-hegységtől a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kácsig sok helyen fordulnak elő. A geológusok vulkanikus tanúhegyeknek is mondják őket, melyeket az emberek évszázadokon keresztül alakítottak és fülkéket formálták rajtuk. Ám az időjárás hatására sok közülük tönkrement, emiatt fontos volt, hogy a fennmaradt kaptárköveket a jövőben megóvják a további pusztulástól és fokozottan védjék is őket.
Egyébként a szomolyai kaptárköveket a középkorban feltehetően sziklaméhészetre, de pogány rituális szertartásokra is használták, melyeken állatokat áldoztak fel. Ám ezeknek a hamvait utóbb nem találták meg. Az 1900-as évek elején viszont a szomolyai kaptárköveknél régészeti ásatásokat folytattak, ahol cserépedény-töredékek kerültek elő.
A logót használó termelők
Arról is értesültünk, hogy a szakmai program keretében mutatkozott be a résztvevőknek az eseményt kezdeményező Bükk Nemzeti Park, továbbá a Duna-Ipoly, illetve a Nagykunsági Nemzeti Park is. Ugyanakkor szó volt a hungarikum törvényhez kapcsolódó értéktárakról, a helyi és a nemzeti parki termelőkről, valamint azok termékeiről is. Kövecses Zsolt azt is elmondta, hogy ezen a napon több olyan szomolyai termelő is kiállított, aki a Bükki Nemzeti Park logóját használja. Többek között lekvárokat, sajtokat, fafaragványokat, pattintott kőszerszámokat, festett bútorokat, kerámiákat mutattak be.
A rendezvényen dr. Fazekas Sándor szakminiszter öt új tulajdonosnak adott át nemzeti parki védjegyet és köszöntötte azt a tizenöt termelőt is, akik ezúttal újították meg a védjegyüket. A Közösségi Házban pedig megnyitották azt a június végéig nyitva tartó tárlatot, ahol a Kaptárkövek című fotópályázat legjobb harminc alkotását mutatják be az érdeklődőknek. A látványos kísérőprogramoknak része volt a Faluház udvarán kemencében sütött szomolyai rétes, amelyet a vendégek meg is ízlelhettek. Emellett a résztvevőknek falusétát és szafaribuszos kirándulást is szerveztek a Vén-hegyi kaptárkövekhez, a Nyitott pincék program keretében pedig a legjobb szomolyai borokból kóstolhattak az érdeklődők.
Turisztikai potenciált teremtenének
Kövecses Zsolt jegyező arról is tájékoztatta a Turizmus Online-t, hogy a helyi önkormányzat a Bükki Nemzeti Parkkal – mint a kaptárkövek tulajdonosával és kezelőjével – együttműködve közös pályázatot nyújtott be a Norvég Civil Alaphoz. Ez egy nagyarányú fejlesztést irányoz elő a szomolyai kaptárköveknél és azok közvetlen környezetében: annak a megvalósításához kértek támogatást.
Három éve ugyanis táblákkal jelzett tanösvényt alakítottak ki a különleges természeti képződményekhez. A leendő fejlesztés célja viszont az, hogy a turisták ne csak ezen a már meglevő ösvényen keresztül közelíthessék meg a kaptárköveket, hanem az elképzelések szerint krómacél járólapokon is. Ezeket szeretnék lerakni és több kilátópontot létesítenének, például a kövek közelében levő völgyben is. A fejlesztéssel jelentős turisztikai potenciált teremtenének Szomolyának, amely a jövőben elősegíthetné a szolgáltatások bővítését is.
