Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese a megnyitón emlékeztetett arra, hogy az Akadémia székháza nem csupán a tudományos gondolkodás központja, hanem egykor Magyarország egyik legjelentősebb művészeti gyűjteményének is otthont adott. A Szépművészeti Múzeum megépülése előtt ugyanis itt kapott helyet az 1871-ben megvásárolt Esterházy-képtár, az ország első nyilvánosan látogatható képgalériája. A mostani kiállítás ennek a hagyománynak a folytatásaként, a felújított harmadik emeleti teremsorban újra megnyitja a képtárat a közönség számára.

A kiállítás nem csupán múltidézés, hanem egyben önreflexió is

– hangsúlyozta Erdei Anna. Mint mondta, a tudomány és a művészet közös alapokon nyugszik: a kíváncsiságon, a megértés vágyán és azon a hiten, hogy az emberi szellem képes megismerni és formálni a világot.

Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója kiemelte, hogy a bemutatott anyagok egy polgári világ értékeit idézik meg. A látogatók számos, a nemzeti identitás szempontjából meghatározó tárgyat láthatnak, köztük olyan műtárgyakat és kéziratokat, amelyekkel eddig csak tankönyvek lapjain találkozhattak.

A kiállítás igazi időutazás:

megtekinthető Vörösmarty Mihály íróasztala és a Szózat eredeti kézirata, Arany János Kapcsos könyve, Petőfi Sándor relikviái, valamint Madách Imre Az ember tragédiájának eredeti, Arany János jegyzeteivel kiegészített kézirata is. Az Akadémia harmadik emeleti termeiben pedig olyan ikonikus személyiségek portréi kaptak helyet, mint Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Eötvös József vagy Arany János.

Monok István szerint a tárlat egyik fontos üzenete, hogy a tudomány autonómiájához nem lehet felelőtlenül hozzányúlni, és a tudományos intézményrendszer változásait csak átgondoltan, fokozatosan szabad végrehajtani.

A „200 év kincsei” című kiállítás november 5-től egy éven át látogatható az MTA Széchenyi István téri palotájában. A belépés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, egyéni látogatók és csoportok számára egyaránt.