Újra lehetne tervezni Budapest turizmusát, ha elmúlik a veszélyhelyzet, nyitják a határokat, és érkezhetnek újból turisták?

Ha csak nálunk esett volna el a turizmus, nem pedig egész Európában, akkor talán kiválaszthatnánk, kiket szeretnénk ezentúl vendégül látni, és milyen turizmus lenne a legjobb a fővárosnak. Ám nem ez a helyzet.

Viszont amint megtörténik a határnyitás, és úgy látjuk, rövid távon tudunk vendéget hozni Budapestre, azonnal beizzítjuk a kampánygépezetet.

Azt, hogy miképp változik meg az üzleti turizmus a világban a járvány következtében, hogy mennyire térnek vissza a személyes találkozások amikor mindenki online kommunikál, senki nem tudja előre megjósolni. Rengeteg még a kérdőjel e téren. A nagy nemzetközi szállodaláncok mérik, és mi is monitorozzuk, hogy melyik lehet az a réteg, amelyik leghamarabb felül a repülőre, vagy beül az autóba, és útnak indul.

Valószínűsíthető, hogy a millenniumi, azaz az Y generáció képviselői lesznek azok, akik nem félnek sem az utazástól, sem a vírustól. Ők alapvetően az economy kategóriát keresik (maximum midscale-ben gondolkodnak), alacsony költés jellemző rájuk, kevesebb igénnyel érkeznek.

A márkakommunikációban az MTÜ továbbra is a minőségi turizmust állítja a fókuszba, és kiemelt figyelmet kapnak a természeti értékek, az épített örökségek, a kultúra, Budapest gasztrokínálata és sokszínűsége. Ugyanakkor összességében úgy gondolom, a pandémia okozta helyzet kapcsán még inkább igaz az, hogy minden egyes vendégnek örülni kell.

Többfelől hallhatjuk, hogy ősszel jön a járvány második hulláma. Ön szerint érdemes a szakmának valamilyen (vész)forgatókönyvvel készülni?

Azt ma már tudjuk, hogy fokozatosan nyit újra a turizmus. Ezért mindenkinek, aki ebben az ágazatban dolgozik, ketté kellene választania az idei évet.

Az első időszak augusztus 31-ig, azaz a főszezon végéig tart, egyelőre erre érdemes koncentrálni. Hiszen a belföldiek döntő többsége nyáron utazik – és ez így lesz idén is, ha feloldják a korlátozásokat. Ilyen módon a bevételek nagy része 2020-ban is a nyári három hónapban realizálódik. Úgy gondolom, hogy ha a vidéki éttermekben, szállodákban újra lesz vendégforgalom, amely bevételt generál, a munkaerő megtartása is könnyebb lesz, és visszatérhet az ágazati optimizmus.

Így egy esetleges őszi, újabb járványhelyzethez is könnyebben tud majd alkalmazkodni a szektor. Jelenleg azonban azt javaslom, koncentráljunk a közelgő főszezonra.

A szállodások, főként a kisebb, családias jellegű szálláshelyek nem tartják életszerűnek, hogy a recepción maszkban, kesztyűben, akár arcvédő pajzsban fogadják a vendéget. Mi erről a véleménye?

A szálláshely-szolgáltatók egy része ma még úgy gondolja, hogy ez a helyzet majd elmúlik, és minden marad a régiben. De ez tévedés, a komfortzónából ki kell mozdulni. Megváltoznak az eddigi társas érintkezésre jellemző szokások, megszűnhet a törzsvendégekkel történő kézfogás. Maga a vendég fog megijedni attól, ha túl közel kerül hozzá a vendéglátója.

Maszk, arcpajzs, kesztyű, fertőtlenítőszerek – ezeket a vendég idén biztosan elvárja, másképp nem érzi magát biztonságban az adott helyen. A biztonság, a védelem idén minden más vendégelvárást felülír, ez lesz a legfontosabb.

Nagyon érzékeny téma a szállodai reggeliztetés, ebéd, vacsora. Mi legyen a vendégek által imádott svédasztallal?

Minden szálláshely maga dönti el és szervezi meg, hogy az idei szezonban hogyan bonyolítsa le az étkeztetést. Valószínűleg hosszú távon is átalakul majd az étkeztetési protokoll. Nagy nemzetközi láncoknál már látszik, hogy megszüntetik a büféreggelit, és tálcás megoldással, előrecsomagolt szettekkel váltják fel. A kontinentális reggelit egységcsomagokban adják oda a vendégnek, attól függően, hogy milyen kategóriát képvisel az adott ház. A vendég ezt elviheti a szobájába, vagy elfogyaszthatja a közös étteremben, ha ott úgy el tudják különíteni, mint annak idején az étkezési turnusoknál volt szokás.

Én úgy gondolom, hogy a vendégek ezért idén nem lesznek bosszúsak, sőt örülnek majd neki, mert ez azt jelzi, hogy törődnek velük, számít az egészségük védelme, vigyáznak rájuk.

Hogyan történjen a vendégszobák takarítása?

Ezt pontosan rögzítettük abban a Covid-19 kézikönyvben, amely az mtu.gov.hu honlapról bárki számára elérhető és ingyenesen letölthető. Ebben az szerepel, hogy amikor a takarító az egyik szobából a másikba átmegy, történjen alkoholos kézfertőtlenítés és csak az után vegye fel a gumikesztyűt, ha már megszáradt a fertőtlenítő a kézen. Maszk végig legyen rajta, és lehetőleg így takarítson, a mostani helyzetben mindenképpen minden nap.

Korábban ki lehetett tenni a táblát: „Köszönöm, nem kérek takarítást!” Ez idén ne legyen opció, minden nap minden olyan szobát takarítsanak ki, amelyben vendég tartózkodik. Fertőtlenítsék a bútorokat, használati eszközöket, kilincseket, miközben átszellőztetik a helyiséget.

Más időkben kétféle takarítási protokoll van a szállodákban: az egyik a napi gyors takarítási rutin, a másik az úgynevezett nagytakarítás, amikor mindent aprólékosan végigtisztítanak a helyiségben. Most, ebben a megváltozott időkben ez utóbbira lesz szükség minden nap, még akkor is, ha ez több időt igényel.

Milyen stratégiával dolgozik idén az MTÜ, és milyen tervei vannak az ágazat megsegítésére?

Az ágazat lassú visszaépülésére számítunk, GDP-, kihasználtsági- és árbevételi adatok szempontjából nem szabad senkinek sem a bázis tükrében gondolkozni. Azt kell alapul venni és figyelemmel kísérni, hogy az összeomlás után a nulláról miképp áll talpra, és hogyan lehet építkezni ismét. Ehhez megvannak az erőforrásaink és a szükséges tudásunk, amire építve el lehet majd indítani a belföldi kampányt, és később a külföldit is. Új eszközökkel, új elemekkel. Célunk, hogy a digitális térben a versenytársakhoz képest az élmezőnyben szerepeljünk.

A vidék esetében azt szeretnénk előtérbe helyezni, hogy milyen kiváló adottságaink vannak a nyugodt, természetközeli pihenéshez, ahol a vendég el tud vonulni, működik a social distancing, és nem kell attól félnie, hogy megfertőződik. A kutatásokból és a rendelkezésre álló foglalási adatokból az látszik, hogy idén felértékelődik az aktív turizmus szerepe. A fokozatos visszarendeződésnek nyilván lesznek ütemei, vidéken például már látszik a visszaépülés lehetősége, a fény az alagút végén. Ehhez a kormány is segítséget nyújt a támogatott Szép-kártyával, a feltölthető dupla összeg lehetőségével, és a június 30-ig érvényes megfelezett járulékkal a Szép-kártyákra vonatkozóan.

Budapesten jóval hosszabb lesz ez a folyamat, hiszen itt a külföldi vendégforgalom dominál. A cél az, hogy a főváros turizmusát egy éven belül visszahozzuk arra a szintre, amelyen a járvány kitörése előtt volt. De ehhez sok külső körülmény is szükséges, például hogy legyen vakcina.

Mi lenne az a három hívószó, amely a mai helyzetben a vendégvárók körében a legértékesebb lehet?

A biztonság és a rugalmasság most ér annyit, mint régen mondjuk az, hogy egy szálláshely családbarátnak, gyerekbarátnak, felnőttbarátnak vagy kutyabarátnak hirdette magát. A döntésnél, a hely kiválasztásánál most az a legfőbb szempont, hogy a vendég biztonságban pihenhessen és ha szeretné áttenni a foglalása időpontját, ezt könnyedén megtehesse. Megítélésem szerint a harmadik hívószó pedig a transzparencia. Vonzó és pozitívan befolyásolja a döntést, ha a szállásadó előre bemutatja, mi az, amit a vendég biztonsága, egészsége érdekében tesz. Például van nála online bejelentkezés, elsőbbséget élvez a kontaktmentes érintkezés. Bemutathatja előre a takarítási protokollt vagy a szakácsot a konyhán, ahogy maszkban, kesztyűben szeli a sajtot a reggelihez. A lényeg, hogy tegye láthatóvá, mi mindent tesz annak érdekében, hogy a hozzá érkező egészsége, nyugalma, stresszmentes pihenése megvalósuljon.