A régió három megyéjéből: Hevesből, Borsod-Abaúj-Zemplénből és Nógrádból érkezett fesztivál-, rendezvény- és konferenciaszervezőket, a szállásadókat, a vendéglátásban, az utazási irodáknál és a művelődési intézményekben dolgozó szakembereket a városháza udvarán egy gólyalábas, kalapos fiatalember köszöntötte. A találkozó helyszínén a jelentősebb hazai fesztiválok feliratos paravánjait helyezték el a rendezők, ezzel is utalva azok fontosságára.
Miskolc arculata sokat változott
Köszöntőjében Elekes Zoltán, a Magyar Fesztivál Szövetség alelnöke arra emlékeztetett: fontos, hogy a találkozó résztvevői megismerjék egymás munkáját, bepillantsanak a rendezvényeikbe. Így egymást segítve tematikus turisztikai csomagokat állíthatnak össze, erősítve a szálláshelyek jobb kihasználását. A rendezvények, a fesztiválok ugyanis jelentősen hozzájárulhatnak a látogatások számának növeléséhez.
Bevezető előadásában Kiss Gábor, Miskolc alpolgármestere - a házigazdák nevében - méltatta a borsodi megyeszékhelynek a turizmusban betöltött szerepét. Kiemelte, hogy az elmúlt években Miskolc arculata sokat változott és a gazdaságában egyre fontosabb szerepet játszik az idegenforgalom is. Tavaly például fél milliárd forinttal növekedett a városban a vendégéjszakákból származott bevétel. Arra is utalt, hogy a műemlék diósgyőri vár újjáépítésével, az utóbbi három évtized legnagyobb turisztikai fejlesztését valósították meg.
Fesztivál elemzések, tapasztalatok
A továbbiakban Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Régió Marketing Igazgatóságának vezetője tartott prezentációt. Szólt a nemzetközi fesztiválpiaci tapasztalatokról. Elemzések szerint a gazdasági válság főleg a dél-európai országok turizmusára gyakorolt kedvezőtlen hatást. Több helyen jellemzővé váltak az egynapos fesztivállátogatások, miközben a színvonalas, nagyobb események iránt nőtt az érdeklődés. A közepes rendezvények száma viszont csökkent.
Az előadó az itthoni helyzetről is szólt. Az erre vonatkozó kutatások 57 fesztiválra terjedtek ki, noha évente ennél sokkal több ilyen rendezvényt tartanak. A szakértők megállapították, hogy erős a verseny a rendezvények között és azok maradnak meg, amelyek a névválasztásukkal, témájukkal, egyediségükkel, a hagyományokhoz kapcsolódva tűnnek ki. Leginkább ezekkel nyerik el a különböző érdeklődő korosztályok bizalmát. Molnár Anita kiemelte Észak-Magyarországot, amely jelentős helyet foglal el a fesztiválok sorában. Példaként említette Tokajt és Egert a borturizmusának imázsával. Azt is hangsúlyozta, lényeges, hogy az utazók döntéseikhez időben megismerhessék az éves rendezvénynaptárakat. Felhívta a figyelmet arra, hogy napjainkban a 18-30 éves fiatalok a leggyakoribb fesztivállátogatók, akik közül kerülhetnek ki a jövő utazói.
Ezután Musatics Éva, a Magyar Beutaztatók Szövetségének titkára tartott előadást a szövetség érdekvédelmi munkájáról és utazási irodáknak a fesztiválok népszerűsítésében vállalt tevékenységéről. Hangsúlyozta: a vendégek azt tekintik döntésük alapjának, hogy miként juthat el egy -egy rendezvényre és milyen élményeket szerezhetnek. Ezért arra hívta fel a fesztiválszervezők figyelmét, hogy a rendezvények helyét és idejét pontosan, legalább fél évvel előre tudassák. Így hozhatnak ugyanis reális döntést az érdeklődők arról, hogy mit választanak. Emellett a fesztivál belépők ára szintén fontos, mert a partnerek szeretik tudni, hogy a pénzükért milyen szolgáltatást kapnak. Ezek érdekében nagyon fontos a további szoros együttműködés a beutaztató irodák és a fesztiválok, a programok szervezői között.
A hazai TDM-ek szerepe
A belföldi vendégforgalomban évente három és fél millió turista vesz részt. Az utaztatásukban versenyeznek egymással a az ebben résztvevő intézmények és vállalkozások - mutatott rá Nagy Júlia, a Magyar TDM Szövetség alelnöke. Tapasztalatok szerint az érintettek a szabadságuk egy részét töltik pihenéssel, illetve évente két-három hosszú hétvégét szánnak erre. Mindezt figyelembe kell venniük a szakembereknek amikor újabb termékek fejlesztésével tesznek ajánlatokat egy-egy utazásra, programra. Azt is kiemelte, hogy ebben egyre nő a turisztikai desztinációs menedzsmentek szerepe. Országszerte igyekeznek összehangolni és a piacokra vinni a turisztikai értékeket. Szervezik az információs rendszereket, közreműködnek a szakmai képzésekben és a szemléletformálásban is. Példaként említette a Miskolci TDM munkáját, melynek a menedzsereként a munkatársaival szorosan együttműködnek a turizmusban érdekeltekkel. Emlékeztetett, hogy a legtöbb TDM hazánkban Balatonnál működik, de Észak-Magyarországon is több tevékenykedik közülük. A következő időszakban akkor lehet sikeres a munkájuk, ha az szakmai kapcsolatokat tovább erősítik.
A találkozón részt vevők a prezentációkon kívül megismerhették az Európai Fesztivál Szövetség és a Magyar Fesztivál Szövetség munkáját, valamint az Európai és Magyar Regisztrációs Minősítési Rendszer helyzetét is. Ezek mellett a szakhatóságok illetékesei tartottak kerekasztal beszélgetést a fesztiválok, a rendezvények biztonságos, jogkövető rendezésének fontosságáról és feltételeiről.
