Az olaszok a verseny 1909-es indításakor voltaképpen a Tour de France-t vették alapul, egy olyan korban, amikor még nem voltak rendes utak, sem komolyabb kerékpárok, de ez a viadal összekötötte (érzelmileg is) a fiatal Olaszország egyes tájait. Az elmúlt 100 év alatt aztán a Giro d’Italia mind a 21 szakasza hatalmas média és turisztikai attrakcióvá vált, és 1965 óta néha külföldről indul. Belgium, Monaco, Dánia és Izrael már mind voltak rajthelyszínek, és a turisztikai szempontból jelentős start megvásárolható. Nem a rendezési jogért kell pályázni, és nem csak a licenszet kell és lehet megvenni, hanem a szervezést és a lebonyolítást – Magyarország is magát a produkciót vásárolta meg. A verseny belfasti startjára egyébként 2014-ben 20 ezer külföldi vendég érkezett és 200 ezres helyi néző követte az utak mentén a kerékpárosokat, és a szervezők szerint minden befektetett font másfél fonttal többet hozott vissza.
Elképzelhető, hogy magyar versenyzőket is láthatunk a mezőnyben, de erről az induló klubok a későbbiek folyamán döntenek. Olasz vendégből 12-14 ezret várhatunk, és mivel a környező országok versenyzői is indulnak a Giro-n, szlovák, szlovén, osztrák, német turistákra szintén számíthatunk.
Mindez a helyiek, az útvonalban érintett települések és városok számára is rengeteg lehetőséget tartogat, számos kapcsolódási ponttal, csak meg kell találni a megfelelő marketingeszközt – ami útmenti hirdetés vagy az alkalomra készített ételek, emléktárgyak egyaránt lehetnek. A fanatikus szurkolók pedig mindent megtesznek, hogy kedvenceik elvonulását lássák, majd utána egy közeli vendéglátóhelyen követik tovább a közvetítést, immár a tv-ben.
