Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet rendezvényén L. Simon László hangsúlyozta: csak átgondolt stratégia mentén lehet "minőségi turisztikai ugrást véghezvinni" a tó környékén. A turisztikai kereslethez kell igazítani a kínálatot, vagyis vonzó kulturális programokat kell létrehozni, amelyek az ország kulturális életében is számottevőek - tette hozzá.

Az államtitkár szerint szemléletváltásra van szükség a Velencei-tó partján, ami adott esetben azt is jelentheti, hogy Gárdony, Velence és Kápolnásnyék egyesülnek, közös önkormányzatot hoznak létre, hogy egységes fejlesztéspolitikát követhessenek és vonzó kulturális kínálatot alkossanak.

L. Simon László szerint a minőségi turizmus megteremtésében lehet szerepe a kultúrának minőségi kiállítóhelyekkel és nagyhatású rendezvényekkel, de önmagában akkor is csak kiegészítő elem marad. A kulturális értékek nem generálnak turizmust, ápolásuk, gondozásuk azonban segítheti a vendégek még több élményhez juttatását.

Az államtitkár megjegyezte: a magyar turizmusnak egyetlen hívószava van a külföldiek felé, az pedig Budapest. A Velencei-tónak ezért elsősorban a belföldi turizmusra kell koncentrálni, amelyhez a sportolási lehetőség és a természetes környezet már adott, de egyéb vonzerő még nincs.

Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója kiemelte: a Velencei-tóról ma szinte senkinek nem jut eszébe a kultúra. Az idelátogatók nem a kulturális attrakciók miatt keresik fel a tavat.

Elmondta, hogy a Közép-Dunántúl vendégéjszakáinak 20 százalékát a tó adja, amit a várható kastély- és épületfelújítások, valamint egyéb tervezett kulturális attrakciók növelhetnek.

Rámutatott, hogy más hazai turisztikai desztinációk jobban használják ki épített örökségeiket, azokat egymáshoz kapcsolva kínálnak többnapos elfoglaltságot. Szerinte, ezt az utat kell választania a tókörnyéknek is.