Immár sorrendben a XV. nemzetközi találkozón a kutatók és a gyakorlatban tevékenykedők folytattak párbeszédet egymással. Elhangzott, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban rendkívül jelentős innovációs forrás áll a tagországok rendelkezésére. Egyes vélemények szerint ez vissza nem térő lehetőséget jelent a kelet-európai tagállamoknak. A kihívások és a lehetőségek megfelelő összhangjának megteremtése viszont nagy felelősséget jelent az érintetteknek.
A Hírös városban szeretik a helyi termékeket
A konferencia plenáris ülése után tizenhat szekcióban fejtették ki véleményüket a szakemberek a közgazdaságtantól és innovációtól a területi és a környezet gazdaságtanig, illetve az oktatástól a kereskedelemig sokféle előadás színesítette a témakör bemutatását. A leglátványosabb részt a főiskola központi épületének aulájában kiállított több mint félszáz poszter jelentette, amelyek különböző szakterületekhez kapcsolódtak.
Az idősebb turisták biztos vásárlók
Az egészséges városok megteremtésének jelentőségéről, a lakók életminőségéről, az intézményi és a civil szervezetek felelősségéről beszélt Laki Ildikó, aki a Szegedi Tudományegyetemről érkezett. Kutatások szerint egy település akkor lehet egészséges, ha ennek feltételeit céltudatos munkával teremtik meg. A WHO - az ENSZ Egészségügyi Világszervezete - meghirdette az Egészséges Városok Projektet, amely hosszú távú nemzetközi együttműködéssel valósulhat meg. Ebben szerepel - többek között - a társadalmi esélyegyenlőség, a szolidaritás megteremtése. Európában jelenleg 110 város, 26 nemzeti és regionális hálózat kapcsolódott ehhez a programhoz. Nálunk is vannak ezekre vonatkozó kezdeményezések, például Baján, illetve Pécsett. Az élhető városok megteremtése a cél a jövőben - mutatott rá az előadó. Ehhez viszont szükség lesz a partneri együttműködés erősítésére, a fenntarthatóságra, illetve a kapcsolódó építészeti és közlekedési fejlesztésekre.
A továbbiakban Zsarnóczky Martin, aki a gödöllői Szent István Egyetemről jött a konferenciára, a nemzetközi és a hazai gyógyturizmus jelentőségéről beszélt. Kiemelte azokat az 50-90 év közötti egészséges embereket, akik közül sokan folyamatosan utaznak itthon és a nagyvilágban. Szeretik a változatos környezetet, a kulturális értékeket, és biztos váráslóerőt képviselnek a piacokon. Arra törekszenek, hogy lehetőségeik szerint megőrizzék az egészségüket, és ezért tesznek is.
Tokaj, Budapest, Balaton és Szeged
A világörökséghez tartozó Tokaji Borvidék turisztikai fejlesztéseiről szolgáltatói szemmel folytat kutatásokat Virág Ágnes a gödöllői Szent István Egyetemen. Elmondta, hogy az Észak-Magyarország kiemelkedő gyöngyszemének tartott Tokaj és környéke 27 települést foglal magában. Emlékeztetett, hogy különleges területe ez hazánknak, amely az M3-as autópályának is köszönhetően egyre nagyobb szerepet tölt be a turizmusban. Ám a térséghez tartozó településeken rossz állapotban vannak az utak, és a tömegközlekedésen is sok még a javítanivaló. Szükség van további borászati és ezekkel összefüggő programok fejlesztésére is. A borvidék további népszerűsítésére elengedhetetlen a szervezett és céltudatos marketingmunka, valamint a széleskörű kommunikáció. Ez azért fontos, hogy a következő időszakban Tokaj hírneve és turisztikai programjai még több helyre juthassanak el.
Szintén a Szent István Egyetemről érkezett Czabadai Lilla, aki előadásában a hazai települések jelentőségére hívta fel a figyelmet a vidékfejlesztésben. Példaként említette, hogy a kutatások szerint a turizmusban kiemelkedő húzóerőt jelent Budapest, a Balaton vagy Dél-Magyarországon Szeged és térsége. A hazai városok egy része általában olyan feltételekkel rendelkezik, amelyekkel vonzzák a turistákat. A tapasztalatok viszont arról tanúskodnak, hogy ebben is nagyok a különbségek az egyes települések között. A jövőben arra kell törekedniük, hogy a különbségek tovább mérséklődjenek. Így lehet esélyük arra, hogy az idegenforgalmi kínálataikkal minél többen felzárkózhassanak az élenjárókhoz.
Miként lehet a turizmus Gyöngyös térségében a fenntartható térségfejlesztés eszköze? Erről beszélt a házigazda Károly Róbert Főiskoláról Domjánné dr. Nyizsalovszki Rita. Elmondta, hogy az utóbbi 4-5 évben nőtt az érdeklődés Gyöngyös és a Mátra iránt. Ez különösen a belföldi vendégéjszakák számában mutatkozott meg. Példaként említette, hogy több minőségi szálloda épült hazánk legmagasabb hegyvidékén, amelyek kedvezően hatottak az idegenforgalomra. Kiemelte, hogy tavaly elkészült Gyöngyös turisztikai fejlesztési terve. Ebben - többek között - fontos szerepet kap a városimázs erősítése, a kulturális örökség, a bor- és a rendezvényturizmus fejlesztése. Azt szeretnék, ha minél több vendég élményközpontja lenne a város. A tervek között szerepel a pipishegyi repülőtér, illetve a Kékestető komplex turisztikai fejlesztése. Megújul a zsinagóga, illetve a Szent Bertalan templom is. A jövőben nagyobb összefogásra, együttműködésre és jobb marketingmunkára lesz szükség annak érdekében, hogy Gyöngyösön és térségében megerősödjön a turizmus.
A Mátra jelenleg egyetlen borhotele a Gyöngyös határában - a híres farkasmályi pincesor előtt - található, családi vállalkozásban működő Sziluett Hotel. Ennek eredményeiről tartott prezentációt a Károly Róbert Főiskoláról Nagy-Kovács Erika. Kiemelte, hogy a család az elmúlt években elért nyereségeit folyamatosan fejlesztésekre fordította. A tulajdonosok fontos feladatuknak tartják, hogy az érkező turistáknak élményeket nyújtsanak, ezért komplex csomagokat ajánlanak. A szálloda erőssége, hogy családias légkörben fogadják a vendégeket, de wellness-részlegük is van. Egyre több borvacsorát is szerveznek, amelyeken meghívott mesterszakácsok készítik el a jó falatokat. Véleménye szerint a borhotel elnevezés húzóerőt jelent a szállodának.
Nagy-Kovács Erika a továbbiakban egy másik kutatási témáról is beszámolt a részvevőknek, amit munkatársával, Gálné Czékus Ildikóval folytatott, akivel azt vizsgálták, hogy a hogyan alakul a borturisztika multiplikátor hatása az egri és a mátrai borvidéken. Arra voltak kíváncsiak, hogy a borok - mint gasztronómiai termékek - milyen hasznot jelentenek a többi turisztikai szolgáltatónak.
A felmérések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a bor- és a gasztroturizmusnak mind a két térségben fontos szerepe van, ugyanis erősítik a borvidékeket, hozzájárulnak a piacteremtéshez, az élményszerzéshez, segítik az infrastruktúra fejlesztését, illetve a tőkebeáramlást is. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a jövőben a Mátraalján jobban kihasználják a különböző boros rendezvények előnyeit.
