A hazai turizmus és vendéglátás korábban versenyhátrányban volt Európa és a világ turisztikai célpontjaival szemben, hiszen az érintett tevékenységeket sújtó áfakulcs jelentősen meghaladja a kompetitív piacokon alkalmazott adómértékeket. A szálláshelyi szolgáltatások európai átlagban 9,75% (ami a Brexit után a 9%-ot közelíti), a vendéglátásé pedig 15% ÁFA-val terheltek.

Az intézkedésekkel a turisztikai és vendéglátószakma jól jár: növekedik a vállalkozók rendelkezésére álló fedezet, így a fennmaradó összeg az ágazatban jelentkező súlyos munkaerőhiány hatásainak enyhítésére, a bérek emelésére fordítható, s jut forrás beruházásokra és az elmaradt karbantartásokra is.

Problémát jelent azonban, hogy az ÁFA-csökkentésre vonatkozóan elfogadott törvényszöveg nem egyértelmű, illetve nem terjed ki a közétkeztetésre és a munkahelyi étkeztetésre, ami – azon túl, hogy gondot okoz majd az azonos környezetben dolgozó vendéglátás alterületeken - félreértelmezésre ad lehetőséget. A vitás pontok tisztázására szakmai konzultációt kezdeményezett a VIMOSZ az NGM adóügyi helyettes államtitkárságával, valamint a NAV és KSH illetékeseivel, akik nyitottak voltak a felkérésre. A NAV 2016. december 7-én megjelent iránymutatása ugyanakkor több kérdést is megválaszolt előzetesen, és világossá tette a kedvezményes adókulcs alkalmazásának körét.

A jelenlegi szabályozásban meglévő értelmezési problémák (nehéz megmagyarázni, ha egy Michelin-csillagos étteremből elvitt ételért többet kell fizetni, mintha a személyzet teljes körű szolgáltatását élvezve fogyasztanák el), az adminisztrációs nehézségek, valamint a vendéglátás egyéb alterületein (különösen a közétkeztetésben) várható konfliktusok elkerülésére az érdekképviseleti szervezet a törvény kiterjesztő módosítását kezdeményei.

A rendezvény társszervezői, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, kiknek szakmai anyagai nagyban segítették az előkészítést.