A fővédnök dr. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár volt, akinek nyilatkozata a www.kkvhaz.hu/cikk oldalon olvasható. A védnöki testület tagjai dr. Deák Imre, a Danubius Hotels Group vezérigazgatója; Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt vezérigazgatója, dr. Jandala Csilla, az EDUTUS Főiskola rektora. A rendezvény főszervezői: KKVHÁZ Zrt; EDUTUS Főiskola; Hungexpo. A moderátori szerepet Gulyás József főiskolai docens, a KKVHÁZ Zrt. vezérigazgatója töltötte be. A rendezvényre meghívást kapott a turizmusban érintett valamennyi kormányzati, önkormányzati, vállalkozói szakmai szövetség, oktató intézmény, tanácsadók, közlekedési ágazati képviseletek, beszállítók és a turizmus szakmai médiumai.

Az igen átfogó, mély merítésű meghívotti kör ellenére sokan kételkedtek a rendezvény időzítésében, hiszen a turizmus kormányzati irányításának átszervezésére vonatkozó mérvadó nyilatkozatok e rendezvény előtt hangzottak el és utána várhatók. Tény, hogy a fórum székei megteltek, a hozzászólások elhangzottak, melyeket helyhiány miatt a krónikás kénytelen tematikailag, de nem mindig név szerint összegezni.

Fénylik, de nem teljesen arany

Elhangzott, hogy a biztató statisztikák ellenére Magyarország a turisztikai versenyképesség tekintetében csak a 46. helyen áll. Budapest a nettó turisztikai árbevételt tekintve 31 ország közül a 26. a rangsorban.

Dr. Jandala Csilla ismertette azt az uniós finanszírozással készített tanulmányukat, mely kimutatta, hogy amíg a nyugat-európai államokban a minőséget tartják a turisztikai versenyképességet leginkább meghatározó tényezőnek, addig Magyarországon a megkérdezettek külső finanszírozástól várják ezt.

Pintér Katalin a turisztikai-gasztronómiai vállalkozások belső feladatának tartja a minőség és az élményszerűség biztosítását. Czinege Szilvia (BGYF) szerint vállalati, belső innovációval igenis lehet forgalmat növelni, a Széchenyi fürdőben hetente 2000 fiatal tombol éjjelente, ebből a bevételből tudtak bért emelni. A hatékony érdekképviselet, a jobb kommunikáció a döntéshozókkal sikeresen hozzájárul a minőség és versenyképesség javításához, számolt be egy logisztikában érintett felszólaló. Komolyabban kellene venni a működési költségek csökkentését, mint ahogy a német turisztikai vállalkozások teszik.

A megfelelő szabályozók lennének a siker zálogai

A többség szerint nem minden a vállalkozásokon múlik, hiszen a szabályozók kuszasága nem segíti a minőség megtartását (így például az élőzene kiszorult a vendéglátásból, eltörölték a reprezentációs keretet). Komoly ellenőrzés nélkül korlátlanul teret nyernek a világszerte elterjedt új vállalkozási formák (airbnb és társai), melyek lefelé nyomják az árakat.

A hazai vállalkozások védelmében számos, további kritika hangzott el a szabályozókkal kapcsolatban. A turisztikai szektorban az élőmunka aránya igen magas, nagyon sok munkahelyet teremt. Az élőmunkát terhelő adó túl magas, és az egyéb szabályozók is sűrűn változnak, nem lehet minőséget javítani. Nem kiszámítható a felvett hitelek törlesztése, ez a fejlődés egyik gátja. Nincsenek, illetve külföldre szöknek a jó szakemberek, mert a szállodai-vendéglátó ágazat nem tud megfelelő nyereséget termelni az alkalmazottak bérének emeléséhez. A terheket a turistákra áthárítani nem lehet. Könnyítést jelentene már az is, ha a TDM-nek nyújtott támogatás leírható lenne az adóból. Az adminisztratív terhek csökkentése különösen a falusi turizmusban szolgáltató magánszemélyek számára lenne igen fontos. Az ágazati áfakulcs a versenytárs országokhoz képest igen magas, a kormány mégsem ennek csökkentésével foglalkozik. Enélkül a brandépítés sem lehet sikeres. Változik a SZÉP-kártya szabályozása, és ez újabb aggodalomra adhat okot, különösen, hogy a kormány turizmus irányítást érintő tervei csak az utolsó pillanatban és a szakmai egyeztetés nélkül születnek meg, mint most is.

Külső finanszírozás

Az OTP jelen lévő képviselője szükségesnek tartja Magyarországon a külső, állami segítséget, hiszen minden uniós támogatáshoz előfinanszírozás kell. Németországban a bankok egy jó ötletet is finanszíroznak, Magyarországon erről nem lehet szó. Érdemes a pályázatokra jobban ügyelni, hiszen gyakornoki programokra is lehet pályázati forrást szerezni. A most induló, KKV-knak szánt általános, és az energetikai korszerűsítésre kiírandó pályázatok valamennyi turisztikai vállalkozás előtt nyitva állnak.

Szakemberképzés

Általános a vélekedés, hogy a képzésből kikerülő fiatalok gyakorlatlanok, önálló munkára nem képesek. Az EDUTUS rektora hiába küzd azért, hogy a turizmus speciális igényének megfelelően a gyakorlati képzés nyáron legyen. Az oktatási rendszert átszabó változtatások negatív hatásai napirenden vannak. Az ipari tanulóképzés megszűnőben van, a főiskolák átminősítése konzultáció nélkül folyik. Sokszínű, az egyes ágazatokra szabott képzési formák kellenének.

Ambivalens vélemények a turizmus kormányzati szervezetének átalakításáról

A jó változások szükségszerűek és üdvözlendők. Ha a kormány ismertetné elképzeléseit és meghallgatná a szakma véleményét, akár az ágazat hasznára is válhat az új struktúra. A hirtelenség azonban sokakban negatív várakozást keltett. A mindent felforgató ötletek ritkán sikeresek. Nem volna szabad a bevált, régi rendszereket teljesen felszámolni. A kormány terveiben nem hangzott el semmi a turizmus országot lefedő, vidéki marketingláncolatáról (e tanácskozáson sem volt jelen egyetlen TDM, turisztikai régió, Tourinform képviselő sem), a Turizmus Törvényről már nem esik szó. Nem tudni, az új struktúrában végre az ifjúsági turizmus és gyermektáborozás is egy gazdához kerül-e. Az egyetlen minisztériumhoz való tartozás helyett a miniszterelnökség alá tartozó államtitkárság tudná leghatékonyabban a szinte minden területet érintő turizmus érdekét képviselni.