Az ötutcás kis falu megtelik élettel, számos alakoskodó jelmezessel találkozhatnak Panyolán, akik incselkednek, játszanak – beleélve magukat a szerepbe. Medve, gólya, kecske, pulyaszedő, cigányasszony, tallas zsidó, sirató férfiak és nők. Ilyenkor felcserélődnek a szerepek, mint hajdanán, az 1965-ös televíziós forgatáson és az Ujváry Zoltán professzor könyvében olvasott oldalakon. Néptáncosok ropják a táncot, népzenészek húzzák a muzsikát egész nap, a felvonulás programjait pedig népi jelenetek színesítik.
Fotó: Három Határ Hírei/PanyolaFeszt
A szervezők déltől várják a nézőket, felvonulókat muzsikaszóval, disznótoros falatokkal, majd 14 órától a közös programokkal, mellyel a helyiek és a vendégek együtt élik át ezt a régi népszokást, amelyet hajdanán a nagyszülők, ükmamák és papák téli estéken a fonóban idéztek meg.
„Minden évben farsang idején idézzük fel a Szamosmenti népszokást, hogy a mai gyermekek is megismerjék, átérezzék a közösség erejét, a felvonulók önfeledt játékát, hogy majd tovább tudják adni az utánunk jövő nemzedéknek”
- mondta Muhari Zoltán, Panyola polgármestere, aki maga is jelmezbe bújva, pulyaszedőként incselkedik a faluba érkezőkkel, viccelődik a gyermekekkel.
Idén több szomszédos településről, a vármegyeszékhelyről is érkeznek az eseményre. A falu utcáin végigvonulva több megálló alkalmával láthatunk majd egy-egy népi jelenetet vagy táncos produkciót. Igazi látványosság a nagykászoni bikaütés és szalmaégetés. A panyolai lakosok idén falusi lakodalmas jelenetekkel mulattatják a közönséget, a lyánykikéréstől a menyasszonytáncig felidézve a régi falusi lakodalmas szokásokat. Közben egész nap disznótoros ételeket, farsangi fánkot, egyéb finomságokat vásárolhatnak az ideérkezők.
