Az eseményeket több hónapos előkészítés előzte meg, Tomasovszky László, a Martfű Termál SPA*** tulajdonosa a martfűi horgászegyesület nevében hagyományteremtő vetélkedőre hívta ki az újságírókat.
A Martfűi Termál Horgászegyesület és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Patakpart Horgászegyesülete horgászai június 25-én, szombaton már hajnalban a martfűi turisztikai komplexum horgásztavánál vártak a kapásra. Amíg a nyári melegben a horgászok versenyeztek, addig a turisztikai újságírók Martfű és a környék nevezetességeit járták be.
Rákóczifalván, a Macimúzeumban több mint 1700 antik játékmackó üldögél korhű környezetben. Az országban élő mackógyűjtők kor szerint osztották fel maguk között a macivadászatot, végül egy évszázad emlékei gyűltek össze itt.
A pompásan kimunkált antik bútorok mellett egykori babakocsik, régi fűszeres dobozok, a hajdani gyarmatáruboltok termékeit tartalmazó kávé- és teatartók, kancsók színesítik a termek berendezéseit. Több múzeumot kitevő anyagot gyűjtött össze 30 év alatt Balázs Antal, akinek a másik „találmánya” a megszemélyesített macik bemutatása. Így láthatjuk az Aranycsapatot, az Omega együttest és Bródy Jánost is.
Rákóczifalva másik különlegessége az Éden madárpark. Papi Bernadett nagyapja régi parasztházát örökölte meg, de nem adta el, ahogy azt sokan tennék, hanem elkezdte benépesíteni madarakkal. Egymás mellett állnak a röpdék, az egyikben kacagó galamb tollászkodik, míg a másikban vérbegyű gerle. 50 fajta tollas különlegességgel ismerkedhetnek meg azok, akik ellátogatnak ide. Több mint 20 fajta ázsiai díszfácán Tajvanból, Mianmarból, Kínából és Tibetből, de különleges foglyok és fürjek, egzotikus gerlék is találhatók itt.
Martfűn a Csodamézes mézeskalácsház Juhászné Hidvégi Edit pedagógus vezetésével működik. 2008 óta hagyományőrző játszóház, mézeskalácsműhely és néprajzi tárlat látható. A gyerekek bábokat, állatfigurákat készítenek mézeskalácsból és csuhéból, szőnek, gyertyát öntenek, gyöngyöt fűznek, egyszóval hagyományt őriznek.
Ha már a hagyományokról esik szó, talán kevesen tudják, hogy Martfű mai arculata egy cseh iparosnak köszönhető. Jan Antonín Bata cseh cipőgyáros vállalatának terjeszkedési politikája keretében – a magyar piacra történő betörés szándékával – 1940-ben Martfű-pusztán vásárolt területet egy új cipőgyár felépítéséhez. Több környékbeli település (Kunszentmárton, Szentes, Törökszentmiklós) versenye ellenére lett Martfű-puszta a befutó. A telephely kiválasztását a terület közlekedési és földrajzi helyzete, a meglévő közút, vasút és vízi út, s a rendelkezésre álló olcsó munkaerő, illetve az üzem építéséhez építőanyagot szolgáltató, helyi agyagra települt téglagyár határozta meg. 1942-ben indult az időközben hadiüzemmé nyilvánított, akkoriban elsősorban katonai bakancsokat gyártó CIKTA Cipőgyár termelése. A tulajdonos Bata azonban – más alapításaihoz hasonlóan – Martfűn sem csupán cipőgyárban gondolkodott. Eredetileg 14-16 ezer lakossal számolt zöldmezős beruházás keretében létrehozandó telepén, amelynek terve – a gyáron és a munkáslakásokon kívül – 133 lakóház, kultúrház, iskola, egészségház, templom, továbbá Tiszaföldvárig vezető villamosvonal, tiszai hajókikötő és repülőtér építését is tartalmazta. Nálunk is meg szerette volna valósítani rég bevált módszereit. Üzemeiben sorra nyitotta meg boltjait és gyárait, ahol kizárólag az adott régióban lakókat alkalmazta. Olcsó és minőségi szállást biztosított nekik, kantin-étkeztetést, egészségügyi ellátást és kedvezményeket a kórházi kezelések során. Elképzelései a II. világháború idején csak részben valósulhattak meg.
1949-ben több mint 1500 fő élt a Tiszaföldvár közigazgatási területéből 1950-ben kivált, községgé szerveződött Martfűn. A II. világháború után helyreállított gyár – államosítás után – 1950-től Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalat néven folytatta tevékenységét. Manapság, mintha Bata szelleme járna a városban, családok laknak az általa építtetett házakban, és egyre többen jönnek cipőt vásárolni Martfűre. A városalapító Batát Gyurcsek Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész örökítette meg.
A már említett Tiszaföldvár egyik különlegessége a Szicsek Pálinkafőzde, melynek kóstolóját szervezte meg vendéglátónk, Tomasovszky László. A 30 fajta kínálatból ezúttal öt üveg volt az asztalon. Szicsek János, az alapító fia a pálinkafőzés történetéről beszélt, majd bemutatta az italokat. Almapálinka kezdi a sort, követi a kajszibarack, majd birs, málna, s végül a sütőtök. Vannak 15-20 éves pálinkák is, a zászlóshajójuk a birspálinka. A különlegességekről is szót ejtett: készült már szederből, magonyból, medvehagymából, de már répából is pálinka. A tiszaföldvári Látványfőzdében 90 féle főzetet tud megkóstolni az érdeklődő.
Martfű másik nagy eseménye az augusztus 12-én kezdődő Ünnepi Napok rendezvénysorozata. Az ÖrökZöld Tisza Fesztivál olyan unikumokat kínál, mint a Neoton Együttes, Szirtes Edina Mókus és a Fabula Rasa Zenekar, Dér Heni és a Talamba Zenekar, a református templomban pedig Vincze Lilla koncertezik. Persze, ha már fesztivál, akkor a gyerekeknek is lesz program, például a termálfürdőben és a horgásztanya környékén, kirakodóvásár, artista show, horgászverseny, tóparti filmvetítés, valamint csillagászati bemutató.
Dr. Papp Antal polgármestertől megtudtuk, hogy a hagyományokhoz híven idén is lesznek ökoprogramok a gyerekeknek és Zöld sátor a Városszépítő Egyesület részére. A nulladik napot a Martfűi Ifjúsági Csoport kapta, hogy animációs programjaikkal szórakoztassák a nagyérdeműt. Lesz Országos Rejtvényfejtő Verseny és a Stonawsky család faszobrainak és kerámiáinak bemutatója.
Tomasovszky László, a Martfű Termál SPA Gyógyászati Központ, Uszoda és Gyógyszálló által nyújtott szolgáltatások igazgató-tulajdonosa, a fesztivál kitalálója arról beszélt, hogy a hagyományteremtő szándékkal elindított fesztivált az első évben a Magyar Turizmus Zrt. Észak Alföldi Marketing igazgatósága kitüntette. A második évben – több mint 300 megrendezett fesztivál között – elnyerték a Magyar Fesztiválszövetség Minősített Fesztivál címét. Erre, az ötödik fesztiválra összefogott a város. Asztalosné Kocsis Enikő a programok mellett arról számolt be, hogy az önkormányzat, s a városban működő üzemek egy emberként álltak a rendezvény mellé.
Gyógyhely lesz Martfű?
A Tisza magyarországi szakaszának legnagyobb kanyarulata által biztosított mikroklíma, valamint a föld mélyéről feltörő 62°C-os gyógyvíz az utóbbi években a wellness turizmus, valamint a sportturizmus hazájává varázsolta a települést. Napjainkban egyre inkább erősödik a gyógyturizmus is. A város elhelyezkedése, nyugalma, természeti kapcsolata, gyógyvize és a Martfű Termál SPA Gyógyászati Központ, Uszoda és Gyógyszálló által nyújtott szolgáltatások igazi gyógyhellyé varázsolták a várost. Az önkormányzat testületének döntése alapján – ezen biztos alapokra építve – elindította Martfű Országos Gyógyhellyé történő minősítési eljárását. Az országban 21 országos gyógyhely van, remélhetően Martfű lesz a huszonkettedik. A címre annál is inkább nagy az esélye, mert a termálfürdőben nem csupán szakorvosok által ellenőrzött fizikoterápia és sportrehabilitáció folyik, hanem 18 év alatti fiatalok és gyerekek gyógyúszását is végzik.
A gyógyhellyé nyilvánítás feltételei között a meglévő gyógyászati szolgáltatás is feltétel, de alapkövetelmény az egy éven át tartó (ismétlődő) zajszint és levegő tisztasági mérés.
Martfű polgármestere a tájékoztatón bejelentette, hogy a mérések alapján az átlagot jelentősen meghaladó mennyiségű ózont mértek a levegőben, amely nagyon pozitív mérőszám.
A Martfűi Napok eseményeinek helyszíne a szállóhoz tartozó termáltó partja, s az itt épült színpadon minden este lesz valamilyen különleges program, műfajában és zenei stílusában változatos szabadtéri koncerteket és előadásokat láthat a közönség, amelyeket augusztus 20-án fergeteges tűzijáték zár.
Friss házasok is használják az Időkaput
A meghívott csapat meglátogatta Gyurcsek Ferenc szobrászművészt műterem galériájában, megnézte a Martfűi Művelődési Központ gyűjteményes tárlatait, és bekapcsolódtak a Tiszakürti Arborétum Szent Iván-éji programjaiba is. Felkeresték a város főterén 2000-ben a Millennium tiszteletére felállított Időkaput, Gyurcsek Ferenc alkotását, amely a múlt és a jövő közti átmenetet, a jelen pillanatát szimbolizálja. A félig nyitott bronzkapu két oldalán a világ történetének és a magyar történelemnek a jelentős eseményeit láthatjuk. Újabban ezt esküvő után keresik fel a párok, és először itt emeli át a férj a feleségét a jelképes kapun, miközben kívánnak valamit.
Bár a tiszavirágzásnak már csak a nyomai látszottak, kárpótlásul megnézhettük Martfűt madártávlatból – egy új turisztikai szolgáltatás keretében ugyanis a Szent Tamás katolikus templomának toronylátogatása valósult meg az utóbbi időben.
A horgászversenyen indult csapatok közül a mérlegelésnél a Bunge Martfűi Gyárának csapata bizonyult a legeredményesebbnek. A több csapattal is induló martfűi horgászegyesület a 2. és 3. helyet szerezte meg. A felajánlott vándorkupát jövőre lehet elnyerni az idei győztestől.