Üresedő irodák, átalakuló megközelítések

Az irodát korábban olyan professzionális térként definiáltuk, amelyben a dolgozók a napi rutinjukhoz köthető értékteremtő tevékenységeket hatékonyan el tudták végezni. A pandémia következtében azonban az irodák többsége kiürült, létjogosultságuk megkérdőjeleződött, így a korábbi meghatározások érvényüket vesztették. Munkavállalók nélkül ugyanis egy emberek számára tervezett munkatér csak egy költséget jelentő eszköz, egy jól körbe határolható űr. A munkavállalói élménnyel foglalkozó szakemberek új perspektíva szerint kezdték vizsgálni a korábbi munkatereket. A nagy vákuum időszaka alkalmas volt arra, hogy felmérjék a hiányosságokat és meghatározzák azokat a területeket, melyeket fejleszteni lehet, mik azok az apró figyelmességek, melyekkel ki lehet tölteni a keletkezett űrt.

Korábban a szakértők kizárólag az irodában töltött idő minőségére és a munka természetére koncentráltak, ezzel szemben az új megközelítés elszakad a fizikai tértől, és áthelyezi a hangsúlyt a gondolkodás módjának megértésére és ezáltal arra, hogy miként válhat – szinte bármi – az értékteremtés helyszínévé. Ezt leginkább a népszerűbb kávézómárkák működéséhez lehet hasonlítani: számos esetben a fogyasztók nem a termék kiváló minősége vagy egyedisége, hanem a márka által biztosított – megközelíthetőség, kialakítás, a terület atmoszféráját vagy a gördülékeny vásárlási folyamatot egyaránt magába foglaló - élmény miatt döntenek a látogatás mellett.

A vállalati kultúra minősége alapjaiban határozza meg az élményt

“Azoknál a vállalatoknál, ahol a kultúra része az erős közösség, ott általános tapasztalat, hogy a munkavállalók szívesebben töltenek időt a munkatársakkal, még abban az esetben is, ha lehetőségük nyílna otthonról dolgozni. Azonban, ha nem erős akarat a közösségek kialakítása, a munkavállók még szigorú szabályok mellett sem biztos, hogy visszatérnek a korábbi közegbe. Ugyanis nem alakul ki kötödésük a márka iránt, aminek az egyik érintkező felülete a fizikai tér” – emeli ki Horváth Dávid, a CBRE Workspace Experience üzletág vezetője.

A munkavállalói élmény felépítéséhez az erős vállalati kultúrán felül strukturált folyamatokra, különböző típusú kutatásra, az adott munkavállalói klaszter megértésére, valamint folyamatos kísérletezésre és tesztelésre van szükség. Mindezekből egy hosszútávú tervezési folyamaton keresztül kialakul egy olyan stratégiai rendszer, amely eléri kezdeti célját és az elemei fenntartható módon interakcióba kerülnek egymással. A cél pedig minden esetben az értékteremtés és az általa okozott pozitív hatások kiváltása. Szűkebb értelmében az egymással kapcsolatba lépő kollégák közötti ráhatás, tágabb értelemben pedig a társadalomra gyakorolt pozitív befolyás.

Analóg, digitális és virtuális terek

Az elmúlt években számos munkafolyamat lépett túl az analóg kereteken és a digitális térbe költözött. A szoftver vagy játékfejlesztők már szinte teljesen digitálisan működnek. Ez a folyamat pedig már csak egy lépésre van attól, hogy a digitális működést felváltsa a virtuális működés. Ennek még csak a kapujában állunk a metaverzum megnyitásával, és nem minden feladat lesz alkalmas a teljes költözésre. Bár számos cikk, könyv és film foglalkozik a virtualizált világ disztópiájával, nem mehetünk el amellett, hogy mindazon hatások, amik a világ polgárait érik, az erős közösségi szövetek kialakulásával könnyeben megélhető. Erre a kapcsolódásra a virtualizálódó világ számos lehetőséget biztosít.