Az UNESCO a Duna partjára tervezett, 120 méteres Mol-toronnyal a legkritikusabb. Megdöbbentőnek nevezik, hogy az óriási épület egyáltalán megkaphatta az építési engedélyt. A túl nagy méretű épületeket nevezik problémának a Városliget átépítése kapcsán is. A Liget-projektet aggasztónak nevezik, a Néprajzi Múzeum és a biodóm mérete miatt.

Az UNESCO arra kéri a magyar kormányt, hogy állítsa le a világörökségi helyszíneken, vagy azok közelében megvalósuló projekteket mindaddig, amíg átfogó, a budapesti fejlesztési tervvel összhangban lévő irányelvek nem születnek a megőrzés alá eső területek kezelésére. A szervezet egyelőre nem látja a garanciáit annak, hogy nem változik meg a városkép a jelenleg fejlesztés alatt álló projektek elkészülése után.

A Vár átépítése kapcsán az UNESCO megjegyzi, hogy a tervek jelentős újjáépítéseket és új építkezéseket is tartalmaz, emiatt pedig veszélyt jelent a világörökségi helyszínre nézve. Főként a azt kifogásolják, hogy nem csak felújítás történik, hanem lerombolt, megsemmisült épületeket is felépítenek újból, ami a városkép hitelességének az elvesztéséhez vezet. A megőrzés, a restaurálás, az újjáépítés és az új építkezések közötti határvonalak elmosása nincs összhangban a nemzetközi gyakorlattal, írja a jelentés.

Az UNESCO 2020. február 1-ig vár jelentést a magyar államtól, amiben reagálnak a megfogalmazott aggályokra. A világszerte elismert, nagy presztízsű világörökségi listán olyan védett budapesti helyszínek szerepelnek, mint a Duna-partok panorámája, a Budai Várnegyed és a Hősök tere az Andrássy úttal. Kisebb mértékben, de védettséget élveznek a világörökségi helyszínek mellett lévő zónák is, mint például a Városliget.