Az egész napos konferencia a divatipar négy alappillére – az oktatás, a stratéga, a gyártás és a kereskedelem – legfőbb kérdéseit, trendjeit és kihívásait tárta fel panelbeszélgetésekben, melyek segítségével az MTÜ a stratégiaalkotásban a szakmai szereplők észrevételeit is felhasználja.

A rendezvény háziasszonya Epres Panni volt. Az előadók között olyan szakemberek szerepeltek, mint Lászlóffy Vivien, az AÉRON ügyvezető igazgatója; Abodi Dóra, az ABODI tervezője és art directora; Tomcsányi Dóri divattervező; Koós Pál, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Intézetének igazgatója; Tömpe Lia, a Mod’Art International Hungary főigazgatója; Szabó Edit, a Széchenyi Tőkealap-Kezelő Zrt. szakembere; valamint Gém Péter, a DORKO ügyvezető igazgatója.

A Magyar Turisztikai Ügynökség Divatipari Marketing Igazgatósága jelenleg a magyar divatipar 5 éves stratégiáján dolgozik, amely nem lehet teljes a hazai szakma aktuális szereplőinek bevonása nélkül, hiszen nincs annál értékesebb, mint a tapasztalatok megosztása – hangsúlyozta Bata-Jakab Zsófia, az MTÜ igazgatója. A #hellodivat Divatipari Stratégiai Nap nem titkolt célja, hogy a vitaindító beszélgetések tanulságait levonva fogalmazzák meg a hazai divatipar alapjait meghatározó új, stratégiai alapelveket.

A panelbeszélgetések résztvevői egyetértettek abban, hogy a stratégiaalkotás elengedhetetlen, mert ez biztosítja azt a sikerhez segítő keretet, amit a piac igényei határoznak meg. A divatnak reagálnia kell a piac változásaira úgy, hogy közben a márkáknak meg kell őriznie a víziójukat, az identitásukat. Az egyensúly megtalálásához jelentős a piaci szereplők igénye egy egységes, határozott keretrendszer létrehozására is – hangzott el a beszélgetéseken.

Az oktatásról külön panelbeszélgetést szerveztek, amelynek előadói elmondták: a divatiskolák általános problémája, hogy a végzett diákok tandíjra szánt összege ritkán térül meg, nehéz itthon elhelyezkedni a szakmában. A béremelés szükségessége mellett lényeges a szabászat, a varrás presztízsének emelése is. Erre már a képzés során is nagy hangsúlyt kell fektetni a jövőben, mert jelenleg szinte minden fiatalt kizárólag a divattervezés területe vonz.

A gyártás szerepéről szóló vita résztvevői ennek kapcsán példaként említették a Fashion Revolution-mozgalmat, amelynek résztvevői 2014-től kezdve a világ több mint száz országában dolgoznak az ipar transzparenciáján úgy, hogy megmutatják a nyilvánosságnak, kik vesznek részt a ruhák készítésében.

Az utolsó panelbeszélgetés a kereskedelem szerepéről szólt: felmerült, hogy a szakemberek megtartása érdekében fontos lenne, hogy a magyar márkák kapjanak kedvezőbb feltételeket a kereskedelemben és az adózás területén, mint a nemzetközi márkák, hogy előnyösebb legyen számukra a versenyhelyzet.

Azzal, hogy az MTÜ-n belül kapott helyet a Divatipari Marketing Igazgatóság, az Ügynökség ezzel a nemzetközi gyakorlatot követi, hiszen a divat turisztikai attrakcióként való értelmezése más országokban már megvalósult. Felismerve a tendenciát, hogy az emberek utazási motivációiban az ismeretszerzés mellett egyre inkább a kikapcsolódás, az élményszerzés dominál, és turistaként szívesen ismerkednek meg egy-egy ország művészetével, életstílusával, elérkezett annak az ideje, hogy Magyarország is felmutassa, milyen színes és vonzó a divatszcénája. A divatipar által előállított magas minőségű termékek révén is színesíthető és bővíthető a Magyarországról alkotott kép, aminek köszönhetően hazánk friss, fiatalos és modern prémium márkaként mutatható be.