Milyenek az idei szezon kilátásai a belföldi turizmus terén?
A belföldi turizmussal kapcsolatban kevesebbet tudok mondani, hiszen a magyar utazók ritkán foglalnak belföldi szállást utazási irodán keresztül. Mindemellett azt gondolom, hogy érthető módon a belföldi turizmus idén kevésbé lesz olyan erős, mint amit a Covid alatt tapasztalhattunk, hiszen kinyílt a világ és aki szeretne, tud külföldre is utazni.
Honnan várhatjuk a legtöbb turistát?
A beutaztatás kapcsán sokkal bizakodóbb vagyok, hiszen látható, hogy itt, Budapesten tele vagyunk külföldiekkel és más magyarországi úti célok is kezdenek népszerűvé válni. Nagyon sokan jönnek a szomszédos országokból: Szlovákiából, Csehországból, Ausztriából, a francia és olasz utazók körében is egyre népszerűbbek vagyunk. De legtöbben változatlanul az Egyesült Királyságból és Németországból érkeznek hozzánk, ez évek óta így van. Az ázsiai beutaztatás lassabban épül vissza, de már ott is tapasztalható egyfajta pozitív tendencia, ahogy az összes tengerentúli ország esetében is. Összefoglalva: szerintem jó szezon elé nézünk, a rangsor élén természetesen Budapesttel.
Melyek lehetnek a magyar utazók legkeresettebb külföldi úti céljai?
A Covid alatt gyakran érkeztek hozzám sajtómegkeresések azzal kapcsolatban, milyen vízióm van az utazási szokások gyökeres és végleges megváltozásával kapcsolatban a világjárványt követően – akkor sem tudtam mást mondani, és azóta a tények is engem igazolnak, miszerint az utazási szokások alapvetően nem változtak meg. A Covid hozott átmeneti változásokat, még az elmúlt két évben is tapasztalható volt némi óvatosság, de mostanra gyakorlatilag visszatért az élet a 2019-es szintre és honfitársaink is újra felkeresik kedvenc úti céljaikat. Akik tengerpartra vágynak, az első számú célpontjuk Horvátország, mely a hozzánk legközelebb eső, csodás tengerpart. Ezt követi Görögország és Törökország, de Olaszország és Spanyolország is változatlanul népszerű, az észak afrikai úticélok – Egyiptom, Tunézia és Marokkó is visszakerültek a tengerparti úti célok listájára. Reneszánszukat élik a kulturális körutazások mind Európában, mind a tengerentúlon, Ázsiában és Afrikában, és az USA kifejezett népszerűségnek örvend a magyar utasok körében. Az utazók harmadik, egyre bővülő csoportja a tengeri hajóutakat részesíti előnyben: ez a szektor épült vissza a leglassabban, de örömmel látjuk, hogy lassan visszatér a régi kerékvágásba.
A MUISZ miben segíti az irodákat?
A MUISZ egy érdekvédelmi szövetség, melynek egyik küldetése a lobbi az utazási irodákat közvetlenül érintő területeken: például az irodák működéséhez kapcsolódó jogszabályok esetében felhívjuk a döntéshozók figyelmét az esetleges anomáliákra. Jelen pillanatban a legfontosabb témánk e téren az iparűzési adóra vonatkozó jogszabály – ezzel kapcsolatban szeretnénk mielőbb pozitív változásokat elérni. Működésünk másik fontos területe a tudásmegosztás, hiszen egy iroda sikerének kulcsa az ott dolgozó munkatársak szakmai felkészültsége és tudásának naprakészen tartása. E téren a MUISZ képzések, tréningek, study tourok szervezésével tudja segíteni az utazási irodák működését.
Segíti-e idén a MUISZ közös standdal az Utazás+ Kiállításon az irodákat?
Az elmúlt év végén igényfelmérést végeztünk a tagságunk körében, de a csekély érdeklődés miatt az a döntés született, hogy ebben az évben nem települünk ki.
Mennyire tartja jelentősnek a hazai Utazás Kiállítást?
Digitalizált világunkban a klasszikus utazási vásárok már nem töltik be azt a küldetést, mint korábban. Világszinten érzékelhető, hogy mindenki új utakat keres, jellemzően a fesztivál-jellegű megoldásokhoz nyúlnak a szervezők, ahogy ez a Hungexponál is megfigyelhető. Az utazási irodák egyre kevésbé adnak ki nyomtatott katalógusokat, az előzetes tájékozódás is nagyrészt a weboldalakon zajlik és a first minute akciók december végén elkezdődnek – február végére már a helyek egy része eladásra is kerül. Egy ehhez hasonló vásár célja manapság inkább az inspiráció lehet, vagy oktatási célokra is kiváló – a turizmus szakos hallgatók ezek során sokat megtudhatnak a szakma gyakorlati oldaláról.
Milyen külföldi példát tart követendőnek a hazai kiállítás megújítása érdekében? Milyen elemeket vezetne be? Ebben a formában mennyire tartja hatékonynak, célravezetőnek az Utazás Kiállítást?
Ez a téma régóta napirenden van: mi egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a nagyközönség szórakoztatása helyett inkább a szakmai tapasztalatcsere, a jó gyakorlatok átadása venné át a főszerepet. Meg lehetne hívni buyereket, külföldi szakembereket, lehetőséget lehetne teremteni országoknak vagy régióknak a bemutatkozásra.
Van esetleg tervük, ötletük arra nézve, hogy lehetne korszerűbb és hatékonyabb eszközökkel támogatni az irodákat?
Annál korszerűbb és főleg szükségszerűbb most nincs, mint a lobbi annak érdekében, hogy az irodák kiszámítható jogszabályi feltételek mellett működhessenek és a szakmai programok szervezése, hogy hatékonyabb módszerekkel gyarapíthassák eszköztárukat. Szükségük van a tapasztalatcserére, az inspirációra, ezért szervezünk belföldi és külföldi bejáró túrákat számukra, így segítve őket szaktudással és ötletekkel a termékkidolgozás terén.
