Egy nap Pannonhalmán - Utánajártunk a bencés birodalom titkának

Ha a külföldieknek valami olyat szeretnénk megmutatni az országunkból, amely magas értéket képvisel, érdemes a világörökségeinket eléjük tárnunk. Pannonhalma azonban nem pusztán egyik világörökségünk. Az ott élő bencések teszik élővé és a modern ember számára is értelmezhetővé értékeit. És ez azoknak is feltűnhet, akiktől távol áll a vallásos érzület.

A Magyar Utazási Irodák Szövetségének tanulmányút-sorozata egyik állomásaként a Pannonhalmi Apátságba látogatottunk el októberben számos érdeklődő utaztatóval együtt, és több, a nagyközönség által nem látogatható helyszínre is nyertünk bebocsátást, és részt vehettünk a közösség egyik zsolozsmáján is.

Erősségük a humor

Jelenleg 30 szerzetes, számos világi tanár, 330 diák és több idős, nyugalmazott egyházi személy lakja az egykor szent helyként tisztelt történelmi falakat, amelyek alapjait 996-ban Prágából érkezett Szent Benedek-rendi szerzetesek rakták le, hogy meghonosítsák a nyugati kereszténységet az akkori Pannóniában. II. József feloszlatta az általa a társadalom szempontjából haszontalannak ítélt szerzetesrendeket, I. Ferenc azonban hamar visszaállította a régi rendet és 1802-től a bencések számára a középiskolai tanítást jelölte ki, mint „tisztes polgári foglalkozást” az imádkozás mellett. A Pannonhalmán működő, nagymúltú bencés gimnázium jelenlegi igazgatója, Juhász-Laczik Albin atya fogadta csoportunkat. Szavai, viselkedése tükrözik a rend szellemiségét, amely, úgy tűnik, középkori alapítása óta folyamatos megújulásra képes: a világi emberekhez manapság a közvetlenségen keresztül jut el. A szerzeteseknek kiváló a humora, sugárzik belőlük az életöröm, nem csoda, ha a jókedv plusz pontként nyom a latban a felvételiző diákok esetében. Az igazgató is egy viccel kezdte: „a jezsuiták nagyon okosak, a ferencesek nagyon szerények, és mivel mi egyik erénnyel sem rendelkezünk, közösséget építünk.” A poén nagyon ül, ráadásul hordozza azt a lényegiséget, amely olyan útravalóul szolgál a fiúgimnázium tanulóinak, amely egy életen át kitart.

 

Család helyett család

A bentlakásos iskola tagjai havonta egyszer utaznak haza a szüleikhez, ezért különösen fontos, hogy diáktársaikban és tanáraikban új családra találjanak. Egy osztály diákjai egy hatalmas közös teremben alszanak, és pedagógusaik legfontosabb feladatuknak azt tekintik, hogy megtanítsák a kamaszokat, hogyan kezeljék a bennük zajló és külső problémaként is megjelenő konfliktusaikat, és ezzel sokkal többet tesznek értük, mintha pusztán ismereteket adnának át. A bencések az együttműködésben hisznek, amely belülről táplálja a közösség tagjait, akik ezt a gazdagságot a külső világ jobbá tételére tudják fordítani. Ez az ars poetica kifejeződik mindazokban a fejlesztésekben is, amelyek az apátság területén az elmúlt évtizedekben végbementek, és amelyekért ma egy turistának érdemes ellátogatni a „bencés birodalomba”.

A diákközösségbe tehát sokkal inkább eszes csapatjátékosokat vesznek fel, akiknek a szíve is a helyén van, mintsem magányos zseniket, akik nem képesek megosztani tálentumaikat. Ezen túlmenően kiemelkedő színvonalú oktatásról is gondoskodnak a gimnáziumban, és az alappillérek között a kreatív önkifejezés, a sport és a vallásos nevelés is szerepel. Hogy mindez milyen eredményeket hoz, az az öregdiákok lojalitásán is lemérhető: az alumni – vagy ahogy az apátságban viccesen emlegetik, a bencés maffia – tagjai minden év májusában összegyűlnek, és közös finanszírozásukkal olyan projektek valósultak már meg, mint az 5 éve elkészült, háromszáz főt befogadó tornacsarnok, amely méreteinek köszönhetően hiánypótló funkciót tölt be a gimnázium jeles eseményeikor.

Modern terek a turizmus szolgálatában

A 2016-ban átadott, multifunkcionális rendezvényterem szintén egy néhai diák keze munkáját dicséri: építészirodája korszerű megjelenésű és a MÜPA legendás akusztikájához hasonló hangtechnikájú teret hozott létre. Az apátság, amely a szabadidős turizmus mellett a hivatásturizmusra is berendezkedett, közel 300 fős rendezvényeknek biztosít helyszínt ebben az amfiteátrum székezésű, úgynevezett Dísztermében. Efölött helyezkedik el a Jeges-terem és annak hatalmas szabadtéri terasza, mindkettő kávészünetek lebonyolítására is alkalmas. A rendezvényhelyszín a 30-as évek végén épült szárnyban helyezkedik el, amely streamline és Bauhaus stílusjegyeivel építészetileg is kuriózumnak számít a hazánkban kis számban fellelhető funkcionalista épületek egyikeként.

Kényszerszabadságra megy a Viator

A bencések gondolkodására jellemző modernitás az apátság több mint egy évtizede épült éttermének és borbárjának letisztult formavilágában is visszaköszön. A Viator építészetileg és a gasztronómiát tekintve egyaránt színfoltja a vidéki vendéglátásnak: nyitása óta stabilan ott van a 10 legjobb vidéki vendéglátóhely között, a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) tömörülés tagja. Kínálatát a szezonalitáshoz igazítja, lehetőség szerint a földrajzilag minél közelebbi termelőktől beszerzett, magas minőségű alapanyagokból dolgoznak a konyhán. A Pannonhalmi Apátsági Pincészet referenciaéttermének is minősülő Viator külön hangsúlyt fektet a borokra. Szinte kizárólagos szerephez jutnak a 2003-ban újraalapított bencés borászat tételei, amelyekből a pincészetnél már nem elérhető, régebbi évjáratok kuriózumai is fellelhetők a hely készletében.

Szomorú hír azonban, ahogyan sok más nívós vendéglátóhelyet, a Viatort is utolérte a rezsiválság, ezért november 14-én fogad utoljára vendégeket. "Havi 10 millió forintra ugrana a következő hónapokra az étterem gázra fordított költsége. Ezt önmagában is szinte lehetetlen kigazdálkodni. A belföldi egyéni vendégekre, corporate vendégekre és a külföldi csoportokra rendezkedtünk be, utóbbiak azonban nem érkeznek az évnek ebben a szakában" – magyarázta lapunk kérdésére Baki László, a Pannonhalmi Főapátság TriCollis Foglalási Központjának irodavezetője, aki azt is hozzátette, hogy november közepétől rendezvényhelyszínként igyekszik hasznosítani a létesítményt az apátság.

A szakvezetéssel látogatható Apátsági pincészet azonban továbbra is nyitva tart, ahol 3, 5 vagy 7 tételből álló borkóstolókat tartanak, domboldalba vájt igényesen kialakított kóstolóterasza pedig jazzkoncertek, esküvők helyszíne is. A 20. századra a borvidék szőlőfajtája a rajnai olaszrizling lett, a termőföld 80 százalékán ezt a szőlőfajtát termesztik, amelyből a pincészet elsőszámú borának friss mentás-szőlővirág illatú és citrusos ízű tételei születnek.

Partnertalálkozó muránói csillárok alatt

A Viatortól és a Díszteremtől teljesen eltérő stílust képvisel az úgynevezett Prelatúra, amely nem látogatható, rendezvényhelyszínként hasznosítja az apátság kisebb létszámú találkozók, események lebonyolítására. A két különleges tárgyalóterem az 1770-as években épült Somogyi Dániel főapátsága idején és 2016-ban csak némi ráncfelvarrást kellett végrehajtani a jó állapotban megmaradt, virággirlandos falfestésen és freskókon, amelyek a muránói csillárokkal együtt leginkább egy főnemesi női budoár hangulatát kölcsönzik a helyiségeknek.

 

A 18. század óta ugyancsak szinte eredeti formájában látható Főkönyvtárban olyan levéltári különlegességeket is őriznek a középkorból, mint a Szent István király korából származó oklevelek: ezekből összesen 6 maradt fenn az országban, 5 itt, az apátságban. Kiemelkedő ezek közül az egyik első magyar nyelvemlékünkként is számon tartott Tihanyi Apátsági Alapítóoklevél valamint a Pannonhalmi Adománylevél, amelyben első királyunk megerősíti jogaikban és kiváltságaikban a már itt élő bencéseket. A dokumentum különlegessége, hogy István korabeli „logóját” (monogrammáját) is örökül hagyja.

A klasszicista bazilikát idéző oszlopcsarnokos, kupolás térben, a közel 70 ezer muzeális kötet árnyékában egyedi hangulatú, korlátozott számú rendezvények is lebonyolíthatók. Hasonló kulturális-szakrális programról gondoskodik  a Káptalan-terem, amelyben két orgona is található: egy felújított, több száz éves, és egy vadonatúj, a diákok oktatására is szolgáló hangszer. Csoportok számára ezen a helyszínen rendelhetők orgonahangversenyek.

Üvegablak helyett ónix: minőségi csere?

Azok a csoportok pedig, amelyek szívesen megismernék a bencés liturgiát, részt vehetnek a szerzetesek napi három közös imájának egyikén. A testvérek közül van, aki a magyar mellett angol, olasz és francia nyelven is betekintést tud nyújtani a szerzetesek mindennapjaiba az érdeklődő vendégeknek. A Szent Márton bazilika 13. századi korai gót csúcsívei alatt, a tíz éve befejeződött felújítás eredményeként egy egészen páratlan hatású szakrális tér született, amelyben kristálytiszta énekhangon hangzanak el nap mint nap a liturgia gerincét adó zsoltárok. A templombelső újragondolása, amely azzal a céllal született, hogy megjelenítse a szerzetesi élet egyszerűségét, az öregdiákok körében nem aratott osztatlan sikert – tudtuk meg a minden lényeges és érdekes részletre kiterjedő idegenvezetést nyújtó Baki Lászlótól. 

Eltűntek ugyanis a festett üvegablakok, lényegesen megváltoztatva a bazilikabelső korábbi arculatát, hangulatát, amelyhez az évek során számos diákban komoly érzelmi kötődés alakult ki. Személyes érintettség híján azonban azt lehet mondani, hogy az új megjelenés nemcsak látványában, hanem a mögötte húzódó koncepciójában is óriási elismerést érdemel. A színes üvegeket áttetsző, fehér ónix váltotta fel a főhajó ablakaiban, ami nemcsak a teret teszi letisztultabbá, hanem gyönyörű fényeket is eredményez. Ráadásul ez a nemes ásvány a templom több más pontján is megjelenik: a keresztelőmedencétől kezdve, a szembemiséző oltáron és a szószéken át a szentély hatalmas rózsaablakáig. Ezek az elemek egy képzeletbeli vonallal összekötve pontosan az épület mértani közepét adják, jelképesen és szó szerint is kikövezve az emberi élet főbb állomásait a születéstől a halálig. Emellett a szemet térben alulról felfelé vezetve megjelenítik a kettő között bejárható spirituális fejlődést is. A bazilika szomszédságában húzódó, gyönyörű, későgótikus kerengő olyan, az érdeklődők számára megrendelhető lelki programok helyszíne, mint a járás vagy sétameditáció, amely során reflektálhatunk önmagunkra, élethelyzetünkre, aktuális problémánkra, és tapasztalatainkat megoszthatjuk egy moderátorral.

A csokiban is zsálya van

A monostor szerzetesei az alapítástól kezdve termesztettek gyógynövényeket és ápolták velük a beteg rendtagokat. Napjainkban hatalmas területen foglalkoznak gyógyfűnövénytermesztéssel: legismertebb gyógynövényük a levendula, amelytől nyár derekán illatos és lila a falu határa. Kiemelt szerepet kap még az apátsági ültetvényeken a menta, a zsálya, a kakukkfű és a citromfű, amelyek a főapátsági kozmetikumok alapanyagait, teáinak összetevőit szolgáltatják. Pannonhalma egyik legújabb turisztikai fejlesztése, az első magyarországi Illatmúzeum, amelyben van lehetőség „beleszagolni” a helyi gyógynövénykultúrába és kitekintést tenni a parfümök világába. Az apátság a minőségi csokoládékat gyártó Harrer céggel együttműködve csokikülönlegességeket is megalkotott az említett fűszernövények felhasználásával, sőt egy likőrt is kreáltak. A Pausa cukrászdában és kávézóban pedig levendula kerül a híres mille-feuille-be és a Rákóczi-túrósnak a helyi kakukkfű kölcsönöz egyedi ízt.

A széleskörű vendéglátásra a saját szálláshely fejlesztése teheti fel a koronát, amiről már 2017 óta szó van. A legutóbbi tervek szerint a közeljövőben már valóban megkezdődhet egy négycsillagos szálloda fejlesztése.

A monostor alapításának ezeréves évfordulóját nagyszabású ünnepségsorozattal ünnepelték 1996-ban, amelynek két legfontosabb eseménye a világörökséggé való nyilvánítás és az első és eddig utolsó pápalátogatás volt a néhai II. János Páltól. A bencések azonban már a következő 1000 évre készülnek, és ha megőrzik fogékonyságukat az örömre és a humorra, rugalmasságukat a változásra, képességüket a munkával való teremtésre és hajlamukat a kifinomult lelkiségre és tudatosságra, övék a következő évezred is. Unokáink fogják látni!

 


Ingyenes kresz suli a Városligetben

Ingyenes kresz suli a Városligetben 

1400 gyermek tanulhatja meg a biztonságos közlekedés szabályait a nyáron.
Különleges izlandi koncert és drón nap a repülőmúzeumban

Különleges izlandi koncert és drón nap a repülőmúzeumban 

Inspiráló történetek, múzeumok éjszakája és érdekes bemutatókkal készülnek az idei nyári szezonra.
Erdőlátogatási tilalom a teljes Gemenci erdőben

Erdőlátogatási tilalom a teljes Gemenci erdőben 

A rendelkezés 2024. június 14-30. között érvényes.
Átadták az üzleti turizmus kiválóságait elismerő Business Excellence díjakat

Átadták az üzleti turizmus kiválóságait elismerő Business Excellence díjakat 

Tíz kategóriában meghirdetett felhívásra 62 pályamunka érkezett.
Kihagyhatatlan kulturális ziccerek a Múzeumok Éjszakáján

Kihagyhatatlan kulturális ziccerek a Múzeumok Éjszakáján 

Közel 450 intézmény mintegy 2500 programmal készül június 22-ére.
Lerántják a leplet egy felemelő sporteseményről

Lerántják a leplet egy felemelő sporteseményről 

Az egész világot megmozgató futball seregszemlére  a Pont Csopak is méltó módon készül.
Pokrócos utazó fesztivál rejtett kincsekkel

Pokrócos utazó fesztivál rejtett kincsekkel 

A Balaton Piknik a Tihanyi-félszigetre érkezik.
Személyre szabja az ügyfelek védelmét az Erste

Személyre szabja az ügyfelek védelmét az Erste 

Az emberközpontú bankolás filozófiáját követve az egyéni költési szokásokhoz igazodó, napi maximális limitet állít be lakossági ügyfeleinek az internet- és mobilbankos (George Web és George App) átutalásokhoz az Erste.
Ilyen lett  megújult zarándokközpont - képekkel

Ilyen lett megújult zarándokközpont - képekkel 

Családbarát turisztikai hellyé vált Mátraverebély-Szentkút: hivatalosan is átadták a római katolikus nemzeti kegyhely új létesítményeit.
Focilázban ég a Városháza pop-up parkja

Focilázban ég a Városháza pop-up parkja 

Szombaton, június 15-én, 15 órakor lép először pályára a magyar válogatott, és lehet szurkolni a csapatnak a belváros szívében, a Károly körútnál, a Városháza pop-up parkban.