Az apropót az adta, hogy a Római Birodalom egykori határainak, a dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánítására Magyarország Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen nevezte be az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO), amelyről az UNESCO Világörökségi Bizottsága várhatóan 2019 nyarán hoz döntést.
Hirschberg Attila, a Magyar Limes Szövetség ügyvezető elnöke így foglalta össze a konferencia lényegét: Egyedülálló lehetőség a dunai turizmusnak és a hozzá csatlakoztatható gazdaságnak - a 2019 őszén várható - a Német, Osztrák, Szlovák, Magyar Dunai szakaszon megvalósuló UNESCO világörökségi sorozathelyszínek.
Az érintett terület 417 kilométer hosszú, a magyar rész az osztrák határtól egészen Kölkedig és turisztikai vonzerőben Pécsig nyúlik. A római limes magyarországi szakasza, a Ripa Pannonica UNESCO világörökségi státusza rendkívüli gazdasági élénkülést hozhat a turizmus fellendülésével, ha egy egymásra épülő, minden (nem csak római) turisztikai ágat bevonó egységesített kínálatot alakítunk ki. (A Római Birodalom határszakaszai összességében meghaladják az ötezer kilométer hosszúságot: a birodalom legnagyobb kiterjedése idején a Limes Romanum Britanniától a Fekete-tengerig, a Vörös-tengertől Észak-Afrikán át, vissza az Atlanti-óceánig terjedt.)
Az előadásokon többek között elhangzott, hogy a Római Birodalom pannóniai határszakaszának 2019 évben elérhető UNESCO világöröksége kialakíthatja a világ egyik leghosszabb sorozathelyszínét, amely minden részében alkalmas turisztikai hasznosításra. Így bemutathatóvá válik a föld első nagy folyami világöröksége, amely az emberiség története óta lakott és ezért bővelkedik könnyen, alacsony invesztícióval hasznosítható látnivalóval és a turizmushoz szükséges alapinfrastruktúrával.
Az érintett teljes Dunai szakasz az elérhető világörökség nélkül is könnyen összekapcsolható, egybefüggő turisztikai útvonal, amely képes az erős világpiaci konkurencia mellett versenyképes élményláncból álló kínálatot kialakítani.
Előadások hangzottak el a Duna régió kulturális és turisztikai összekapcsolásáról a többi régióval, a Dunáról, mint kulturális folyosóról, a dunai limes magyarországi szakaszáról, az út kulturális örökségéről Nyitra megyében. Leszögezték a szlovák és magyar szakemberek, hogy közös kulturális örökségünkről kell vonzó képet nyújtani, és a Ripa Pannonica turisztikai térségei egymást kiegészítő kínálatát kell nyújtani. A szakértők szerint a limes évente mintegy félmillió látogatót lenne képes Magyarországra vonzani.
Az előadásokon keresztül a jelenlévők válaszokat kaptak arra, hogy milyen lehetőségek vannak a régiók közös együttműködésére, a turisztikai szolgáltatások bővítésére, és a határokon átnyúló programok jobb megvalósítására.
